notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Hungarikumok-amikre büszkék lehetünk

Hirdetés

Hungarikumok-amikre büszkék lehetünk

Szálasi Ferenc

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet. 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

A közösségi oltalom alatt álló hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban.

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, ami 2012. július 1-jével lépett hatályba, pontosan meghatározza, hogy mi is számít hungarikumnak:

„Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum.”

 

Lapozz tovább és ismerd meg a 20 hungarikumot

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

Magyarországon a libatömés 400 éve jelent meg. A Léva-vidéki lúd a kitűnő minőségű húsáról és májáról nevezetes, a makói a májméretéről. A magyarok kulturális és gasztronómiai örökségnek tartották és tartják is a tömött libából származó májat. A hazai libatömési gyakorlat következtében egyre nagyobb kereslet lett világszerte a magyarországi libamájra, nem véletlenül, mivel aki evett már libamájat, felejthetetlen élményben részesült.
 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

Híressé a XVIII. századtól vált, XIV. Lajos a borok királya, a királyok bora névvel illette.
A tokaji aszú a Tokaj-hegyaljai borvidéken előállított aszúbor, aszúsodott szőlő felhasználásával készített desszertbor. Évszázados technológia alkalmazásával készül, alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelése, és az ezt követő különleges borkészítési eljárás.
Az aszúszemeket szemenként válogatják, ezzel kezdődik a szüret. 136,6 liter azonos évjáratú musttal vagy borral, 1-2 napig áztatják, majd az aszútésztát kipréselik és a mustot hordókba töltik, hogy erjedjen. Az aszú annyi puttonyos, ahány puttony aszút áztatnak egy gönci hordóban. A jelenlegi előírás szerint a forgalomba hozatal előtt legalább 3 évig kell érlelni, ebből legalább 2 évig fahordóban.

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

Dr. Béres József alkotta meg 1972-ben ezt a humángyógyászati készítményt, mely nyomelemeket és ásványi anyagokat speciális összetételben tartalmaz, ezáltal erősíti az immunrendszert. 1976-ban sikerült csak a szabadalmaztatása, mert sokáig a hatóságok börtönnek fenyegették, ha terjeszti a készítményt. Forgalomba 1978-ban került a gyógyhatású készítmény, 2000-ben pedig hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították.

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

Az 1890-es évektől számíthatjuk megjelenését. Híressé válásához szükség volt az előnyös természeti adottságokhoz illetve az itt élő magyar parasztok szokásaihoz. Az 1950-es évektől kezdte meg a Csabai csípős elnevezésű termék előállítását először a Békés megyei Húsipari Vállalat orosházi telephelyén, később pedig Békéscsabán és Gyulán is. 1998-tól minden évben megrendezésre kerül a kolbászfesztivál, ezzel az eseménnyel őrzik a hagyományokat és ismertetik meg a csabai kolbászt az emberekkel.

Jellemzése:

A hivatalos eredetvédelem értelmében kizárólag a Békéscsaba és Gyula környékén előállított terméket lehet csabai kolbász márkanévvel illetni. Leginkább az különbözteti meg a többi kolbásztól, hogy több paprikát tesznek bele és speciálisan füstölik.

Mi kerül a csabai kolbászba?

Kizárólag sertéshúsból készülhet, olyan disznó húsából, melyet legalább 135 kg-ra hizlaltak fel. Az állat minden részéből kell hozzáadni, a szalonnát külön adagolva, csak sertésbélbe lehet tölteni. Fontos a sok paprika hozzáadása és az egyedi füstölés.

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

A pálinka hagyományos magyar gyümölcspárlat, melyet kizárólag erjesztett gyümölcscefre, gyümölcsmust vagy gyümölcsvelő lepárlásával készítenek. Általában szintén a pálinkák közé sorolják a – törvényi szempontból különálló – törkölypálinkát, amely erjesztett szőlőtörköly párlata. A pálinka, a törkölypálinka és bizonyos helyi változataik európai uniós eredetvédettséget élveznek: a „pálinka” elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A hasonló nevű pălincă eredetvédett román gyümölcspárlat.

A pálinka leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, az alma, a kajszibarack, a cseresznye, a szőlőtörköly és az eper, de bármilyen Magyarországon termett gyümölcsből (az osztrák tartományokban csak helyi kajszibarackból) készülhet.

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

Tükrösen tiszta, színtelen, a kékszőlő törkölyéből készült törkölypálinka esetében esetleg halványsárga, kellemes szőlőtörkölyre jellemző ízű és illatú; Érlelt és ótörkölypálinka esetén sárgás, borostyánszínű, a szőlőtörköly alapíze és illata mellett jól érzékelhetők a fahordós érlelés során keletkező aromák.

A törkölypálinkában a törkölypárlatokhoz viszonyítva az ízesítés és az édesítés tilalma következtében karakteresebben érzékelhető a szőlő aromája.

