Előbb-utóbb minden kisgyermekes családban előjön a kérés a gyermek részéről: „szeretnék valamilyen háziállatot”. A szülök jórészt elutasítják, mert egyből kutyára vagy macskára asszociálnak, pedig igen színes a paletta, amivel hozzájárulhatnak gyermekük fejlődéséhez.
Rengeteget olvashatunk arról, hogy egy kisgyermek lelki fejlődésében, illetve tudatosságra nevelésében nagy szerepet játszhatnak az állatok. A kis kedvencek nem csak a gyermekek társaivá válnak. Általuk a kicsi megtanulja a gondoskodás fogalmát, hogy hogyan kell bánni egy élőlénnyel, és nem utolsó sorban kreativitása is fejlődhet, hiszen biztos, hogy legalább egyszer megpróbálják lerajzolni kedvencüket.
Tudatosítsuk: a háziállat nem játék
Tisztáznunk kell azonban, hogy az állattartás nem csupán hobbi. Nem tehetjük fel kedvencünket a polcra, mikor megunjuk. Tehát, milyen idős gyermeknek való kisállat? Meglátásom szerint, ha egy gyermek, illetve a szülők megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkeznek, nyugodt szívvel választhatnak bármilyen állatot. Azonban, ha kezdő állattartókról van szó, még egy tizennégy-öt éves tinédzser is fiatalnak számíthat bizonyos állatok tartását illetően. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármelyik állatot is lehet felelőtlenül, számukra nem megfelelő körülmények között tartani! Ez már ugyanis az állatkínzás kategóriáját is súrolhatja!
Így válassz háziállatot gyermeked mellé
Milyen állatot válasszunk hát gyermekünk számára? Koruktól, nemüktől, érdeklődésüktől függően más és más kisállat ragadhatja meg a kicsiket. Figyelembe kell vennünk az állat igényeit, és ehhez képest a saját lehetőségeinket is. Ne tartsunk kutyát panellakásban, főleg, ha nagyobbra vágyunk egy máltai selyemkutyánál. Ha macskát szeretnénk, válasszunk olyan fajtát, amelyik fejlődésében nem okoz torzulást, ha nem mehet ki a szabadba egyáltalán. De e két, kedvelt jószágot félre téve most, a következő oldalon elárulom, mely állatok valóak a kicsik számára, és melyek esetében várjunk még.
Kis kedvencként tarthatunk hüllőket, kétéltűeket, emlősöket, halakat, madarakat, de még rovarokat, pókokat is. Szóval tulajdonképpen minden osztály képviselteti magát a házi állatok között. Ekkora kínálatban pedig könnyen elveszhet az emberfia és lánya. Lássuk először azokat a jószágokat, amelyek nem igazán javasoltak kisgyermekek számára.
Beszéljük meg gyermekünkkel a háziállat kérdést
Ha gyermekünk félénken, hosszas kéztördelés után végre előhozakodik a témával, és úgy döntünk, megérdemel egy esélyt, hogy ő is boldog állattulajdonos legyen, beszéljük meg vele, hogy mire is gondolt. Bundásat szeretne vagy pikkelyeset, esetleg valami kevésbé szokványosat?
Bundás esetében nem ideális jelölt a csincsilla, a mókus, a degu, a patkány, a törpehörcsög és az egér. A csincsillát a haladó rágcsálótartóknak ajánlják, s nem csak a nagy mozgás-, illetve társaságigénye miatt, hanem mert ezeken kívül vannak még igényei, és ez a bundás, kerekfülű jószág, akár 20 évig is velünk maradhat. Az egér, illetve a törpehörcsög meglehetősen kicsiny barát egy épp az állatokkal ismerkedő gyermek számára, könnyen kárt tehet bennük. Habár az is igaz, hogy a hörcsögök jól bírják a gyömöszölést, és egyedül is elvannak. Így egy tíz év körüli gyermeknek akár jó pajtása is lehet.
A mókus, degu és a patkány szintén igényes állat, ezen kívül a mókus nehezen szelídül, és harap. A patkány később lehet jó választás, hiszen hihetetlenül intelligens, jó társa lehet annak, akit nem zavar rózsaszín farka, és a tudat, hogy egy patkánnyal osztja meg otthonát. A degu kolóniákban él, ha kellemetlenül érzi magát a kezünkben, harap, és nagy a mozgástér igénye.
