hormonhatású rovarölő szerek, fotoszintézis, juvenoidok, morfogenetika, kabócák, levélbolhák, pajzstetvek, hormonantagonista, prekocének, vedlésihormon, triflubenzuron

a vedlést gátló, illetve a fotoszintézist gátló vegyületekkel (pl. triflubenzuron [Dimilin]) szemben a hormonhatású rovarölő szerek közös sajátsága, hogy beavatkoznak a rovarok fejlődését és átalakulását szabályozó mechanizmusokba. Két alapvető típusuk különböztethető meg. 1. Szűkebb értelemben vett hormonhatású anyagok, ezeket a rovar olyan életszakaszában kell alkalmazni, amelyben a természetes hormontermelés mérsékelt, esetleg szünetel, a normális életműködéshez éppen a hormon hiányára van szükség. Jól ismert képviselői a csoportnak a juvenoidok (juvenilishormon-analógok [juvenil-hormon-analógok]). A juvenoidok a rovarok nyelőcsövének két oldalán elhelyezkedő testekben (corpus allata) termelődő, elsősorban az átalakulást és a peteérést szabályozó természetes juvenilhormonokkal kémiailag rokon vagy csupán azok hatását utánozó vegyületek. A káros rovart általában jellegzetes morfogenetikai (morfogenezis) zavarok előidézésével, két fejlődési stádium (pl. lárva—báb) közötti átmeneti, életképtelen alakok képzésével pusztítják el. A károsult forma csak a következő vedléskor jelenik meg. Az eddig vizsgálatba vont juvenoidoknak kedvező toxikológiai és környezetkímélő tulajdonságaik vannak, és kémiailag stabilabbak az első ilyen készítményekhez viszonyítva. Hazai kísérletekben (dr. Varjas László) elsősorban a hidropén-, az eopfenonán- és a fenoxikarb-tartalmú készítményeket próbálták ki sikerrel, főként az erdészeti és a kertészeti lepke kártevők és kabócák, levélbolhák, pajzstetvek ellen. 2. Antihormon aktivitású (hormonantagonista) vegyületek: a rovarok olyan életszakaszában kell ezeket alkalmazni, amikor azok hormonműködése maximális. Ezek a vegyületek (pl. a prekocének) a belső elválasztása mirigyek szabályozásának megzavarása, a hormontermelő mirigyek szelektív kiirtása, a hormonok bioszintézisének gátlása vagy a receptorok blokkolása révén hatnak. A vedlésihormon antagonistái (antagonizmus) késleltetik vagy teljesen megakadályozzák a vedlési folyamat megindulását. A juvenilhormon-antagonisták elsődleges és látványos hatása az idő előtti, rendszerint tökéletlen fejlettségű, igen apró bábok vagy imágók megjelenése. A juvenoidokkal szemben az antihormon hatású szerek a rovar kártevők fejlődésének viszonylag korai szakaszában is alkalmazhatók.