A frissen betakarított gabona romlásának alapvető oka a termény önfelmelegedésében keresendő. A szemek légzése következtében keletkező kémiai folyamatok alatt szárazanyag-csökkenés és így súlyveszteség keletkezik.
A frissen betakarított gabona romlásának alapvető oka a termény önfelmelegedésében keresendő. A szemek légzése következtében keletkező kémiai folyamatok alatt szárazanyag-csökkenés és így súlyveszteség keletkezik.
A légzési folyamat okozta szárazanyagveszteség adott nedvességtartalom mellett a tárolási hőmérséklettől erősen függ, pl. 14,5% nedvességtartalmú kukorica négy hónapos tárolása esetében, 25 oC-os tárolási hőmérsékletnél a szárazanyagveszteség ~16 tonna, míg 10 oC-os tárolási hőmérsékletnél csak ~1 tonna. Másik fontos tényező, hogy az alacsony tárolási hőmérséklet biztosításával a féregkifejlődés és a féregrágás kiküszöbölhető. Megfelelően alacsony hőmérsékleten a kártevők egyfajta inaktív téli álomba merülnek, nem szaporodnak, elmarad a rovarrágás és ürülék okozta veszteség. Így a vegyi fertőtlenítés és az ezt követő anyagmozgatási és tisztítási költségek általában elmaradnak, nem szükségesek.
Egy bizonyos tárolásstabilitás elérése érdekében a nedvesen betakarított gabonát egy egyensúlyi nedvességtartalomig le kell szárítani. A szárítás és a hűtvetárolás kombinációjával - mivel minden hűtőfolyamat együtt jár egy szárítási effektussal is, a betárolási nedvességtartalmat a tárolás idejétől és céljától függően magasabban is lehet tartani. Ez javítja a szárítóberendezések teljesítményét, kíméletesebben történhet a szárítás, és szárítási költségek takaríthatók meg.
A hűtvetárolási technológiák külföldön igen elterjedtek, kb. 70 millió tonna gabonát tárolnak így, csak GRANIFRIGOR berendezésekkel. Ezekből a berendezésekből több mint húsz évvel ezelőtt néhány darab hazánkba is bekerült, melyek az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) vizsgálata alapján mind a torony, mind a vízszintes tárolóknál kedvező eredményekkel használtak és használnak ma is. Az utóbbi években ismét előtérbe kerültek ezen technológiák, s ma már többféle hűtőgépet forgalmaznak, és kezdenek újra alkalmazni a termény minőségét és az energiatakarékosabb technológiákat előtérbe helyező gazdaságok (1. és 2. ábrák).
A hűtvetárolási technológiák az alábbiak szerint csoportosíthatók:
1.) 15%-nál alacsonyabb nedvességtartalmú szemestermények hűtvetárolása 10-12 oC-on. Ennek a technológiának az adott, tartósan tárolt termény állag- és minőségmegóvása tekintetében van jelentősége.
2.) 16-22% nedvességtartalmú szemestermények hűtvetárolása 5-8 oC-on. Ezen belül:
- 16-18% nedvességtartalmú termények tárolása, melyek min. 5-6 hónapos hűtvetárolás hatására az egyensúlyi nedvességtartalom körüli értékre leszáradnak.
- 19-22% nedvességtartalmú termények tárolása, amelyeknél a hűtés utáni felhasználás a tárolási időtől függően nedvesen, 16-19%-os nedvességtartalommal történhet.
3.) 23%-nál magasabb nedvességtartalmú szemestermények hűtvetárolása 4-5 oC-on. Ezen belül:
- a szárítandó terményszárítás előtti rövid idejű hűtvetárolása (a betakarítás és a szárítókapacitás különbsége esetén)
- előzetesen 16-22% nedvességtartalomig meleglevegős szárítóberendezésen történő leszárítás, majd a 2. pont szerinti felhasználás figyelembevételének megfelelő hűtvetárolás.
Megítélésünk szerint a jelenlegi technológiai feltételek és a gazdaságossági mutatók alapján a legnagyobb jelentősége a 16-22% nedvességtartalmú szemestermények betakarítás utáni közvetlen, vagy előzetesen meleglevegős szárítóberendezésen eddig leszárított termények hűtvetárolásának van.
