notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Nem teljes egy kerti tó halak nélkül

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További részletek itt!

Hirdetés

Kerti tó halakkal

Kucsma Vivien
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Ma már egyre több hazai kertben divat a kisebb-nagyobb tavacska a felszínen úszó tündérrózsákkal. Vannak, akik elégedettek a víz és a növények puszta látványával, mások szívesen telepítenének halakat is a medencébe

Hal

Milyen hal kerüljön a tavunkba?

 

A májustól szeptemberig tartó időszakban, amikor a hőmérő higanyszála többnyire nem süllyed 16-18 °C alá, elevenszülő fogaspontyokat, guppikat, mexikói kardfarkú halakat telepíthetünk a tavunkba. Azonban a kerti tavak igazi, klasszikus lakói mégiscsak az aranyhalak illetve újabban a velük közeli rokonságban álló, de jóval termetesebb japán díszpontyok.

 

Az aranyhalak eredete

 

Az aranyhaltartás és tenyésztés igazi hazája a Távol-Keleten, Kínában és Japánban van. Kínában több, mint ezer évvel ezelőtt az ezüstkárász narancssárga színváltozatából tenyésztették ki a mai aranyhalat, melynek azóta számtalan fajtája, változata jelent meg a piacon. A mindenki által ismert közönséges aranyhal mellett többek között vannak üstökös és oroszlánfejű, pirossapkás, égrenéző, hólyagszemű és teleszkópszemű fajták.

 

Berendezési tippek

 

A közönséges aranyhal hátoldala piros, oldalai aranyszínűek, hasa sárgás. Ha csupán néhány ilyen halat szeretnénk látni a tóban, a megvásárolt állatokat rövid szoktatás után, ami azt jelenti, hogy a nejlonzacskót a halakkal együtt úsztatjuk a vízben néhány percig, amíg az esetleges hőmérsékleti különbségek ki nem egyenlítődnek, egyenesen új helyükre ereszthetjük. Az aranyhalak szívesen turkálnak, ezért a fenék betonjára tisztára mosott gyöngykavicsot, vagy néhány cm vastag tiszta homokot terítsünk. A halak örülnek neki, de a kerti tó esztétikai értékét is emeli, ha foltszerűen sást, nádat vagy gyékényt telepítünk a tavirózsák és egyéb növények mellé.

Hal

Az aranyhalakkal nincs sok gond. Az etetésnél ugyanaz a szabály érvényes, mint az akváriumban tartott apró díszhalaknál, vagyis mindig csak annyit adjunk nekik, amit azonnal vagy rövid idő alatt el is fogyasztanak. A megmaradt, gyorsan bomló eleség még azoknak a kerti tavaknak a vizét is tönkre teheti, melyekben gyakori a víz cserélődése. Adhatunk az aranyhalainknak szaküzletben kapható vízibolhát és Tubifexet (csővájóféreg), de a kifejlettek szívesen veszik az apró kenyérdarabkákat is. Tavasszal a 10 °C-os vízben már lehet etetni, de az aranyhalak igazi étvágya a 23-26 °C-os vízhőmérséklet mellett jön meg. Ősszel a napi adagot csökkenteni kell, mert ilyenkor halaink egyébként is kevesebbet esznek, mint tavasszal, még az azonos hőmérséklet mellett is. Etetni lehetőleg mindig ugyanabban az időben és a tó azonos részén etessünk.

 

Az aranyhalak teleltetése

 

Amikor beköszönt az ősz és egyre hidegebbek lesznek az éjszakák, felmerül a kérdés, mi legyen a tóban úszkáló aranyhalakkal? Teleltetésükre több lehetőség is kínálkozik. Maradhatnak kint a szabadban, de erre csak a közönséges aranyhal illetve néhány ellenállóbb fajtája alkalmas. Mielőtt a teleltetés megkezdődik, cseréljük le a vizet, töltsük fel teljesen a tavat és győződjünk meg arról, hogy a medence teljesen ép, a víz nem szivárog. Ezután fedjük le deszkalapokkal, hungarocellel, vagy nádpallóval, de alakítsunk ki több üveggel ellátott ablakot is rajta, hogy fényt kapjanak és ellenőrizni lehessen őket. Havazás után az ablakokról mindig takarítsuk le a havat, de a fedél többi részén a jó hőszigetelő hóréteg egyébként maradhat. A telelési időszak alatt a halak életműködései olyannyira lecsökkennek, hogy nincs szükség etetésre. Szintén nem táplálkoznak télen a pontyok sem, amikor a tó mélyebb pontján az iszapba húzódnak. Időjárástól függően február végén, márciusban fokozatosan távolítsuk el a fedőket, először csak a nappali órákra. Később a melegedő időben, 8-10°C-os vízhőmérséklet mellett már éjszakára is teljesen fedetlenül maradhat a tavacska. 10 °C feletti hőmérsékleten kezdjünk etetni, lehetőleg élő eleséggel, pl. Tubifexel. Eleinte elég keveset adnunk nekik, majd fokozatosan emelhetjük a mennyiséget. Ahol túl nagy a kerti tó a lefedéshez, teleltethetjük halainkat fagymentes helyiségben is, pl. egy gyengén megvilágított pincében, de ha csak néhány halról van szó, megfelelő nagyságú akváriumban, a szobában is teleltethetünk. A halakat novemberben fogjuk ki és hozzuk be. A pincében álló, teleltetésre kialakított kádban a vízmagasság legfeljebb 50 cm legyen. Áthelyezésnél ügyeljünk az azonos vízhőfokra! A medence vizének egyharmadát hetente cseréljük le. A halakat benti teleltetésnél etetni kell, de jóval ritkábban és kevesebb mennyiséggel.

