Helyi melegedések megszüntetése, szerves savas tartósítás, adagoló berendezések, légporlasztásos adagolóberendezések, folyékony tartósítószerek, javaslatok üzemeltetéshez

Szemesterménytárolók, tárolási technológiák IV.

Komka Gyula, FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő
Hirdetés

A vízszintes tárolók nagy része régebben és sajnos ma is állagmegóvó technológia nélkül került kialakításra. Ennek következtében az állagmegóvó technológia nélküli tárolóknál gyakori a betárolt termények túlszárítása. Az alacsony nedvességtartalomra (11-12%) leszárított szemestermények tárolása során csökkennek a tárolt anyagban lejátszódó hő- és nedvességnövekedéssel járó folyamatok, azonban a tárolt termények hőmérséklete - amit a túlszárított terményeknél sem tudunk alacsonyan tartani - nagyobb szerepet játszik ezekben a folyamatokban, így növekszik itt is a hőfejlődés, ami következtében a tárolt gabona mennyiségétől és a tárolási időtől függően növekszik a szárazanyagveszteség. A termények melegedése, amit az egyenetlen szárítás, a tisztítások elmaradása, a kártevők elszaporodása csak fokoz, megköveteli az ilyen tárolóknál is a termények valamilyen átszellőztetését (a kiinduló romlási gócoknál, vagy az egész betárolt terménynél), amit a termény átforgatásával, tisztításával lehet megoldani. Vízszintes tárolóknál ezért nem használható ki a tároló kapacitásának 100%-a. A túlszárítás, ill. az átforgatás(ok) több hátránnyal is jár: növekvő szárítókapacitás igény, növekvő energiafelhasználás, a termények törtszem növekedése, beltartalmi értékek csökkenése.
Helyi melegedések megszüntetése, szerves savas tartósítás, adagoló berendezések, légporlasztásos adagolóberendezések, folyékony tartósítószerek, javaslatok üzemeltetéshez

A vízszintes tárolók nagy része régebben és sajnos ma is állagmegóvó technológia nélkül került kialakításra. Ennek következtében az állagmegóvó technológia nélküli tárolóknál gyakori a betárolt termények túlszárítása. Az alacsony nedvességtartalomra (11-12%) leszárított szemestermények tárolása során csökkennek a tárolt anyagban lejátszódó hő- és nedvességnövekedéssel járó folyamatok, azonban a tárolt termények hőmérséklete - amit a túlszárított terményeknél sem tudunk alacsonyan tartani - nagyobb szerepet játszik ezekben a folyamatokban, így növekszik itt is a hőfejlődés, ami következtében a tárolt gabona mennyiségétől és a tárolási időtől függően növekszik a szárazanyagveszteség. A termények melegedése, amit az egyenetlen szárítás, a tisztítások elmaradása, a kártevők elszaporodása csak fokoz, megköveteli az ilyen tárolóknál is a termények valamilyen átszellőztetését (a kiinduló romlási gócoknál, vagy az egész betárolt terménynél), amit a termény átforgatásával, tisztításával lehet megoldani. Vízszintes tárolóknál ezért nem használható ki a tároló kapacitásának 100%-a. A túlszárítás, ill. az átforgatás(ok) több hátránnyal is jár: növekvő szárítókapacitás igény, növekvő energiafelhasználás, a termények törtszem növekedése, beltartalmi értékek csökkenése.

A fentiekből látható, hogy az állagmegóvás nélküli tárolásnál bekövetkező veszteségeket valamilyen állagmegóvó technológiai beruházással meg lehetne szüntetni, a beruházások néhány év alatt megtérülnének.

De mit lehet tenni az állagmegóvó technológia nélküli tárolókba betárolt termények minőségének lehetséges megőrzése végett?

- Minden tárolónál, de az ilyeneknél különösen fontos a betárolás előtt a tároló létesítmények tisztítása, a korábbi tárolásból megmaradt hulladék összegyűjtése, a falakra feltapadt anyagok mechanikai tisztítása, az esetleges előforduló kisebb beázások megszüntetése, a nyílások madárhálóval való ellátása és a tároló létesítmények, beleértve az anyagmozgató rendszereinek fertőtlenítése is. Ezzel elkerülhetjük, hogy már betároláskor fertőzésnek tegyük ki a terményeinket.

- Különösen fontos a betárolt termények tisztítása, mivel a rovarkártevők kórokozásának, a mikrobiológiai fertőzéseknek is a törtszem és a tisztítatlan gócok a kiindulópontjai.

- Fontos a termények fertőzésmentességének biztosítása érdekében megoldani a kártevők szaporodásának előrejelzését, amit megfelelő időközönként vett minták előírás szerinti vizsgálatával ellenőrizhetünk. Amennyiben a rovarelszaporodás a megengedett szintet eléri, akkor a tárolt termények fertőtlenítését, gázosítását el kell végeztetni.

