hízékonyságvizsgálat, húsminőség, hústermelő képesség, karajmetszet, pisztolycomb, sajátteljesítmény-vizsgálat, tenyészállat, ivadékvizsgálat, hátszalonna, ellenőrzés, testtömeg-gyarapodás, hízás

hízékonyságvizsgálat

hirdetes

a hústermelő képesség örökítő értékének megállapítása, az utódok termelése alapján, különböző módszerekkel v. az üzemekben, v. központi állomásokon. Az utóbbiak szabatos vizsgálatot végeznek, azonos tartási viszonyok között, állami ellenőrzéssel. A hízékonyságvizsgálat keretében a gyarapodást, a takarmányértékesítést, majd helyben v. a vágóhídon a minősítést élve és vágott állapotban, a vágási százalékot, a húsminőségét, az értékes húsrészek arányát, a karajmetszetet, a "pisztolycombot", a zsírosodást (faggyúsodást), a szalonna vastagságát, a hús, a csont, a fehéráru stb. arányát - állatfajoktól függően - mérik, ill. vizsgálják. A szelekciós munkában a hústermelés tartama, hatékonysága és a hús minősége különös figyelmet érdemel. Sertésen a hízékonyságvizsgálatok folyhatnak üzemi termelési feltételek között és központi tesztállomásokon. Az alkalmazott módszerek attól is függnek, hogy a teljesítményvizsgálatot a leendő tenyészállatok (sajátteljesítmény-vizsgálat), az ivadékok (ivadékvizsgálat) v. hízó sertések bevonásával végzik. Központi sajátteljesítményvizsgálat ált. a leendő tenyészkanok teljesítőképességének megállapítására szolgál. Az erre a célra berendezett tesztistállókban az állatokat egyedi elhelyezésben, rekeszekben tartják (MSZ 6805—2). A központi tesztállomások mindegyikén azonos összetételű abrakkeveréket ad libitum etetnek. A vizsgálat 90 napos életkorban kezdődik és 100 kg élőtömeg eléréséig tart, ezalatt mérik a testtömeggyarapodást, a takarmányfogyasztást, meghatározzák a takarmányértékesítést. A hátszalonna vastagságát ultrahangkészülékkel mérik (a maron, a hátközépen és a faron), ezzel egy időben végzik a küllemi bírálatot is. A kapott eredményeket indexbe foglalva értékelik (MSZ 6805-5-81). Az üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat a tenyészkan- és tenyészkocasüldők üzemen belüli hízékonysági teljesítményének ellenőrzésére szolgál (MSZ 6805— 3). A süldőket falkás nevelésben tartják, a takarmányt étvágy szerint fogyasztják. 80-110 kg-os testtömeg elérésekor fejeződik be a vizsgálat. Ekkor megállapítják az egy életnapra jutó testtömeg-gyarapodást, ultrahangkészülékkel az átlagos hátszalonna-vastagságot, majd ezekből az adatokból számítják ki az üzemi sajátteljesítményvizsgálati indexet. A küllemi bírálat és az index alapján "tenyésztésre alkalmas" bírálatot az a süldő kaphat, amelynek indexe legalább 85, küllemi pontszáma legalább 60 (MSZ 6805-5-81). A központi hízékonyságvizsgálat (ivadékvizsgálat) a hízási és vágási teljesítmények közvetlen, teljes körű felmérését teszi lehetővé. Segítségével szabatosan megállapítható az egyedek növekedési erélye, takarmányértékesítése és tényleges vágóértéke. A szülők örökítőképességének meghatározása mellett felhasználható a vizsgálatba vont egyedek testvéreinek hízékonysági és vágási teljesítmény alapján végezhető tenyészértékbecsléséhez is. A vizsgálat lebonyolítását az MSZ 6805 - 1 szabvány szabályozza. Ennek alapján egy kocától egy ártány- és egy kocamalacot v. négy átlagos fejlettségű malacot jelölnek ki ivadékvizsgálatra. Az ivárarány az ivadékcsoporton belül 50-50%-os. Tenyészkanonként öt kocától származó 2-2, tehát összesen 10, v. 3 kocától összesen 12 ivadékot jelölnek ki és küldenek tesztelésre. A vizsgálóállomásokon országosan egységes abrakkeverékeket et5etnek. A testtömeg-gyarapodást rendszeres mérlegeléssel ellenőrzik, majd a hízékonyságvizsgálat befejeztével a sertéseket levágják és rögzítik a vágóértéket befolyásoló adatokat. A teljesítményhez figyelembe veszik a testtömeg-gyarapodást, a takarmány értékesítést, a fehéráru és az értékes húsrészek százalékos arányát, továbbá a húsminőséget. Mindezek figyelembevételével számítható ki az egyedi minősítési index, aminek ivadékcsoportonkénti átlaga alapján megítélhető a szülők örökítőképessége. A vágóhídi minősítési adatok felhasználhatók egy-egy üzemben a tenyészértékbecslésben. A módszer alkalmas lehet a különböző gen. konstrukciók tesztelésére csakúgy, mint annak a jelzésére, hogy a genotípus és környezet interakciója hogyan érvényesül.
hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Büszkeségeink - A magyar tyúk bemutatása

