A korai zöldségek vetése
Csak akkor szabad a vetéssel foglalkozni, ha már nem fagyott a talaj, ha már a föld fagya kiengedett, akkor ne késlekedj a korai zöldségek vetésével! Azokat a magokat lehet ilyenkor vetni, melyek alacsony hőmérsékleten is képesek csírázni, és az átmeneti fagyoktól nem károsodnak – ilyen például a sárgarépa, a petrezselyem, a vöröshagyma, a hónapos retek, a mák, a fejes saláta és a borsó.
A korai vetésnél arra érdemes odafigyelni, hogy ne vessük sekélyen a magokat, ugyanis ebben az esetben néhány szem a felszínen fog maradni, ezeket a madarak észre fogják venni, és rákapnak a friss vetésre, ráadásul nemcsak a felszínen maradtakat fogják megenni, hanem azokat is, amik a felszín alatt rejtőznek! Öt-hat centiméteres mélységben már viszonylag biztonságban tudhatod a magokat, ez a nagyobb szeműekre vonatkozik, mint például a borsó.
Az apró magvakat sekélyen kell vetnünk akkor is, két-három centiméter mélyen. Fontos odafigyelni a apró magvak esetében arra, hogy ne legyenek túl sűrűn vetve, mert, ha sűrűn kelnek ki, akkor a gyökerek nem fognak egyenletesen fejlődni. Érdemes az apró magokat összekeverni egy kis homokkal, így sokkal ritkább és egyenletesebb lesz a vetés.
Van egy másik megoldás is, ami nekem annyira nem tetszik, ez pedig a szalagvetés. Lehet a gazdaboltokban kapni szalagos vetőmagot, aminek az a lényege, hogy egy szalagon vannak rajta a magok. Nincs más dolgunk, mint húzni a kapával egy széles sávot, és ebbe belehelyezni a szalagot.
Vetés után nincs más dolgunk, mint öntözni, és gyomlálni, a magok meg fognak eredni, és már március-április környékén szép nagyok lesznek a növények. Sok sikert kívánok mindenkinek, most szépen süt a nap, nem is mondanak nagyobb fagyokat, érdemes kimozdulni kicsit a kertbe!