- Szükséges a tárolt termény kézi hőmérők segítségével történő hőmérsékletellenőrzése, amivel meghatározhatók azok a helyek, ahol a terményfelmelegedés olyan mérvű, hogy valamilyen beavatkozás indokolttá válik.

Helyi melegedések megszüntetése

Kisebb területen előforduló bemelegedések esetében jöhet számításba az ún. mobil szellőztetőcső,

(1. ábra) amely alkalmazásával ezek a kezdeti, helyi bemelegedések megszüntethetők. A szellőztető csövek egyszerre kb. 4-5 m-es körterületen és a terménybe bedugott szellőztető cső magasságától függő mélységben képesek a termény átszellőztetésére a szellőztető cső tetején elhelyezkedő ventilátor által a szellőztetőcső perforációján át a terményen átáramoltatott környezeti (tárolóban lévő) levegő segítségével. A szellőztető csö(vek) a tárolóban könnyen áthelyezhetők.




Helyi problémák megoldásához alkalmazhatók olyan szállítócsigák, melyek a terménybe bedugva annak egy bizonyos részét át tudják forgatni.

Szerves savas tartósítás

Az állagmegóvó technológia nélküli tárolóknál használható a szerves savas tartósítás. Ezzel a takarmánytartósítási eljárással elkerülhetjük a szántóföldről behozott és a tárolókban megtelepedő gombaflóra elszaporodását, a káros mikotoxinok keletkezését.

A technológia lényege abban áll, hogy a betárolás előtt a szemesterményre egy viszonylag egyszerű adagolóberendezéssel a folyékony tartósítószert egyenletesen rászórjuk. Az eljárás alkalmazható a szemestermények tartós tárolásánál mind a légszáraz, egyensúlyi nedvességtartalmú, mind a nedves termények esetében. A nedves termények tárolásánál elsősorban a saját felhasználású termények tartósításához ajánlható, s a további feldolgozása, keverőüzemi hasznosítása határolja be a 16-18%-os tartósítható szemnedvesség-tartalmat.

A szemestermény szerves savas tartósítási technológiái mellett az utóbbi években kialakultak a keveréktakarmányok szerves savas kezelési technológiái, amelyek biztonságosabbá teszik e termények előírt maximális tárolhatósági idő alatti minőségmegőrzését, esetleg a kész tápok fertőtlenítését is.

A szemestermények és dercés tápok szerves savas tartósítási technológiái elsősorban ott alkalmazhatók gazdaságosan, ahol a gazdaságok egyrészt nem rendelkeznek szárítóberendezéssel, vagy kicsi a szárítókapacitásuk, ill. a tárolástechnológiájukban nincs biztosítva a szemestermények tartós tárolása során azok állagmegóvása, tároló létesítményeik korszerűtlenek, keverő berendezéseiknél pedig hiányzik a sokszor fertőzött alapanyagok és kiegészítő komponensek valamilyen hőkezelés általi higienizálása. A fentiek alapján a gazdaságok méretének nincs befolyása, a szerves savas tartósítási technológiákra, azok mind a kis-, közepes- és a nagyméretű gazdaságoknál egyaránt alkalmazhatók. A gazdaság mérete, ill. a tartósítani kívánt szemeste

Hirdetés

rmény, ill. keveréktakarmány mennyisége az alkalmazandó berendezések kapacitására, annak automatizáltsági szintjére van befolyással.

Kisebb és általában mobil betároló vonallal rendelkező tárolókhoz, a szemestermények szerves savas kezeléséhez kisebb teljesítményű mobil berendezések javasolhatók, amelyeknél a kezelés során állandó felügyelet kívánatos az egyenletes anyagáramlás és az egyenletes tartósítószer adagolás biztosításához.

A nagyobb kapacitású, automatizált berendezések általában stabil beépítésűek, ahol az egyenletes anyag és tartósítószer adagolás a beépített berendezésekkel és vezérlésükkel biztosított.

Ugyancsak automatizált berendezések alkalmazhatók a keverőüzemekben, ahol a keverőbe kell juttatni a vezérlés megfelelő állításával az adott mennyiségű tartósítószert.

A továbbiakban a szerves savas technológiáknak a szemestermény tárolásnál történő alkalmazhatóságáról szólunk.

Az adagoló berendezések

A tartósítószer kijuttatása viszonylag egyszerű hazai és külföldi berendezésekkel megoldható. Egyik legegyszerűbb megoldás, amikor a porlasztó fúvókákat egy anyagmozgató berendezésre szereljük és ezen keresztül az adagolószivattyú által szállított folyadékmennyiséget egyenletesen rászórjuk a csigában mozgó terményre.

