A szőlő gyomirtása

A szőlő gyomirtása

Budai Lejla - Racskó József, DE ATC, GE.
Youtube logo

IRATKOZZ FEL

CSATORNÁNKRA

A szőlőültetvények vegyszeres gyomirtásánál egyszerre kell figyelemmel lenni a kultúrnövény és a gyomnövények érzékeny fejlődési szakaszaira. A szőlő legkevésbé a lombhullástól rügyfakadásig érzékeny a gyomirtó szerekkel szemben. A növe kedési folyamatokat megzavaró gyomirtó készítményeket pedig képesek a teljes lombozat kialakulása (a bogyók zöldborsó nagysága) után is elviselni.

Szőlő

Vegyszeres gyomírtás



A szőlőültetvények vegyszeres gyomirtásánál egyszerre kell figyelemmel lenni a kultúrnövény és a gyomnövények érzékeny fejlődési szakaszaira. A szőlő legkevésbé a lombhullástól rügyfakadásig érzékeny a gyomirtó szerekkel szemben. A növe kedési folyamatokat megzavaró gyomirtó készítményeket pedig képesek a teljes lombozat kialakulása (a bogyók zöldborsó nagysága) után is elviselni

Gyomoknál

A szőlőben található gyomokat két csoportra oszthatjuk; egyrészt a magról kelő egynyári gyomokra, melyeket már csírázásuk közben is elpusztíthatunk, és az
évelőkre, amelyeknél meg kell várni kihajtásukat, hogy levélfelületükön keresztül elérhetővé váljanak a herbicidek számára. A gyomflóra igen nagy változatosságot mutat a klimatikus adottságoktól és a talajtípusoktól függően.

Ennek megfelelően a homokos, alacsony humusztartalmú területek gyomviszonyaira a különböző egyéves és az évelő gyomok a jellemzők. Itt a kevesebb talajmunkával és a herbicidekkel kedvező feltételeket teremtettünk a szőlősorok évelő gyomnövényeinek. Ezek ellen már csak azért is szükséges védekezni, mert a közvetlen kártételen kívül közvetett úton (allelopatikus hatásuknak köszönhetően) is károsítják a szőlőt. Ilyen évelő gyomnövény a csillagpázsit, a tarackbúza (

Agropyron repens), a selyemkóró (Asclepias syriaca) továbbá jelentős károsításával az apró szulák (Convolvulus arvensis) említhető.

Talaj

Mindezek mellett - különösen kötött talajokon - a G1 -es szártarackos gyomok is jellemzőek. Különösen vonatkozik ez a rekonstrukciós telepítésekre, ahol az intenzív vegyszeres gyomirtás hatására az egyéves gyomnövények helyét az évelők foglalják el. Általánosan elterjedt képviselőik a tarackbúza (Agropyron repens), apró szulák (Convolvulus arvensis) és az útszéli zsázsa (Lepidium draba).

Helyenként a T4-es életformájú kakaslábfű (Echinocloa crus-galli) őszi tömeges megjelenése okoz problémát. Az évelő gyomnövényeken kívül a herbicidek tartós használata következtében a szőlősorokban a gyomirtó szereknek ellenálló (herbicidrezisztens) egynyári gyomnövények szaporodtak el. Ezek közül a triazin hatóanyaggal szemben a betyárkóró (Conyza canadensis), a közönséges aggófű (Senecio vulgaris) és a szőrös disznóparéj
(Amaranthus retroflexus) rezisztenciája jelentős.

Azonban az integrált termesztésre való figyelemmel az ü ltetvények talajának gyommentesítése mechanikai úton is megoldható, melynek alapelve, hogy a gyomokat fiatal korban, virágzás előtt elpusztítsuk. A mechanikai gyomirtás történhet kézi kapálással, tárcsázással, de megoldható kombinátorozással is. A vegetációs időben - a csapadékviszonyoktól függően - 4-5 kapálásra van szükség. A hidraulikusan szabályozott sorművelő gépekkel a tőkék károsítása nélkül is kedvező állapotba hozhatjuk a talajt. Ám csak akkor végezhetünk kifogástalan munkát, ha optimális időben alkalmazzuk őket. Rendszeres használatukkal művelt terület alakul ki, s az ilyen sorcsík lényegesen jobb feltételeket teremt a gyökérherbicidek számára, minimálisra csökkentheti vagy teljesen helyettesítheti is a felülkezeléseket

Környezetkímélés

További, környezetkímélő szemléletű talajművelési eljárás a talajtakarás. A takarás kertészeti felhasználása igen elterjedt, különösen az élő és élettelen szerves anyagokból készült mulcs alkalmazása. Azonban a szőlőben a takarónövények, ezen belül is a sorközök füvesítése hódított elsősorban tért. Alapvető célja a gyomok elleni védekezésben az, hogy a gyompopulációt szabályozható takarónövényekkel helyettesítsük.

A füves sorközök fűmag-vetéssel vagy az eredeti gyepvegetáció gondos ápolásával is létrehozhatók. Itt említhető lehetőség még, amikor az ültetvény létesítése előtti év(ek)ben füvesítjük a területet, a telepítés előtt pedig a leendő sorokban glifozáttal megszüntetjük a gyepesítést, minimális talajmozgatással elültetjük a kultúrnövényt. További takarónövényes gyomszabályozási mód az őszi egyévesek alkalmazása. Az őszi egyéves takarónövények használatának célja, hogy megfelelő növénytömeget állítsanak elő, s ezáltal kedvezőtlen környezetet teremtsenek a gyomok csírázásához és megtelepedéséhez. Nem elhanyagolható azonban a talaj hő- és vízgazdálkodásának szabályozása sem