A nedvességtartalom és a hőmérséklet alakulása döntően befolyásolja a tárolt termények minőségét. A termények 12%-os nedvességtartalma alatt - átlagos tárolási hőmérsékleten - hiányzik a mikroorganizmusok egyik fontos életfeltétele, a nedvesség. A penészgombák 15-30% nedvességtartalom között károsítanak, a baktériumok pedig 30% felettinél fertőznek. Ezért és a régebbi szárítók jelentős szárítási egyenetlensége miatt gyakori a 12%, vagy ennél alacsonyabb nedvességtartalomig történő szárítás, ahol a tárolt terményekhez semmilyen állagmegóvó technológia nem kerül alkalmazásra. Ez azonban jelentős energiatöbbletet igényel és a tárolt termények vesztesége is nagyobb.
A magasabb nedvességtartalmú szemestermények biztonságos tárolása, azaz a befülledés, a penészesedés és a különböző bogárkártétel megakadályozása csak alacsonyabb hőmérsékleten lehetséges.
Olyan hőmérséklet értékek, amelyek a mikroorganizmusok és a gombák létrejöttét megakadályozzák és egyben garantálják a gyors befülledés és az állati kártevők elleni védelmet is, az 1. táblázatban kerültek összefoglalásra.
Ezek a hőmérséklet értékek a tárolt szemesterményeknél azonban csak szemestermény-hűtőgépek használatával érhetők el, különösen a betárolási és a tavaszi felmelegedési időszakokban.
Hűtvetárolási technológiák
A toronytárolókra alapozott hűtési technológia kialakítása igen egyszerű. A meglévő és az újonnan létesített toronytároló telepek ugyanis biztosítják az utótisztítási, a gyors betárolási lehetőséget, továbbá fel vannak szerelve a termény állagmegőrzését lehetővé tevő szellőztető és hőmérséklet ellenőrző rendszerrel. A hűtőgépet a szellőztető ventilátor helyébe kell csak állítani, illetve a szellőztető rendszertől függően (egy vagy két körös) azon kisebb módosításokat kell csak végezni. Az egyenletes lehűtés feltétele a szárítás egyenletességén kívül az, hogy a csatornarendszer egyenletes átszellőztetést biztosítson, ami a csatornarendszer kialakításától, illetve a termény tisztaságától, osztályozottságától függ. Különösen a nagyobb méretű (>12m) silóknál szükséges a betároláskori osztályozódás csökkentése, a silókba épített elosztószerkezet segítségével.
Az első lehűlést követően az újrahűtésre akkor kerülhet sor, ha a lassú visszamelegedés hatására a termény hőmérséklete a 17 oC-ot a tároló bármely pontjában elérte. A kitárolás a toronytárolókra jellemző módon - a további hűtési lehetőség megmaradása mellett - akár szakaszosan is elvégezhető.
A vízszintes tárolókra alapozott hűtési technológiák kialakításánál a legtöbb esetben a szellőztető csatornarendszert is a technológia bevezetésével egyidejűleg kell kialakítani. A betárolásnál törekedni kell az egyenletes terményfelszín kialakítására, ahol ez a tárolószerkezetből kifolyólag nem lehetséges, ott a csatornarendszer telepítésénél, a csatornák osztásánál ezt figyelembe kell venni. A vízszintes tárolók fajlagosan nagyobb felszíne több hőmérő beépítését indokolja. A kitárolás mobil felszedőgépekkel megoldott, amit lehetőség szerint folyamatosan kell végezni, illetve úgy, hogy a hűtés lehetősége a még tárolóban maradt terménynél továbbra is megoldható legyen. Ezt legegyszerűbben a szellőztető csatornarendszer szakaszolásával lehet megvalósítani.
Hűtőgépek
A technológiák alapgépét képező szemestermény hűtőgépek különböző gyártók, forgalmazókon keresztül beszerezhetők. Az ajánlott gépek napi teljesítményük alapján 40-450 t/24h közöttiek (általában 16% nedvességtartalmú gabonára, 10 oC-ra történő lehűtése és 22 oC/60% környezeti levegő jellemzőkre vonatkozóan).