Háromféle technológia alakult ki a tartósítószer kijuttatásához:

- a direkt porlasztású adagolóberendezéses kijuttatás,

- a levegő porlasztásos tartósítószer kijuttató,

- kompresszoros levegőszállítással,

- ventilátoros levegőszállítással.

A direkt porlasztású adagolóberendezés elvi vázlatát a

2. ábra szemlélteti.




Ezen az elven működő berendezéseket három változatban gyárt az EN-TÉR Kft., Pécs.

A J-1000 típus mobil berendezés, melynél az átfolyás mennyiségét a nyomásszabályozó állításával lehet szabályozni és a helyszínen kell kalibrálni.

ADJ-1000 típusú mobil berendezésnél a nyomásszabályozóval beállított folyadékmennyiséget a gépen elhelyezett átfolyásmérőn lehet leolvasni és a kívánt értékre állítani (3.ábra).




A DJ-2000 típusú adagoló elsősorban telepített berendezéseként használatos. A gép üzembehelyezése és beállítása után automatikusan üzemel, részben a termény mennyiségét szabályozó szintkapcsolók, részben a tartósítószer átfolyását vezérlő és az eltérést jelző szabályozó rendszer segítségével.

A szerves savas tartósítószer kijuttatása ezeknél a berendezéseknél TEEJET fúvókákkal történik. A fúvókákat valamilyen anyagmozgató berendezésre, legtöbb esetben a KCD-401 típusú mobil szállítócsigára szerelik fel. A porlasztandó folyadékmennyiségtől függően a fúvókák cserélhetők 0,48-1,36 l/min teljesítmény között.

A szállítócsigán a 4 db fúvókát úgy kell elhelyezni, hogy az egymásközti távolságuk a csiga menetemelkedésének másfélszerese legyen, és a porlasztás után még legalább 2,5-3,0 m maradjon az egyenletes keverés biztosításához.

Légporlasztásos adagolóberendezések

A másik elterjedt adagolórendszer a külföldi gyártású légporlasztásos adagolás, a GT típusú berendezésekre jellemző. Főbb részei a tartósítószer adagoló membránszivattyú, valamint a légellátó rendszer (mobil kompresszor vagy központi levegőrendszer), illetve a speciális légporlasztásos fúvókák.

A szivattyú felszerelhető a közvetlenül a tartósító folyadék tartójára, vagy egyéb helyre, de a szívási emelőmagasság az 1,3 m-t nem haladhatja meg. A szivattyú nyomóvezetékébe van szerelve az áramlásmérő, majd az elosztó egység, mely biztosítja, hogy a folyadék egyenletes elosztásban kerüljön a légporlasztásos fúvókákhoz.

A légellátó egység tulajdonképpen egy kompresszor egy golyós szeleppel a levegő nyitására és elzárására és egy nyomásszabályozó egy manométerrel a porlasztó fúvókák levegőnyomásának szabályozásához. A légellátó egységet minél közelebb célszerű elhelyezni az alkalmazási helyhez.

Ilyen elven működnek a KEMIN Kft. mobil és stabil berendezései (4.ábra). A megfelelő szerkeveredést legalább kettő darab, egymástól 50-60 cm-re elhelyezett fúvóka használatával lehet elérni. A leggyakrabban használt adagolási pontok: zárt szállítócsiga, rédler felső borítólemezére szerelt fúvókák, illetve a szállítórédler végén az ejtőgaratba szerelt fúvókák.




A membránszivattyúk szállítási teljesítményét a lökethossz százalékos állításával lehet szabályozni különböző nyomás mellett.

Hirdetés

Az ilyen típusú berendezéseknél a komplett rendszer mellett az üzemben kell elvégezni a bekalibrálást, és a kívánt l/h tartósítószer mennyiséghez a százalékban meghatározott lökethosszt kell beállítani ill. tartani.

Levegőporlasztásos vegyszeradagoló a hazai fejlesztésű FVA-01 típusú berendezés (BIOMOBIL Kft., Szeged) is, amelynél a porlasztáshoz szükséges levegőt a készülékre szerelt ventilátor biztosítja. A tartósítószer-adagolót a gabonát mozgató gépre kell szerelni úgy, hogy azon keresztül haladjon a terménymennyiség. Az anyagszállító lehet mobil szállítószalag, vagy pl. a DELTA-50 típusú felszedő-rakodógép (5. ábra).




A ventilátor indítását és leállítását a gabona tömegáramot érzékelő ellensúly karja által működtetett végálláskapcsoló önműködően végzi. Így biztosított a tartósítószer adagolás automatikus leállítása a gabonaáram szünetelése vagy kimaradása esetén, valamint automatikus indítása a gabonaáram újraindulása után.

