Természetes állattartás - Különböző gyepnövények termésének értékelése eltérő fenofázisban

Hirdetés

Természetes állattartás - Különböző gyepnövények termésének értékelése eltérő fenofázisban

Tasi Julianna
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Magyarországon évente mintegy 125 000 t nyersfehérje veszteség következik be a gyepek első növedékének megkésett betakarítása miatt (Dér 1987). Az első hasznosítás idejének nagy befolyása van a későbbi nüvedékek hozamára, eloszlására és takarmányértékére (Bárcsak és Kertész 1986). A gyakori hasznosítás hatására kedvezőbb a gyeptakarmány nyersfehérje tartalma, emészthetősége (Aase 1979, Dér 1987, Worku 199o), ugyanakkor kevesebb a szárazanyag termés (McFeely 1978, Kreil és Tsai 1978). Gyakori hasznosítás mellett a füvek nagyobb mennyiségben tartalmaznak makroelemeket (Horb és Tsai 19Öo, McFeely 1970). Egymáshoz viszonyított arányuk azonban sokszor nem optimális. Az egyes fű fajoknak eltérő a fejlődési ritmusa (Bárcsak és Kertész 1986). Ez is befolyásolja az első hasznosítás időpontjának meghatározását (Schalitz és Tsai 1970, Tasi 1984). Dolgozatomban a száraz fekvésű legelőkön jelentős néhány faj növekedésével és termésének elemzésével foglalkozom, különböző időpontokban történt első kaszalás esetén.
Természetes állattartás - Különböző gyepnövények termésének értékelése eltérő fenofázisban

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

Anyag és módszer
A kísérletet a GATE Növ.term. Intézet gödöllői kisérleti terén végeztük 1989-90-ben, Ramann-féle barna erdőtalajon, mely fizikai félesége szerint homokos vályog.
1988 tavaszán a következők szerint, telepítettük a gyepet:
1.  Magyar rozsnok (Bromus inermis) tiszta telepítés
2.  Nádas csenkesz (Festuca arundinacea)  - " -
3.  Taréjos búzafű (Agropyron cristatum)  - " -
4.  Szarvaskerep (Lotus corniculatus)    - " -

Keverék 1.
melyben magyar rozsnok 50
taréjos búzafű 30
szarvaskerep 20

Keverék 2.
melyben magyar rozsnok 50
taréjos búzafű 30
nádas csenkesz 20

A hasznosítás éveiben egységesen loo kg/ha N hatóanyaggal mú-trágyáztuk a parcellákat.
Az első hasznosítás lo napos eltolódással különböző időpontokban történt, IV.24. és VI.4. között 5 alkalommal. A mintavétel és a magasság mérés 4 ismétlésben történt.

Az eredmények értékelése
A terméseredmények értékelésének feltétele a növényállomány összetételének és zártságának ismerete. Az 1. táblázatban a borítási %   változása követhető. A kísérlet 2. évében valamennyi parcellán csökkent a vetett növény borítása. Szembetűnő a szarvaskerep arányának erőteljes csökkenése, a terület 51,4 %-át más  pillangósok és nádas csenkesz borították. A keverékek  vetett összetételéhez képest a 2.-es keverékben a nádas csenkesz 01,2 %-os borítással uralkodóvá vált. A gödöllői száraz években a homokos talajt a nádas csenkesz bírta a legjobban. (Az 5o éves átlag csapadék Gödöllőn 564 mm a  tenyészidőszakban  313 mm. 1989-ben 419,9 mm, 199o-ben pedig 278,8 mm volt a tenyészidei csapadék.)
A szárazanyag-hozam, nyersfehérje tartalom és a ha-kénti nyersfehérje-hozam értékeit a 2. táblázatban közlöm. Főbb megállapítások a  következők:

1.) A szárazanyag hozam az IV.24.-i kaszálásnál a legkisebb, 1,5-2,3 t/ha. A növények magassága ekkor 2o-43 cm, a nádas csenkesz 2o %-ban bugát hozott 1909-ben. A későbbi első kaszálások esetén a sz.a. termés tovább nő, kivéve a nádas csenkeszt és az ilyen vezérnovényű keveréket. Ezek termés-maximuma a V.14.-Í kaszálásnál volt. Később csökkent a sz.a. termés. Ennek megfelelően példákat a szakirodalomban is találhatunk (Dér 1987). Reyhani 1974-ben bizonyította, hogy a levélstádiumban történő hasznosítás nemcsak csökkentette a sz.a. hozamot, hanem növelte a gyökérmennyiséget és az ott raktározott szénhidrát tartalékot. A gyökérben történő tartalékolás ütemét•azonban fajonként eltérőnek tapasztalta.
2.) A nyersfehérje tartalom az idősebb fűben erősen csökken és ezt nem tudja kompenzálni a szárazanyag hozam növekedése, így a hektáronkénti nyersfehérje hozam maximuma nem esik egybe a szárazanyag hozam maximumának idejével. Legtöbb nyersfehérjét - l,o9 t/ha - a magyar rozsnok,  taréjos búzafű és szarvaskerep keverékével tudtuk termelni. Ez a mennyiség a V.24.-i betakarításkor adódott, míg a sz.a. hozam VI.4-én volt a legnagyobb. A vizsgált növények közül a nádas csenkesz nyersfehérje tartalmát találtuk legkisebbnek.
Megvizsgáltuk a növények makro- és mikroelem tartalmát is A makroelemekre vonatkozó  adatokat a 3.-4. táblázatokban közlöm. A fontosabb megállapítások a következőkben foglalhatók össze .