A különböző típusú szemestermény hűtőgépek működésüket tekintve hasonlóak, a gáznemű közvetítőközeggel üzemelő kompresszoros hűtőgépek családjába tartoznak. A hideglevegő ventilátor és az elpárologtató kapcsolata alapján nyomott rendszerűek. A rendszer előnye, hogy a ventilátor kompressziós munkája által keletkezett hőmennyiség az elpárologtató előtt adódik át a környezeti levegőnek, így a levegőt szükség szerint fagypont felett néhány oC-ig le lehet hűteni. A berendezések utánmelegítővel rendelkeznek, ami lehetővé teszi, hogy a levegőhűtőből kilépő, majdnem telített hideg levegőt utómelegítéssel szárítsuk, így száraz gabona hűtésére is alkalmassá válik, illetve bizonyos határig a tárolt gabona szárítását is elősegítsük.
A berendezések automatikusan üzemelnek, így a külső levegő jellemzőitől függetlenül, mindig a beállított hőfokú levegőt fújják be a tároló szellőztető rendszerén keresztül a terményréteg alá (3. ábra). Ez a környezeti levegővel végzett állagmegóvásnál gyakran nem valósítható meg.
A hűtőberendezés üzemi állapotának megítélésére szolgál a berendezésen elhelyezett két U-cső. Az egyiken a hideglevegő-ventilátor szűrőjén jelentkező nyomásveszteség és ennek folytán a szűrő elpiszkolódási foka figyelhető meg. A másik U-cső a kilépő csonkra csatlakozik és a hűtőberendezésre ható levegő ellennyomást méri, ami megfelel a tárolt gabonában és a légcsatornákban lévő nyomásveszteségeknek.
A hűtőberendezések általában mobil kivitelűek, ami biztosítj
a, hogy egy berendezéssel több tároló is kiszolgálható legyen.
Vizsgálati eredmények
A hűtőgépekkel - mind vízszintes, mind toronytárolókban tárolt különböző fajta és különböző nedvességű termények - elvégzett vizsgálatok eredményeit a 2. és 3. táblázatokban foglaltuk össze.
A 2. táblázat a GRANIFRIGOR KK-110 hűtőgéppel végzett korábbi vizsgálatok eredményeit mutatja. Ez a gép a jelenleg gyártott KK-140 AHY-nak felel meg. A vizsgálatokat a közvetlen 16-16,2% nedvességtartalommal betakarított búzánál, ill. a 16,7-18,4%-ra leszárított kukorica esetében végeztük el. A hosszabb tárolási idők esetében néhányszor újrahűtésre is sor került (4. ábra). A hűtési teljesítmények, köszönhetően a nedvesebb terménynek, a névleges teljesítményt elérték, sőt meg is haladták.
A különböző tárolási idők miatt a jobb összehasonlíthatóság végett a fajlagos energiafelhasználást kWh/t,nap-ban is megadtuk, ami szerint nedves kukorica hűtvetárolásánál ez az érték 0,026-0,028 kWh/t, a szárítógép hűtőzónájának kiiktatásával végzett hűtésnél 0,043 kWh/t, míg nedves búza hűtvetárolásánál 0,045-0,055 kWh/t.
A hűtvetárolás hatására bekövetkező száradás mértéke több tényezőtől függ (a hűtőlevegő relatív páratartalmától, azaz az utánmelegítés mértékétől, a termény nedvességtartalmától, az újrahűtések számától). Nedvesebb terményeknél nagyobb a száradás mértéke is. Vizsgálatainknál a kitárolt kukorica nedvességtartalma 14,1-15,4%, búzánál 15,1-15,3% volt.