Az FVA-01 típusú légporlasztásos tartósítószer oldat szállításának mennyiségét a Venturi-cső tengelymagassága és a folyadékmennyiség szabályozó edényében lévő folyadékszint magassága közötti különbség határozza meg. A porlasztott tartósítószer mennyiségét az üzemeltetés előtt ellenőrizni kell. Ezt célszerűen úgy végezhetjük el, ha kalibrált hasáb alakú mérőedényt meghatározott mennyiségű tartósítószerrel töltünk fel, és ebből üzemeltetjük a szivattyút és ugyancsak ide vezetjük vissza a túlfolyó tartósítószert. Így a felhasznált tartósítószer mennyiségét osztva az adagolási idővel, megkapjuk a tényleges tartósítószer hozam értékeket. Ezt minden nyitási állapotra elvégezzük, minek alapján finomra beállíthatjuk a kívánt adagolási értékeket és arányokat.

A folyékony tartósítószerek

A szemestermények szerves savas tartósításához ma már többféle engedélyezett tartósítószert forgalmaznak hazánkban. A tartósítószerek szükséges mennyisége a kezelendő szemestermény nedvességtartalmától és a tervezett tárolási időtől függ. A tartósítószerek gyártó által ajánlott mennyiségeit, pl. a LUPRO-GRAIN tartósítószernél a 6. ábrán mutatjuk be.




Javaslatok az üzemeltetéshez

A szemestermények tartósításához, annak nedvességtartalmától függően változó mennyiségű tartósítószer kijuttatása szükséges. A különböző anyagmozgató gépekre szerelt fúvókaszám szállítócsiga esetében a csigaátmérő függvényében az alábbi kell, hogy legyen:

- < 180 mm 2-3 db fúvóka,

- 180-200 mm 3-4 db fúvóka,

- > 200 mm legkevesebb 4 fúvóka.

Ezek elhelyezését a csiga kezdetétől (a beömléstől) kb. 50 cm-re kell elkezdeni, és legalább 300 cm csigahossznak kell lenni a fúvókák után is a jó összekeveredés érdekében (7.ábra). A fúvókák egymásközti távolsága a csiga menetemelkedés másfélszerese legyen. Láncos szállítóknál, szállítószalagoknál, surrantó csöveknél is elhelyezhetők a fúvókák, az elhelyezésnél arra kell törekedni, hogy a tartósítószer egyenletesen elosztva az átáramló termény minden részére jusson (minimum két fúvóka, ellentétes oldalára szerelve a surrantó csöveknek, szállítószalag, rédler leadási pontjainál).




A tartósítószer fajlagos mennyisége a termény nedvességtartalmától és a tárolási időtől függ, ezeket az értékeket a tartósítószer gyártók, ill. forgalmazók táblázatos formában megadják.

Nagyobb tartósítószer ajánlatos abban az esetben, ha

- pneumatikus anyagszállítás van, kb. 10%-kal,

- 35 o

C-nál magasabb a betárolt szem hőmérséklete, kb. 10%-kal,

- erősen törmelékes, tisztítatlan a szemestermény, kb. 25-30%-kal.

Hosszabb tárolási idő (9-12 hónap) esetében, a felhasználásnak megfelelő ütemezésben, pl. egy éves tárolásnál és folyamatos felhasználásnál az adott szemestermény mennyiségnek csak egy-egynegyedét kell kezelni a 3, 6, 9 és 12 hónapos tartósításh

oz szükséges tartósítószer mennyiséggel. Így bizonyos tartósítószer, ill. költség megtakarítható.

A tartósítási technológia során biztosítani kell a közel állandó teljesítményű szemesanyag áramlást. Különösen fontos ez mobil berendezéseknél, ahol ezt az anyagmozgató, kezelő csiga elé elhelyezett szintjelzős fogadógarattal lehet megoldani.

Fontos a beállított tartósítószer mennyiség folyamatos egyenletes kijuttatása. Átfolyásmérővel szerelt berendezéseknél ez közvetlenül nyomonkövethető. Azoknál a berendezéseknél, ahol ilyen műszer nem kerül beépítésre, ott fokozott figyelmet kell fordítani az üzembeállítás kezdetén a berendezés bekalibrálására, az egyes berendezéseknél, pl. a nyomásváltoztatással, a membrán szivattyúknál a lökethossz beállításával. Ezeknél aberendezéseknél ezeket a méréseket az átfolyási mennyiség változtatása esetén mindenkor el kell végezni.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

idegrendszer

a soksejtű állatokban az ingerület vezetésére és feldolgozására, a szervek, szervrendszerek... Tovább

sav-bázis folyamat

a ->kémiai folyamatoknak egyik alapvető típusa; —>sav és ->bázis között végbemenő... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.