A jó törkölypálinka alapja a szőlő kíméletes feldolgozása során keletkező szőlőtörköly, melynek beltartalmi értékei kimagaslóak. Magyarország a szőlőtermesztéshez kiváló adottságokkal rendelkezik: klímája, talajadottságai és a magas szintű termelési kultúra miatt az országban termesztett szőlőfajták illata, zamata kimagasló, így a feldolgozásuk során keletkező szőlőtörkölyök különösen alkalmasak arra, hogy belőlük jó minőségű, zamatos törkölypálinkák készüljenek. A törkölypálinka elterjedt jelenlétére utal, hogy pl. egy 1810-1816 közötti megyei rendeletben az étkezési gabona és burgonya megóvása érdekében korlátozták a pálinkafőzést, és bizonyos időszakokban csak szőlőtörkölyből és borseprőből lehetett főzni pálinkát.

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

A Hungarikum Bizottság 2013. január 31-i ülésén elfogadta a hungarikumnak minősülő nemzeti értékeket tartalmazó jegyzéket, amelyben a Táncház módszer, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje is szerepel. Ez az ún. külön elbírálás nélküli első jegyzék, amelyben az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi és szellemi kulturális örökségi listáin már szereplő örökségek találhatóak.

Hirdetés

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

Az UNESCO első magyarországi elemként a MOHÁCSI BUSÓJÁRÁSt vette fel Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára!

 mohácsi busójárás farsang végén rendezett maszkos, rituális, mai formájában karnevál jellegű felvonulás. A hat napon át tartó alakoskodó szokás tánccal, zenével kísért országos hírű népünnepéllyé fejlődött, amelyben a város lakossága, a busócsoportok, valamint az őket kísérő zenészek és táncosok, továbbá a maszkokat, eszközöket készítő kézművesek vesznek részt. A szokásfolyamatba az ilyenkor ide látogató nagyszámú közönséget is bevonják, akik így részévé válnak a város több pontján zajló eseményeknek.

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

A magyar solymászat hagyománya is felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára az ott már korábban is szereplő solymászat részes országaként.

A magyar solymászat sajátos életformát és közösséget is jelent, amelynek középpontjában a ragadozó madárral való vadászat áll. Beletartozik a természet szeretete, a vadászmadarak betanítása, tenyésztése, felnevelése, illetve a hagyományos solymászati felszerelések elkészítése, használata, a solymászmúlt hagyományainak ápolása is.

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

A matyó hímzés hozzávetőlegesen 200 éves múltra tekint vissza, legkorábbról a magasra felvetett ágyak díszlepedői maradtak fenn. Az országosan is elterjedt fehér, vagdalásos vásznakat a XIX. század utolsó harmadában Mezőkövesden a piros-kék fonallal, az ún. cipés-madaras mintával kivarrt lepedők váltják fel.

A virágtöves, laza szerkezeteket a XIX. század utolsó évtizedeiben erősen naturalisztikus ábrázolási mód váltja fel: egyre többféle motívumot hímeznek ki az asszonyok, köztük a pünkösdi rózsát, amely matyó rózsaként vált a legismertebb és legjellegzetesebb mezőkövesdi motívummá. A csodálatos hímzések azonban nemcsak a varrókat, hanem a minták előrajzolóit, az „íróasszonyokat” is dicséri. Sokan közülük, köztük a talán legismertebb és legsikeresebb Kisjankó Bori (Gáspár Mártonné 1876-1954, született Molnár Borbála) is szűcs családból származtak, ahol hagyományosan a férfiak keze alatt születtek meg a dúsan hímzett bőr ruhadarabok, ködmönök, subák.

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

A budai vár név sokkal többet takar, mint magát a várat vagy a királyi palotát. Ide tartozik még a történelmi negyed számtalan gyönyörű kilátóhellyel. Az idelátogató úgy érzi, viszszatért a múltba, egy teljesen más, nyugodt világba, ahol a barokk házak kapualja római köveket s szépen faragott lovagkori ülőfülkéket rejt.

Az UNESCO 1972-ben alapított Világörökség Programjának célja az emberiség kulturális és természeti örökségének nyilvántartásba vétele (Világörökségi Lista). A programban részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára. Budapesti helyszín először 1987-ben került a listára, ez a Duna-part látképe és a Budai várnegyed volt, majd 2002-től az Andrássy út és történelmi környezete került fel a világörökségi listára.

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmai kistérségben, Pannonhalma városban (régi nevén Győrszentmárton) található. A főapátság vonzereje és a környék természeti adottságai miatt a város Magyarország turisztikai térképén az egyik leglátogatottabb célpontnak számít, a település a turizmusra van berendezkedve. A fő turisztikai látnivaló, az „ezeréves apátság” nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé. Turisztikai jelentősége miatt Pannonhalmán gyakran csak a Pannonhalmi Bencés Főapátságot értik.