Büszkeségeink - A magyar tyúk bemutatása

A magyar tyúkokra valóban mindenki nagyon büszke lehet, ugyanis világhíresek. Mostani cikkemben mindent elmondok nektek a magyar tyúkok történetéről! 

A köszméte igényei, gondozása

A köszméte bemutatása

A köszméte őseink egyik legkedveltebb növénye volt, mostanra sajnos szinte teljesen eltűnt, pedig mindenkinek a kertjében ott lenne a helye, most elmondom azt is, miért! 

A legveszélyeztetettebb magyar kutyafajta – Az erdélyi kopó

A legveszélyeztetettebb magyar kutyafajta – Az erdélyi kopó

Az erdélyi kopó a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő magyar kutyafajta, érdemes nagyon odafigyelnünk rá, mivel nagyon értékes. Most mindent elmondok nektek az erdélyi kopóról! 

Nagy-Magyarország öröksége – Az erdélyi kopasznyakú tyúk

Nagy-Magyarország öröksége – Az erdélyi kopasznyakú tyúk

Mostani cikkemben egy nagyon különleges tyúkfajtát mutatok be nektek, tartsatok velem és ismerkedjetek meg közelebbről az erdélyi kopasznyakú tyúkkal!

Hó a kertben

Hó a kertben - előnyök és hátrányok

Idén a hó meghívatta magát kertedbe? Ha ez a helyzet, akkor örülhetsz a szép fehér takaró látványának, ugyanis a hó rengeteg előnnyel bír veteményesed számára – pont...

Milyen növényeket érdemes a kertitó partjára ültetni?

10 növény, amely jól mutat a kertitó mellett

Ha a kerti tavadat szeretnél különböző növényekkel szegélyezni, alaposan oda kell figyelned, hogy milyen növényeket választasz. A mocsári növények, melyek nem is a parton,...

Az oregánó

Bemutatkozik az oregánó

Az oregánó egy szép évelő növény, melyet fűszernővényként használunk elősorban. 

Sóska, az évelő növény

3 évelő növény, amit könnyű gondozni

Hogyan lehetne bő termést várni, anélkül hogy időt adnánk növényeinknek? Ezek az évelők a megoldások! Fedezz fel közülük 3 darabot, melyet egyszerűen gondozhatsz kertedben....

A kamilla

Bemutatkozik a kamilla

Hogy minél több kertünkben élő növényt megismerjünk, úgy döntöttem, hogy most a kamillán a sor, aminek másik neve az orvosi székfű. Senkinek sem célja nagymértékben...

Vörösbegy

Hogyan vonzd kertedbe a vörösbegyet

A vörösbegy nem túl vad madár. Természetéből adódóan kapzsi és magabiztos, bátran megkörnyékezi azokat a kerteket, amelyek mi legjobban egy asztalhoz hasonlítanánk, melyeken...

Korán nyíló virágok, amik már télen tavaszt varázsolnak kertedbe

Ezekkel a korán nyíló virágokkal hamarabb indul a tavasz kertedben

Sokan nem csak azért várják a tavaszt, mert a hőmérsékletek végre tűrhetőbbé válnak a szabadban, hanem azért is, mert ennek köszönhetően a természet is éledezni kezd, és...

Kiszárított növények

4 növény, melyet érdemes kiszárítanod konyhakertedből

Legjobban fűszernövényeid érdemes kiszárítani. Legtöbbször elfelejtünk raktározni, kiszárítani növényeinket, pedig így a jövőben is előnyünk származna belőlük. A...