hirdetes

Az agrárszakképzés jelene és jövője

Szabó Kocsis János
Facebook logo

KÖVESS MINKET

FACEBOOKON

Hagyományainkhoz híven, az idei évben is megpróbálunk képet adni az agrárszakképzés helyzetéről az FVM Oktatási, Kutatási és Fejlesztési Főosztály munkatársainak segítségével. Kérdéseinkre adott válaszaik alapján az alábbi cikkben foglaltuk össze helyzetelemzésüket

Hagyományainkhoz híven, az idei évben is megpróbálunk képet adni az agrárszakképzés helyzetéről az FVM Oktatási, Kutatási és Fejlesztési Főosztály munkatársainak segítségével. Kérdéseinkre adott válaszaik alapján az alábbi cikkben foglaltuk össze helyzetelemzésüket


A 2005. évben a középfokú agrárszakképző intézményekben (is) a költségvetési előirányzatok szűkössége volt a jellemző. A végzettekről, jelentkezőkről és a közülük felvettekről pontos statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre. Egyes intézmények adataiból arra lehet következtetni, hogy a demográfiai okokra visszavezethetően összességében kissé csökkent a 2005. szeptember 1-től agrárképző iskolákba bekerültek száma, de arányaiban megfelel a korábbi évekének.

Nagyon nehéz a beiskolázás az állattenyésztési és a hagyományos (szántóföldi) növénytermesztési szakmákra, jobb a mezőgazdasági gépészeti, ill. a kertészeti és élelmiszeripari szakterületeken. Az érettségi utáni szakképző évfolyamok esetében (jellemzően a technikusképzési szakoknál) egyre komolyabb problémát jelent, hogy a jobb képességű tanulók mind nagyobb számban felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, ill. a főiskolák, egyetemek által indított felsőfokú szakképzés is jelentős elszívó erőt képvis

el. Így a 13. évfolyam indítása sok helyen komoly gondot okoz, mert kevés tanuló marad a szakközépiskolákban.

A 2005/2006. tanévben a középfokú agrárszakképző intézmények képzési kínálatában lényeges változás nem történt az előző évekhez képest. A felsőfokú szakképzés kínálata hét új agrár ágazatba tartozó szakképesítéssel bővült (Gyógynövény- és fűszernövény-termesztő és

A „vidék és agrárium” valós szakképzési igényének felmérése rendkívül nehéz feladat. A munkaerő-piaci előrejelzések csak

-feldolgozó, Ménesgazda, Mezőgazdasági laboratóriumi szakasszisztens, Növénytermesztő és növényvédő technológus, Baromfitenyésztő és -termék-előállító technológus, Sertéstenyésztő és -termék-előállító technológus, Vadgazdálkodási technológus). rövidtávra (legfeljebb egy évre előre tekintve) készülnek, de az előrejelzések éppen a „vidék és agrárium” területén rendkívül megbízhatatlanok. A mezőgazdaság ágazatban gyakorlatilag nincsenek új beruházók, új munkáltatók, amelyek munkaerő-keresletet támasztanának. A jellemzően mikro- és kisvállalkozások új dolgozók foglalkoztatását érdemben nem tervezik. Most és előreláthatólag a következő években az élelmiszeripari vállalkozásoknál is inkább elbocsátásokra, mint új foglalkoztatottak felvételére kerülhet sor. A vidék felemelkedésének, fejlesztésének előttünk álló feladatai szükségessé tennék közép- és felsőfokú vidékfejlesztési szakemberek minél nagyobb számú alkalmazását. Korlátot jelent azonban, hogy a foglalkoztatók e téren elsősorban az önkormányzatok, egyéb költségvetési intézmények, ill. egyes civil szervezetek lehetnének, amelyek a költségvetési megszorítások miatt csak az indokoltnál lényegesebb kevesebb vidékfejlesztési szakember alkalmazására tudnak forrást előteremteni.

A szakemberszükséglet kielégítésére mind a középfokú

, mind a felsőoktatási intézményhálózat kapacitás-felesleggel rendelkezik. Középfokon ez ténylegesen is a meglévő kapacitás kihasználatlanságát jelenti, felsőfokon viszont nagymértékű túlképzés jelentkezik, amely a későbbiekben okoz majd gondot.