Hirdetés

1. Az elemtartalom valamennyi vizsgált elemnél és növénynél csökkenő tendenciát mutat. Ez azt jelenti, hogy az idősebb növény szárazanyag %-ában kifejezett P, K, Ca és Mg  tartalma kisebb, mint a fiatal növényé. Ingadozás csak a Mg tartalomban mutatkozik.

2. A foszfor tartalom 0,15-0,48 % között mozog. A növények között a szarvaskerep és az ezt  tartalmazó keverék foszfor tartalma a legnagyobb, míg a taréjos bűzafűé a legkisebb.
A kálium tartalom 1,74-4,98   között változott. A növények között a foszforhoz hasonlóan a taréjos búzafűben volt a legkisebb kimutatható K tartalom. A kalcium tartalom a füveknél; o,22-o,62 %, míg a szarvaskerepben 1,24-1,58 .   A magnézium tartalom az idősödő növényeknél ingadozó volt, határozott tendencia nem mutatható ki. A határérték 0,05 ill. 0,24 %   volt.

Hirdetés

3. Az irodalmi adatok szerint a kalcium-foszfor arány akkor kedvező az állatok számára, ha 1-2:1. A vizsgált növényekben a szarvaskerep kivételével megfelelő (1-2:1). A szar- | vaskerep önmagában nem jó takarmány, a fiatal növényben
3,43:1 = Ca:P, ami az elöregedett növényben 5,76:1.
A legtágabb Ca:P arány a füvek közül a taréjos búzafűben mérhető, 1,68-1,85:1.
A szakirodalom szerint a füvek öregedésével szűkül a Ca:P. Vizsgálatainkban ez a tendencia volt mérhető.
A kísérletek során nyomon követtük a növények magasságának változását is. 1989-ben egy nem kaszált sávon IV.11-tól V.23-ig hetenként 4 ismétlésben mértük a magasságot. A kaszált sávokon a kaszálás  utáni újrasarjadástól VI.9-ig végeztük a méréseket. Az 1. ábrán 2 növény - a magyar rozsnok és  a nádas csénkusz - példáján mutatom be a mérések eredményét.
A növekedési görbék a kaszáló tipusű gyepnek megfelelően V. 23-án betakarított parcellák  esetében a szokásos lefutásúak. A kezdeti lassú növekedést követően intenzív szakasz figyelhető meg, majd ismét lassú növekedés következik. Ez különösen a szálfüveknél szabályos, ezek azonban rövid ideig (1989-ben április végéig) alkalmasak a legeltetésre, gyorsan túlnövik az optimális legeltetési fűmagasságot. A vizsgált növények közül a nádas csenkesz magassága és növekedési erélye volt a legnagyobb. Első hasznosításának időpontja a legkorábbra tervezhető.

Összefoglalás
A betakarítás időpontjának helyes megválasztásával növelj hetó a gyepről származó takarmány értéke. A GATE kísérleti terén végzett kísérleteink alátámasztják-e a megállapítást. 3 pázsitfű, 1 pillangósvirágú növény és ezek kétféle keveréke szerepelt  vizsgálatunkban,  ahol az első betakarítás ideje IV.24-től kezdve lo-lo nappal kitolva történt. A  legkésőbbi első kaszálás 199o-ben VI.4-én volt.
A szárazanyag hozam az öregebb füvek esetében általában nő, kivéve a nádas csenkeszt és az ezt tartalmazó keveréket, melyek hozama május közepe után nem nő tovább.
A nyersfehérje tartalom az öregedéssel egyértelműen és nagy mértékben csökken. Ez már nem egyenlíthető ki a szárazanyag hozam növekedésével, így a nyersfehérje hozam május közepe után csökken. A nádas csenkesznél pedig már május elején célszerű az első növedék legeltetését  befejezni. Ezt a növény magassága és durvasága is  indokolja. A makroelem: tartalom csökkenése ugyancsak amellett szól, hogy az első növedék hasznosításával nem érdemes megkésni.

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

emaszkulátor

az állatok —>ivartalanításakor az ondózsinór, ill. a petefészek függesztő szalagjainak... Tovább

4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelet

a védett õshonos mezõgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezõgazdasági... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.