A 3. táblázatban száraz (12,2-13,8%) termények hűtvetárolási kísérleteinek eredményeit mutatjuk be, azzal a megjegyzéssel, hogy a hűtésre nem közvetlenül a betakarítást követően került sor a kalászos gabonaféléknél, hanem későbbi időpontban, a tornyokba történő áttárolást követően. A hűtés folyamatát példaképpen az 5. ábra mutatja. Az ajánlott folyamatos hűtés helyett, ha a hűtési kapacitás szűkös, alkalmazható a szakaszos hűtés is (6. ábra), ahol első lépésként csak 16-20 oC-ra hűtjük le a terményt, majd később kerül sor a végleges hőmérsékletre történő lehűtésre. Az egyszeri lehűtést követően a lehűtött termények 2-3,5 hónap után felhasználásra kerültek, újrahűtésekre itt nem került sor. A szárazabb termények következtében ezekben az esetekben a hűtési teljesítmény elmaradt a névlegestől.
A fajlagos energiaszükségletek a fenti körülményeket és a különböző teljesítményű gépeket figyelembevéve 0,045-0,076 kWh/t,nap értékek között változtak.
A cikk terjedelmi korlátozottsága miatt a berendezések és a technológiák részletesebb elemzésére nem kerülhetett sor. Akiket a tématerület részletesebben érdekel, azok rendelkezésére állnak a hűtőgépek vizsgálata alapján készített, az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet által kiadott Mezőgéptesztek (Mezőgazdasági Gépvizsgálati Értesítők) ill. a 2.000-5.000 t-ás és a 10.000 t-ás gabonaszárító és tárolótelepi technológiákról összeállított Értesítő Termeléstechnológiák Műszaki és Gazdaságossági Vizsgálatáról c. kiadványaink, amelyekben a hűtvetárolási technológia más szárítási és tárolási technológiákkal együtt került elemzésre.
Mi és a partnereink információkat – például sütiket – tárolunk egy eszközön vagy hozzáférünk az eszközön tárolt információkhoz, és személyes adatokat – például egyedi azonosítókat és az eszköz által küldött alapvető információkat – kezelünk személyre szabott hirdetések és tartalom nyújtásához, hirdetés- és tartalomméréshez, nézettségi adatok gyűjtéséhez, valamint termékek kifejlesztéséhez és a termékek javításához. Az Ön engedélyével mi és a partnereink eszközleolvasásos módszerrel szerzett pontos geolokációs adatokat és azonosítási információkat is felhasználhatunk. A megfelelő helyre kattintva hozzájárulhat ahhoz, hogy mi és a partnereink a fent leírtak szerint adatkezelést végezzünk. Másik lehetőségként a megfelelő helyre kattintva a hozzájárulás megadása előtt részletesebb információkhoz juthat, és megváltoztathatja beállításait.
Felhívjuk figyelmét, hogy személyes adatainak bizonyos kezeléséhez nem feltétlenül szükséges az Ön hozzájárulása, de jogában áll tiltakozni az ilyen jellegű adatkezelés ellen. A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait.
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
A cookie-kat és hasonló technológiákat a következők elősegítésére használjuk:
Tartalmak szolgáltatása és fejlesztése a jobb felhasználói élmény elérése érdekében
Biztonságosabb használat lehetővé tétele a sütikből az általunk kapott adatok felhasználásával.
A Weblap termékeinek szolgáltatása és jobbá tétele a profillal rendelkezők számára
Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk, vagy a beállítások résznél ki lehet kapcsolni a használatukat.
Jobban személyre tudjuk majd szabni a weboldal funkcióit.
Ez nem érinti a termékeink funkcióit.
Cookie-k használatával más vállalatok adatokhoz jutnak majd rólad.
A böngésződ vagy az eszközöd is kínálhat olyan beállításokat, amelyek segítségével eldöntheted, hogy be legyenek-e állítva a böngészőhöz cookie-k, illetve törölheted őket. Ezek a lehetőségek böngészőnként eltérnek, és fejlesztőik mind a rendelkezésre álló beállításokat, mind azok működését bármikor megváltoztathatják. 2020. október 5-i állapot szerint az alábbi hivatkozásokon találhatsz további információt a népszerű böngészőkben kínált beállítási lehetőségekről. A Facebook-termékek egy bizonyos része esetleg nem működik megfelelően, ha letiltottad a böngészőkben a cookie-kat. Fontos tudni, hogy ezek a beállítási lehetőségek eltérnek a Facebook által kínált beállítási lehetőségektől.