IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
Ha egy macska dorombol, akkor éppen az aktuális környezettel, szituációval való elégedettségét fejezi ki. Ez általában így is van, mint például amikor az ölünkben simogatjuk őket, vagy amikor a tálkájuk felé közelítünk a konzervvel. Azonban nemcsak olyan pozitív élménnyel párosul a dorombolás, mint az elégedettség, jó közérzet és az ellazultság, hanem az ellenkezőjét is.
Furcsa esetek
Akár mi is megfigyelhettük már, hogy fialás közben is és később a kölykeivel is dorombolással kommunikálnak az anyák. Bátran feltételezhetjük, hogy ily módon nyugtatják meg a kölyköket. Azonban sokkal meglepőbb a dolog, ha a dorombolást valamilyen féle stressz váltja ki. Van rá példa, hogy egyes macskák dorombolnak a „rettegett” állatorvostól, vagy számoltak már be olyan macskákról is, amelyek akkor doromboltak, ha épp megsérültek, vagy betegséget szedtek össze. De talán a leggyakoribb ilyen furcsa élethelyet az öreg, halálán lévő doromboló macska. Ezek a korántsem megszokott szituációk sok kutatónak is felkeltették az érdeklődését.
Gyógyító dorombolás
Az egyik feltevés szerint a macskák azért dorombolnak, hogy meggyógyítsák magukat. Ennek van valóságalapja, mivel a macskák csont- és izomsérülései igen gyorsan gyógyulnak. Kutatót megmérték a dorombolás hangfrekvenciáját és kiderült, hogy 25-150 Hertz közötti tartományban mozog a dorombolás. A kutatások azt is kiderítették, hogy ez a frekvenciatartomány jótékony hatással van a csontok és az izmok fejlődésére, sérülés esetén pedig a regenerációra mind az embereknél, mind pedig az állatoknál. Az ortopéd szakorvosok nagy előszeretettel alkalmazzák is ezt a technikát.
Öngyógyító képességük mára legalább akkora legendává vált, mint a talpra esés. Mindenesetre az evolúciós előnyt jelenthetett a macskaféléknek a dorombolás, és ezért maradhatott meg generációk hosszú során át ez a képességük. Az állatorvosok feltételezik, hogy ennek az öngyógyító mechanizmusnak köszönhető, hogy a macskáknál kevesebb a csont- és izom-rendellenesség, mint a többi háziállatnál. De az is elképzelhető, hogy mindez csak véletlen egybeesés, és a dorombolás valójában egyszerű kommunikációs eszköz.
.jpg)
Hogyan dorombol a macska?
Arra a kérdésre, hogy a macskák hogyan dorombolnak, nincs tényszerű válasz. A macskafélék anatómiája nem utal semmi olyan szervre, ami felelős lehet a dorombolásért. Találgatások természetesen vannak. Az egyik legelterjedtebb elmélet szerint a macska a hangszalagjait erőteljesen rezegteti a be-és kiáramló levegővel, míg a gége izomzata másodpercenként húsz-harmincszor összehúzódik. A feltételezés gyenge lábakon áll, mivel van rá példa, hogy gégemetszésen átesett macskák is doromboltak.
Ha alaposabban megvizsgáljuk a macskát dorombolás közben, azt tapasztalhatjuk, hogy a rezgés az álla alatti lágy részen a legintenzívebb. Egy másik találgatás szerint a nyaki vénában felgyorsul a vér áramlása és turbolencia alakul ki, ami okozhatja a dorombolást, ám ez még kevésbé valószínű.
Azt viszont le kell szögezni, hogy csakis olyan macskafélék képesek dorombolni, amelyek csontos nyelvcsonttal rendelkeznek, ilyenek a házimacskák, pumák, jaguárok, gepárdok és a vörös hiúz. A porcos nyelvcsontú állatok, mint például az oroszlán csak üvölteni képes. Azonban nemcsak a macskafélék képesek dorombolni, hanem mosómedvék, a gyűrűsfarkú maki és a nyúl is hallat hasonló hangokat.