A középfo

A gyakorlati képzés erősítése az agrárszakképzésben is a színvonalas szakképzés kulcseleme. A szakképzés első részében a tangazdaságok, tanüzemek nem nélkülözhetők az alapkészségek elsajátításához. A korábbi években (2000 és 2003 között) az FVM pályázati úton évente kb. egy milliárd forint összegű támogatást tudott nyújtani az agrárszakképző közoktatási intézményeknek és a felsőoktatási intézményeknek a szükséges fejlesztésekhez. A költségvetési támogatási lehetőség 2004 óta csökkent, 2005-ben a pályázat meghirdetésére már nem került sor. Az intézmények a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze központi, ill. decentralizált keretéből nyerhetnek kiegészítő támogatást a fejlesztésekhez.

hirdetes

Az agrár ágazatban nem megoldott a vállalkozások bevonása a gyakorlati képzésbe. Ennek elsődleges oka, hogy a mikro- és kisvállalkozáso

kú intézményhálózat szétaprózott. Amikor a demográfiai hullám tetőzött a 14 évesek körében, igen sok helyütt indítottak agrárszakképzést a térségben lakó fiatalok számára. Ez akkor szükséges és célszerű lépés volt. Mára azonban ezen intézmények jelentős hányada beiskolázási gondokkal és az alacsony tanulólétszám miatt csökkenő normatív költségvetési támogatás mérséklődésével küzd, miközben a képzés fajlagos költségráfordítása rohamosan emelkedik, az intézményfenntartóknak a tanüzemek, tangazdaságok fejlesztésére nincs forrásuk. Mindezek hatására várhatóan már a közeljövőben minden különösebb központi beavatkozás nélkül is, elsősorban finanszírozási okok miatt csökkenni fog az intézmények száma.k tárgyi és személyi feltételei általában alkalmatlanok a színvonalas gyakorlati oktatáshoz, ill. nem képesek vállalni a tanulók foglalkoztatásával járó költségeket.

A szakképző iskolákban oktató pedagógusok szakmai-metodikai felkészültsége megfelelő, döntő többségük részt vesz a pedagógusok számára szervezett, elsősorban módszertani ismereteket megújító továbbképzéseken. A szakiskolai fejlesztési program, ill. a HEFOP szakképzési intézkedése keretében egyre több intézmény pedagógusai kapcsolódnak be a nemzetközi tapasztalatcseré

A Kormány „100 lépés”

kbe is. programjának agrár ágazatot érintő lépései között kiemelt jelentőségű a szaktanácsadásnak a regionális tudásközpontokra alapozott megvalósítása. A hét régióban felsőoktatási intézmények látják el a regionális szaktanácsadási központ szerepét. A régióközpontok koordinálják a szakiskolákból és kutatóintézetekből álló területi és szakmai tanácsadó intézmény-hálózat tanácsadási tevékenységét. A program alapján kiépülő intézményrendszer megerősíti az oktatás-kutatás-szaktanácsadás szakmai integrációját, az intézmények szorosabb szakmai együttműködését.

Az agrároktatási intézmények sok szálon

Az agrárszakképzés 2006. évi legfontosabb feladata a modulrendszerű oktatás bevezetésének előkészítése, az ehhez kapcsolódó tartalmi és módszertani fejlesztés megvalósítása, a szakképzésfejlesztés 2005. májusában elfogadott kormányzati stratégiájának végrehajtása. A HEFOP 3.2 pont keretében folyó fejlesztőmunka döntően az OM irányításával, az NSZI koordinálása mellett kerül megvalósításra. A fejlesztésekh

 

Az agrár-felsőoktatás intézményei finanszírozási gondokkal küszködtek

Az agrár-felsőoktatás felkészült a Bolognai Folyamatra,

kapcsolódnak a térség gazdaságaihoz, szellemi és tudásközpontként különösen az egyetemek, főiskolák meghatározó tényezői egy-egy térség társadalmi-gazdasági fejlesztésének. A jövőben különösen fontos szerepet kapnak e szellemi és tudásközpontok a Nemzeti Fejlesztési Terv helyi (regionális vagy kistérségi) előkészítésében, tervezésében és majdani megvalósításában, különös tekintettel az EU azon törekvéseire, hogy a közösségi támogatások döntő hányadát a térségi fejlesztésekhez közvetlenül juttatja el. ez a kormányzat biztosítja a szükséges forrásokat.