A szőlőben a művelési rendszertől függően csaknem az egész vegetációs periódusban történhet gyomirtás, feltéve, ha a szőlőben ezzel nem teszünk kárt. Legcélravezetőbbek azonban az agrotechnikai és a mechanikai védekezési módok, valamint a herbicides kezelések hatékony kombinálása, különösen a herbicidrezisztens gyomfajok esetében. A sikeres védekezéshez ezért az atrazin és egyéb triazin-típusú gyomirtó szerek helyett más hatásmechanizmusú herbicideket kell alkalmazni e növények irtására. Fontos a készítmények rotációja, mert a több éven át azonos hatásmechanizmusú szerek alkalmazása jelenti a rezisztencia kialakulásának egyik legnagyobb rizikófaktorát

Kezelések

A preemergens kezeléseket mindig a metszés és a veszők eltávolítása után végezzük, hogy a gyomirtó szerrel egyenletesen borított területet ne bolygassuk fel. Telepítés után, de még a szőlő kihajtása előtt eredményesen alkalmazható a metolaklór hatóanyagú DUAL 960 EC. A szőlő kihajtása után már csak a speciális egyszikű irtók, mint pl. a FUSILADE FORTE használhatók. A készítmény egyéves egyszikűeknél 3-5, míg az évelő egyszikűeknél 10-20 cm-es fejlettségnél 1,5-1,8 l/ha ill. 2,5-4,0 l/ha dózisban juttatható ki. A levélen át ható készítmények alkalmazásakor ügyelni kell arra, hogy azok a szőlő levelére ne juthassanak. Ebből következően a kijuttatás előtt ajánlatos elvégezni a tőketörzs és tőkenyak tisztítását (a hajtások eltávolítását), továbbá a lecsüngő hajtások csonkázását. A szerek kipermetezésére csak szélcsendes időben kerülhet sor.

Az egyszikű gyomok 3-6 leveles állapotában pedig a quizalofop-etil hatóanyag, pl.: DARIUM vagy DIGATOR alkalmazható. Szerkombináció esetén a kombinációban részt vevő szerek dózisa 10-20%-kal csökkenthető, azaz nincs szükség az engedélyezett maximális dózis használatára.

A második év után

A második évben mind pre-, mind pedig poszteneregens kijuttatásra kiválóan alkalmazható a flazaszulfuron hatóanyagú CHIKARA 25 WG. A szulfonil-karbamidok csoportjába tart ozó készítmény igen hatásos valamennyi magról kelő egy- és kétszikű gyomnövény ellen. Három évesnél idősebb szőlőültetvényben 150-200 g/ha dózis kombinálható 0,5 l/ha egyéb nedvesítőszerrel.

Sorkezelés esetén a dózis harmadára (60-70 g/ha) csökkenthető. Évelő gyomnövények (mezei acat, apró szulák) ellen további kombinációs lehetőséget nyújt az ALL-IN vagy AMEGA készítmény. Továbbá a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen a  GRO STOP.

Magas kordon esetében a harmadik évtől a glifozát és a glufozinát-ammónium hatóanyag is engedélyezett, melynek számos készítménye terjedt el. Mint totális herbicid, a szulfozát hatóanyagú MEDALLON is kiválóan alkalmazható valamennyi magról kelő és évelő gyomnövény esetében.

Ez a készítmény gyakorlatilag a viaszos levelű, szőrös gyomfajok kivételével minden egynyári gyomnövényt gyökerestől pusztít el. Az évelő gyomfajok közül jó hatásfokkal irtja a tarackbúza, a csillagpázsit, a nád, valamint a siska nádtippan föld feletti és föld alatti részeit. A magról kelő gyomfajok elleni védekezésnél a gyomok intenzív növekedésekor, míg az évelő fajoknál a gyomnövények kora tavaszi megújulásának kezdetén célszerű a készítményt kijuttatni, ügyelve arra, hogy ne kerüljön a kultúrnövény hajtásaira, leveleire.

Negyedik év

A negyedik évnél idősebb ültetvényekben - természetesen az előbbiekben említett szereken kívül - már a hosszabb hatástartamú és széles hatásspektrumú herbicidek is felhasználhatók. Így pl. rügyfakadás előtt a gyommentes talajra kipermetezhető a klórbromuron, ill. kiszórható a diklobenil hatóanyagú egyéb granulátum. A granulátumot - 60-80 kg/ha dózisban - kora tavasszal szórjuk ki, amikor még legalább 30 mm csapadékot kap, hogy a talajba tudjon mosódni.

Az évelő kétszikű gyomok ellen az MCPA hatóanyagú AGROXONE vagy DIKOTEX NEO 750 nyújt segítséget. 

Minden magról kelő egyszikű és évelő gyomnövény ellen tavasszal, azok 15-25 cm-es fejlettségénél a terbutilazin + glifozát hatóanyagú AMEGA FREE-t juttassuk ki. Ha a permetezés időpontját körültekintően választjuk meg, egyetlen védekezés elegendő az egész vegetáció alatt. Ha az ültetvény nyár közepére kigyomosodik, a nyári kezelést BARCLAY GALLUP BIOGRADE 360-nal (csak 3 évnél idősebb ültetvényben!) végezzük.  Arra ügyeljünk, hogy a kijuttatáskor a permetlé nem érheti a kultúrnövény zöld részeit, ezért fakadás után elengedhetetlen a kordonkar tisztítása.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS


Tovább a Lexikonhoz

Debreceni Egyetem ATC Kutató Központ Nyíregyháza

Kutatóintézet A Debreceni Mezõgazdasági Kamara javaslatára Nyíregyháza város 1926-ban 29... Tovább

79/2008. (VI. 24.) FVM rendelet

A zöldség-gyümölcs termelõi csoportok és termelõi szervezetek nemzeti szabályozásáról... Tovább

Tovább a lexikonra