Hal

A japán díszponty csak a közelmúltban jelent meg Magyarországon. Őse a nálunk jól ismert ponty. Különböző változatait elsősorban Japánban tenyésztették ki. Az egyes változatokon különböző eloszlásban piros, sárga, kék, fekete, aranyló stb. színek váltakoznak. A japán díszponty jóval nagyobb az aranyhalnál, a fiatal állatok rendkívül gyorsan fejlődnek, háromévesen akár a másfél kilónyi testtömeget is elérhetik. A 6-10 éves díszpontyok 8-10 kilogrammot nyomnak, de van hogy 20 kilós példányok is lapulnak a nagy dísztavakban. Emiatt van az, hogy a kisebb kerti tavakban inkább az aranyhal ajánlott, a díszpontyok nagyon hamar kinövik a medencét. Egy kifejlett, 30-50 cm hosszú példánynak 250-300 liter vízre van szüksége. Elhelyezésükhöz legalább 3-4 m átmérőjű és 50-80 cm mély kerti tó ajánlott. Kb. 3500 l vízben 10-12 kifejlett halat lehet elhelyezni. Az algásodás megakadályozására, de legalábbis csökkentésére, a tó árnyékban, fák alatt legyen elhelyezve. A díszpontyok az aranyhalakhoz hasonlóan folyton turkálnak, a fenékre tehát tisztára mosott kavicsot, esetleg homokot terítsünk.

 

A díszpontyok etetése

 

Táplálásuk az aranyhalakéhoz hasonló, de miután rendkívül gyorsan nőnek, nagyobb mennyiségre és fehérjedús, változatos étrendre van szükségük. A néhány hetes halakat evező- és ágascsápú rákokkal (Cyclops, Daphnia, Bosmina) etethetjük, de lehet adni apróra vagdalt, átmosott Tubifexet is. Rövidesen már lisztes takarmányt (szója, édes csillagfürt, kevert haltáp) is adnunk kell, majd különböző fehérjetápokkal etessük őket. A szaküzletekben a legkülönbözőbb haltápok kaphatók. Célszerű a díszpontyokat is azonos időben etetni és a tó egy bizonyos, pontjához szoktatni. A felnőtt állatok táplálékát lisztes vagy keményítőtartalmú takarmánnyal, kukoricával, árpával, búzával stb. egészíthetjük ki. A díszpontyok esetében is fontos szabály, hogy soha ne etessük túl őket.

 

A díszpontyok teleltetése

 

A díszpontyok kevésbé érzékenyek a víz hőmérsékletére, mint az aranyhalak. Ha a kerti tó elég mély és télen sem fagy be a fenékig, nyugodtan kint maradhatnak, de a jeget rendszeresen lékeljük meg, hogy levegőhöz jussanak. A zárt helyen történő teleltetés nagyjából megegyezik az aranyhalaknál leírtakkal, de a méretüknek megfelelően a díszpontyok természetesen jóval nagyobb helyet igényelnek. Vizük 50 %-át hetente cseréljük le, a légporlasztás feltétlenül szükséges. A víz hőfoka 4-8 °C, külön megvilágításra nincs szükség. A halak esetleges kiugrását megakadályozandó a kádat jól záró, megfelelő szembőségű hálóval fedjük be.

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
További cikkek ebben a témában
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
289 265
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
5 462 712
Közösség

zsombékosodás

a felázott, vizenyős talajú —>legelőn az állatok tiprása nyomán jön létre.... Tovább

durum búza (keményszemű búza, Triticum durum Desf.)

a mérsékelt égöv melegebb tájain váltja fel a közönséges -búzát. Tavaszi és féltavaszi... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 115

Átlagos értékelés: 4.8

Állatok