Agrár-felsőoktatás

2005-ben, de a lehetőségekhez képest sikeres évet zárnak. A 2006. évi jelentkezések az elmúlt évekhez hasonlóan nem túl jók. Elmondható, hogy a kurrens szakokon (erdőmérnök, kertészmérnök, tájépítő, stb.) nincs gond, a probléma egyes szakokon (pl.: agrármérnök általános) és egyes intézményeknél van.melynek keretében megkezdődött a lineáris képzési szerkezetre való fokozatos átállás. Ennek lényege, hogy először ún. BSc alapszakokra iratkoznak be a hallgatók, melyeken 3,5 év alatt (fél év gyakorlattal együtt) alapdiplomát szereznek. Ennek birtokában munkát vállalhatnak, vagy továbbtanulhatnak a kétéves mesterszakokon (MSc szakok).
hirdetes

Az agrár-felsőoktatás

elsők között dolgozta ki (sok esetben konzorciumi formában) az új BSc és MSc szakok képzési céljait, követelményeit, a szakalapítási- és indítási dokumentációkat.

A BSc alapszakok már kialakultak és elfogadást nyertek (6 képzési ág 16 alapképzési szak az „osztatlan” állatorvos képzéssel együtt).

Folyamatban van az MSc szakok akkreditációja, illetve OM-hez való benyújtása. Eddig 10 MSc szak FVM támogatása került kiadásra, amelyeknek várható a 2006. évi indításuk.

Jelenleg államigazgatási egyeztetés alatt áll

Az új felsőoktatási törvényben megfogalmazást nyert, hogy a gyakorlatigényes alapszakoknál (ilyenek az agrár szakok is) egy összefüggő szakmai gyakorlatra fordítandó 7. félévet kell szervezni, amelynek finanszírozását kormányzati szinten kell megoldani. Ez egyezik az OGY Mezőgazdasági Bizottság állásfoglalásával is.

A 2005/2006. tanévben a fő feladat az új Ftv. előkészítése volt, amelyben az FVM tevőlegesen (bizottsági

a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló Kormány-előterjesztés tervezet, mely szerint az agrár képzési területen az alapképzési szakokra építkezően 23 MSc szak alapítására és indítására van lehetőség.szinten is) részt vett; ún. „agrár-paragrafus” épült be a törvénybe, „az agrártudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezések”-ként. Ebben lett rendezve az Agrártudományi Centrumok szerepe, helye, valamint az is, hogy az agrár felsőoktatás irányításával és finanszírozásával kapcsolatos szabályokat a kormány határozza meg. Ennek alapján lesz lehetőség az FVM-nek a finanszírozásban való részvételre. Értelemszerűen a 2005/2006. tanévben új szakok alapítására (a régi rendszer szerint) nem került sor.

Az agrár-felsőoktatás legfontosabb feladat

ai 2006-ban:

o

elsősorban a lineáris képzésre való fokozatos átállás, a Bolognai Folyamat „aprópénzre váltása”;

o

az új (várhatóan 2006. január 1-jétől életbe lépő) felsőoktatási törvény szerinti működés megszervezése;

o

Kilátások, esélyek, jövő:

a BSc szakoknál a kötelező 7. félév gyakorlati oktatásának megszervezése.

o

hazai és nemzetközi versenyképesség,

o

a képzési szintnek megfelelő szakmai tartalom, minőség;

o

a gyakorlati és tudományos ismeretek helyes kombinációja;

o

számítástechnika és idegennyelvtudás;

o

az oktatás és gazdaság szoros kapcsolata;

o

korszerűen értelmezett agrárium (alapanyag termeléstől a fogyasztóig),

o

természeti erőforrás hasznosítás komplexitása (vidék, környezet)

A főosztály munka

 

társai szerint az agrár-felsőoktatás intézményei felkészültek a jövő kihívásaira.

Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


Tovább a Lexikonhoz

biometeorológia

a meteorológiai viszonyok és az élő környezet (ember, állat, növény) közötti kapcsolattal... Tovább

fluldizációs szárítás

a szemes termények szárításának egyik módja. A szárításra kerülő anyagot lyukacsos... Tovább

Tovább a lexikonra