gyapjúfélék
aszerint, hogy a juhok bundájamilyen szálakból tevődik össze, kereskedelmi és textilip. érték tekintetében megkülönböztetnek finom gyapjút (merinókon növő 26 um-nél átlagosan nem durvább, pehelyszálakból áll), crossbred gyapjút (26 um-nél durvább szálú, de felszőrt nem tartalmaz); e csoporton belül több kategória van: finom crossbred (26 — 28 um), középfinom crossbred (28 — 33 um) és durva crossbred (33 um-nél durvább); kevert gyapjút (pehelyszálakból és fedószőrökből áll), és kizárólag fedőszőrökből álló gyapjút. A finom gyapjúból lazán sodort fonalakat készítenek, ebből kötöttáru v. finom szövet készíthető. Crossbred az alapanyaga a durvább fonalból készített kötött és szövött anyagoknak (pl. sportszövet). A kevert gyapjú szőnyeg, filc, háziszőttes, lakástextil (függöny, bútorhuzat) céljaira használható föl. A kizárólag fedőszőrökből álló bundának nincs textilip. értéke.
Egynyiratú gyapjú: a juhokon az egész éven át nőtt gyapjú elnevezése; az évenként egy alkalommal nyírt juhok adják. Hazánkban a juhok egynyiratú gyapjút adnak, mivel évente csak egyszer nyírják őket. Kétnyiratú gyapjú: az évente kétszer, 5—6 hónapi növés után nyírt gyapjú; bár a kétszeri nyírás gyapjútöbblettel jár, ezt a minőségromlás miatti kárt nem képes ellensúlyozni. Fürthosszúsága (pászma) csak fele az egynyiratú gyapjúnak, ezért ip. értéke is kisebb. Az éretlen gyapjú a 9—11 hónapig nőtt gyapjú, csak akkor tekintik csökkent értékűnek, ha a fürtök 6 cm-nél rövidebbek, mert ebben az esetben fésűsfonal előállítására nem alkalmas. Az érett gyapjú az egy évig nőtt, egynyiratú gyapjú, főleg a fürthosszúsága teszi értékessé, ált. egy év szükséges ahhoz, hogy a fürtök az értékesebb textíliák készítésére alkalmas fésűs hosszúságot elérjék.
A bőr gyapjú a leölt juhokról lenyírt gyapjú; ha az állat a leölés előtt tartósan beteg volt v. koplalt, értéke kisebb az élő állatról lenyírt gyapjúnál, mert nyújthatósága és szakítószilárdsága gyengébb. A döggyapjú az elhullott juhokról nyert gyapjú. A haslábgyapjú a juh hasáról és lábáról lenyírt, lényegesen csekélyebb értékű gyapjú, az értékesebb gyapjúféléktől elkülönítik. A különböző anyagokkal erősen szennyezett gyapjú a hulladékgyapjú, a beteg állatról levált gyapjú a vedlett gyapjú. Az ivar és a kor szerint csoportosított gyapjúfélék: az anyagyapjú lágy és simulékony, hosszú szálú, de a szoptatás alatti takarmányozás mértékétől függően lehet éhfinom gyapjú v. elvékonyodott, nagymértékben csökkent értékű, ún. hűtlen gyapjú. A kosgyapjú zsíros, erős, hosszú szálú, jó minőségű, de néhány um-rel vastagabb, mint az anyagyapjú. Az ürügyapjú normális hosszúságú, erős, rugalmas, jó minőségű gyapjú. A báránygyapjú nem erős, hegyes szálú, lágy, simulékony, laza pászmájú; a féléves kor előtt nyírt kisebb értékű a rövidsége miatt. A nyak, a far, a hát és a törzs oldaláról lenyírt gyapjú a színgyapjú.
