Kirándulás Nyugat-Magyarországon - Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház

Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház

A Fertő tó környékén találhatjuk az egyik legkülönlegesebb és legnépszerűbb látnivalót Nyugat-Magyarországon, ami az egyik legrégebbi és legnagyobb kőfejtő egész Európában. A Fertőrákosi kőfejtő hatalmas kőfalai között, a sziklabarlangokban egy színházat is létrehoztak, ami teljesen egyedülállóvá varázsolja a helyet a kontinensen.

A Fertőrákosi Kőfejtő története

Az egykoron a területet borító Pannon-tó üledékéből jött létre az itt bányászott, úgynevezett lajtamészkő, körülbelül 13-16 millió évvel ezelőtt. A mészkő anyaga leginkább a víztömeg mészvázú vízi állatainak maradványaiból, főként kagylóhéjakból és mészalgákból alakult ki. Fertőrákos a mai Lajta-hegység környékén helyezkedik el, innen kapta a terület mészköve a nevét is. Mivel a város egykoron a beltenger, majd a tó szélére, a sekélyebb, hullámverési zónába esett, rendkívül sok ősmaradvány található a területe, de csak kevés maradt ebből épen, hiszen a legtöbb az állandó hullámzás hatására széttörött és elporladt.

A mészkő hamar kedvelt építőanyaggá vált a könnyű bányászhatósága és a szép felülete miatt, és már a rómaiak is használták a Sopron helyén elhelyezkedő ókori településen Scabantia-ban. A kitermelés igazán a 19.században ívelt fel, amikor egy bécsi vállalkozó vette bérbe a bányát a győri püspökségtől, majd a Monarchia meghozta az elvárásokat és beindultak az építkezések a kőfejtőből bányászott alapanyagból Sopronban, Győrben, Bécsben és Budapesten is, de még a keszthelyi Festetics-kastély egy része is ebből a mészkőből készült. Ebből a Fertőrákosi kőből készült többek között a bécsi Városháza, a győri Székesegyház és a soproni várfal is.

A Fertőrákosi Kőfejtő a világháborúk után

A II. világhaború alatt zsidó munkaszolgálatosokat küldtek a bányába dolgozni, mint kiderült, Szerb Antalt is, és a német és magyar egységek lőszergyártó telepet hoztak itt létre. A kegyetlen kényszermunka során több mint 400 zsidó vesztette életét a bányában, és a háború után végleg bezárt a bánya, amit nem sokkal később műemlékké avattak. Több filmet is forgattak a helyszínen, például a kőszívű ember fiait, és amikor az UNESCO Világörökségnek nyílvánította a Fertő tavat és az azt övező tájat, akkor a bánya is a világörökség része lett!

Programok a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlanszínházban

Az egykori kőfejtő látványos díszletei között, akár évmilliókat is visszautazhatunk az időben, megismerkedhetünk az ősi tengerfenék maradványaival és az ősi tengeri élőlényekkel a természet és az ember által formált, barlangszerű termekben. Az Időalagút falfülkéiben kisebb-nagyobb tengeri gerincesek ősmaradványait láthatjuk, a Miocén tenger csarnokában pedig összemérhetjük magunkat egy őscápa kitátott állkapcsával, emellett ősbálna, őscápa és ősdelfin testrekonstrukciókat is megtekinthetünk.

Ha felsétálunk a tetejére a Sziklai benge tanösvényen keresztül, ami a bányagödör peremén fut, akkor gyönyörű kilátásban lehet részünk a felszínen a Fertő-tóra és a teljes kőfejtőre. 

A látványos sziklabarlangokban különböző színházi és zenés előadásokat tekinthetünk meg, ugyanis egy több mint 700 férőhelyes játszóhely működik a kőfejtő gyomrában, amivel már el is árultuk a hely monumentalitását. A kiváló akusztikának köszönhetően nyaranta opera- és zenésszínházi előadásokat, koncerteket tartanak itt.

A részletes programokért kövessétek a Barlangszínház Facebook oldalát! 

A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház nyitvatartása

2022. május 27-től - szeptember 10-ig
A Barlangszínházban és a Dohnányi-teremben folyamatosan előadásokat, koncerteket szerveznek.

Jegypénztár nyitvatartása:
Hétfő - Vasárnap: 10-17 óráig, illetve előadások előtt 1 órával

A kőfejtő nyitvatartása tavasztól őszig:
naponta: 10:00-18:00 

Barlangszínház pénztár nyitvatartása:
Előadások előtt egy órával, az előadás kezdéséig.