A főapátság látványos épületegyüttese a Szent Márton Miskovits-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek.

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

A leghíresebb magyar puszta fogalommá vált, és nemzetközi szinten mondhatni régebb óta ismert és elismert mint hazánkban. 1967. decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg. Ennek eredményeként 1973-ban 51 ezer hektáron létrejött Magyarország első nemzeti parkja, melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt - ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe. A Hortobágyi Nemzeti Park teljes egészében UNESCO Bioszféra Rezervátum, közel egyharmada pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, melynek védelmét a Ramsari Egyezmény külön biztosítja.

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

A pécsi ókeresztény sírkamrák elnevezésű régészeti bemutatóhely Pécs belvárosának északnyugati részén, a pécsi székesegyház környékén található, a 4. századból fennmaradt nekropolisz, ahová a város ókeresztény lakói temetkeztek. A leletegyüttes egyetemes jelentőségénél fogva különleges helyet foglal el Magyarország régészeti emlékei között. 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. 2004-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérmét bocsátott ki Pécsi ókeresztény sírkamrák felirattal.

Hirdetés

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

A Fertő-táj Magyarország északnyugati részén található. A Fertő tavat és az azt övező tájat, településeit 2001-ben vette fel az UNESCO a világörökségek közé. A felvételt Ausztria és Magyarország közösen kérelmezte, mivel a Fertő túlnyomó része Ausztriához tartozik, s a határ mindkét oldalán nemzeti park védelmezi. A táj a felvételt népi építészetével, műemlékeivel, az egymást követő civilizációk régészeti emlékeivel, szőlő- és borkultúrájával valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki. A világörökség terület érdekképviseletére civil szervezet alakult, az érintett hazai települések részvételével.

A világörökség magyar oldalához tartozik:

Fertő-Hanság Nemzeti Park fertő-táji teljes területe,
a következő part menti települések: Fertőrákos – Sopronból Balf – Fertőboz -Nagycenk – Hidegség – Fertőhomok – Hegykő – Fertőszéplak – Fertőd (az Eszterházy park teljes területével) – Sarród – Fertőújlak.


A világörökség osztrák oldalához tartozik:

a Fertőzug (Seewinkel)
a következő tóparti települések: Ruszt (Rust) – Fertőmeggyes (Mörbisch) – Oka (Ausztria) (Oggau) – Fertőfehéregyháza (Donnerskirchen) – Feketeváros (Purbach) – Fertőszéleskút (Breitenbrunn) – Sásony (Winden am See) – Nyulas (Jois) – Nezsider (Neusiedl am See) – Védeny (Weiden am See) – Pátfalu (Podersdorf) – Ilmic (Illmitz) – Mosonbánfalva (Apetlon).

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

A Tokaji borvidék vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 6202 hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven.

A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

A Herendi Porcelánmanufaktúra 1826. évi alapítása óta hagyományaihoz hűen készíti kézműves remekműveit. A porcelánt régen „fehér aranynak” nevezték, birtokolni kiváltság volt, rangot jelentett, vágyott tárgy, érték volt. A nyers porcelánmassza megmunkálása a korongozó, öntő szakembereken át a kemence értéket teremtő tüzén keresztül a festőecset utolsó simításáig kézi úton történik mind a mai napig Herenden. Tiszteletben tartva a nagy elődök értékteremtő munkáját, megőrizve szellemiségüket, a kijelölt utat soha el nem hagyva, születnek így azok az értékek, melyeket a világ minden lakott földrészén ismernek és elismernek. Születik így a Herendi Porcelán: Hungarikum, a Magyar Örökség része.

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

Magyarország és Szlovákia közös felterjesztése alapján 1995-ben kerültek az UNESCO Világörökség listájára a Gömör–Tornai-karsztvidék, tehát az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt (Tornai-karszt) barlangjai. A két ország határvidékének barlangjaiban nemcsak egyedülálló természeti, de gazdag kultúrtörténeti értékeket is találhatunk. A döntésnél figyelembe vették természeti formák rendkívüli változatosságát, komplexitását és viszonylagos érintetlenségét. A terület jelenleg ismert 712 barlangjából 273 nyílik Magyarországon. A mintegy 2 millió éve kialakult barlangok rendkívül változatosak: a legtöbb folyóvizes eredetű, de akad itt a beszivárgó vizek oldó hatására kialakult zsomboly (aknabarlang) és a mélyből feltörő vizek által formált barlang is. A listát 2000-ben bővítették ki a Dobsinai-jégbarlanggal.

 

A tavalyi évben 20 tagúra bővült azon lista, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mindegyik magyar különlegesség, Magyarországra jellemző dolog, ismerjétek meg cikkünkből mindet.

Az első ételrecept, amely bekerült a hungarikumok sorába. 

A karcagi módra főzött kunsági birkapörkölt a Nagykunság népi táplálkozásának jellegzetes gasztronómiai értéke. A Nagykunság az Alföld legnagyobb állattartó körzete volt, a táplálkozásában a juhhús nagyon fontos helyet foglalt el. A nagyállattartó gazdálkodás miatt a tőkeállatnak számító marhát (szürkemarhát) és lovat nem fogyasztották eleink, de a juhhúst annál inkább. Még a 18. században is hatalmas nyájak beretválták a nagykunsági városok határát. A népi táplálkozásban a húsfogyasztás alapját tehát a juhhús adta. Az életmódból adódóan nem is lehetett más. A juh húsát nem tartósították, egy állat levágása után a teljes húsmennyiséget elfogyasztotta a család. Az a jellegzetessége a nagykunsági birkaételeknek, hogy a birkatestet egyszerre főzik meg.

A kunsági birkapörkölt ízvilágában teljesen eltér az Alföld többi városában szokásos ételektől, de a Kunságon belül is a karcagi igen archaikus főzési technikát jelent. Az elem nevében szereplő „karcagi” jelző tehát nem elsősorban a helyszínt, hanem a főzési módot mutatja. Ez az állat húsának eleinte víz hozzáadása nélküli pörkölését, szinte sütését és az előzetesen megperzselt fejjel, körmökkel és farokkal, valamint a pacallal és belsőségekkel történő együttfőzését jelenti. A pörkölt fűszerezéséhez pedig csak vöröshagymát, őrölt- és csövespaprikát, valamint sót használnak. A főzés akkora öntöttvas lábasban történik, amelyben az egész állat húsa elfér.

 

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

Még több cikk

2019-12-11

Durva korlátozás Felcsúton – Maximum egy 15 kilós kutya tartható!

Korlátozzák a házikedvencek számár Felcsúton, mostantól kezdve csak egy tizenöt kilogramm súlyú kutyát lehet tartani, többet nem, nézzük a részleteket!

2019-12-05

A világ 10 legcsodálatosabb és leghasznosabb lófajtája

A világ 10 legcsodálatosabb, egyben leghatékonyabb igáslófajtáját mutatom most be nektek, olvassátok el cikkünket, és tudjatok meg mindent az igáslovakról!

2019-12-05

Állatvédők okozták közel 500 állat halálát…

Óriásit hibáztak az állatvédők, az akciók során nemhogy megvédték volna az állatok, hanem éppen az ellenkezője történt, majdnem ötszáz állat vesztette életét miattuk.

2019-12-04

Tudtad? Engedély nélkül tilos a fakivágás saját telken belül!

Nagyon kevesen tudják, de attól még tény, hogy a fák kivágásához bizony engedélyre van szükség, nemcsak közterületen, hanem saját telken belül is!

2019-11-06

Madáretető építése házilag – A legjobb, legolcsóbb megoldások

Madáretető építése házilag, mostani cikkemben elmondom, hogyan építhettek mutatós madáretetőt házilag. Tartsatok velem és tudjatok meg mindent a madáretetők házi építéséről!

2019-12-05

Ne sajnáld a karácsonyi fenyőfát, ezért van!

Egyáltalán nem ártunk senkinek és semminek azzal, ha valódi fenyőt állítunk karácsonyfának. Mostani cikkemben mindent elmondok nektek a valódi karácsonyfák állításáról!

2019-11-09

Soha többé nincs szükségünk a méhekre…

Méhek nélkül készítettek mézet az Izraeli Műszaki Egyetem diákjai. Döntse el mindenki, hogy ez jó, vagy nem, nekem az a véleményem, hogy meg kellene hagyni ezt a méheknek!

2019-11-14

Kiirthatatlan növényfaj jelent meg, ami mindennel végez

Elképesztő károkat képes okozni a nem olyan régen előkerülő homoki prérifű. Mostani cikkemben bemutatom nektek a homoki prérifüvet és az is kiderül, mire számíthattok vele kapcsolatban.

További cikkek ebben a témában
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
336 390
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
7 579 511
Közösség

23/2006. (III. 23.) FVM rendelet

a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások... Tovább

antibiotikumok

—>mikroorganizmusok által termelt olyan anyagok, amelyek más mikroszervezetek szaporodását... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 194

Átlagos értékelés: 4.9

Agrárgépészet Agrárjog Állatok Állatorvos Állattenyésztés Érdekességek Gazdaság Gyeptermesztés Kertészet Környezetgazdálkodás Környezetvédelem Mezőgazdaság Nemesítés, biotechnológia Növénytermesztés Növényvédelem NVT, mezõgazdasági támogatások oktatás Talajművelés Tudomány webáruház