Az Európai Minőségfejlesztési Politika az európai ipar versenyképességének növelését célozza

Hirdetés

A minőségmenedzsment és az Európai Irányelvek, az Európai Minőségfejlesztési Politika lényege

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az európai integrációra való szakmai felkészülés gazdaságunk fejlődésének kulcskérdése. E fejlődésben meghatározó szerepe van az egyre erősödő versenynek, a globalizált piacokon érvényesülő versenyképességnek, a versenyképesség növelésének. Martin Bangemann, az EU ipari ügyekért felelős biztosa az 1996-ban „Cél a kiválóság" című írásában fontos szerepet tulajdonít az európai versenyben a minőségirányítási gyakorlatnak, az üzleti kiválóságnak, amelyre az európai vállalatoknak és a közigazgatási intézményeknek egyaránt törekedni kell. Az európai törvények, rendeletek követelményeinek érvényesülése mellett átfogó vezetési rendszerekre, új szemléletre és gondolkodásmódra van szükség.
Az európai integrációra való szakmai felkészülés gazdaságunk fejlődésének kulcskérdése
A termékek és a szolgáltatások minősége, a minőségirányítás ma már stratégiai eszköz, a versenyképesség része, elősegíti az új technológiák terjedését, az innovációt, hiszen az innováció eladható, a vevői követelményeknek megfelelő termékben testesül meg.

Az EU minőségpolitika megvalósításához az EU öt konkrét lépésre összpontosít:


  • Európai Minőségi Díj /folyamatos fejlődés és üzleti kiválóság
  • Benchmarking
  • Európai Minőségi Hét
  • Az európai minőség figyelése (CSI - Vevői megelégedettségi index)
  • A minőségügyi szakemberek minősítésének európai rendszere.

Az Európai Minőségfejlesztési Politika az európai ipar versenyképességének növelését célozza. E politika megvalósításának, stratégiájának legfontosabb követelménye az érvényben lévő biztonsági előírásoknak, a kötelezően betartandó európai jogszabályoknak való megfelelés, továbbá olyan minőségirányítási stratégiák követése, amelyeket az aktuális piaci igények határoznak meg. A biztonsági előírások rendeletekben, határozatokban és direktívákban megjelenő követelményeinek betartása alapkövetelmény. A versenyképesség növekedéséhez ezen alapkövetelménynek és az üzleti kiválóság folyamatos fejlődésre vonatkozó követelményének együtt kell érvényesülnie.

Hirdetés

Az Európai Minőségfejlesztési Politika lényege


Az Európai Minőségfejlesztési Politika időbeli kialakulása (1994) szorosan összefügg az európai ipar versenyképessége markáns növelésének szándékával. Mivel a piacra jutás feltétele a kötelező előírások betartása, csak ezen alapfeltétel teljesítése után lehet más, a piaci versenyképességet növelő eszközökről beszélni.

Az EU Belső Piacának fő célkitűzése és alapelve a szabad áruforgalom a tagországok között. Ahhoz, hogy ezen áruforgalom, azaz a termékek és a szolgáltatások megfeleljenek a vonatkozó előírásoknak, a megfelelőség vizsgálható és ellenőrizhető legyen, eszközül választják a megfelelőség-tanúsítást. A kötelező előírások, a régi és az új megközelítésű irányelvek a műszaki-szakmai összehangolás eszközei a szabad áruforgalom megvalósulásához azáltal, hogy megteremtik a feltételeket a megfelelőség-tanúsítási eljárások és okiratok kölcsönös elismeréséhez. Ez az elismerés - mivel a szabályozott terület kötelezően betartandó követelményeire vonatkozik -, csak az EU tagállamainak nemzeti hatóságaitól származhat.

A Tanács által kiadott Új Megközelítés, a „New Approach" - bár alapvetően és egyértelműen az EU jogszabályalkotására vonatkozó elv -, döntő változást hozott a „magánszféra" területén, azaz a vállalkozások által irányított szabványosítási és megfelelőség-tanúsítási tevékenységek, azok tartalma és szerepe területén. Az európai szabványosítás és ennek intézményei, a CEN, CENELEC és ETSI erősödtek, a nagy és erős befolyású európai cégek erősítették befolyásaikat ezen szervezetekben. Ezzel egyidejűleg a nemzeti szabványosítási tevékenységek csökkennek, növekszik az áttekinthetőség és élénkül az áruk szabad áramlása. E rendszer kialakulása utáni néhány évre jellemző volt a piaci fellendülés, a minőségügyi tanúsítások mint szolgáltatás színvonalának javulása, elismertségének növekedése.

A Globális Megközelítés, a „Global Approach" a megfelelőség-tanúsításhoz kötődő elv rugalmasságot ad a jogi követelmények alkalmazásában és ezáltal előmozdította az új megközelítés alkalmazását.

A CE európai konformitási jelölés tartalmi követelményeiről és alkalmazásának feltételeiről az 1993. július 22-i 93/86/EGK számú tanácsi határozat rendelkezett. E szabályozásban rögzített követelmények megindították a biztonsági előírások és a piaci összhang és áttekinthetőség kialakulását. A CE-jelölés hitele, megbízhatósága több tényező függvénye. Minden tagországban tudatos és következetes piacfelügyeleti politika és rendszer, az EU irányelvek kialakítása és megfelelő alkalmazása szükséges. Kiemelt fontosságú az EU irányelvek szakmailag helyes alkalmazása, a nemzeti hatóságok felkészültsége. A kijelölt szervek - azaz az egyes kormányok által megbízott hatóságok - szerepköre az, hogy az egymás közötti vizsgálati és ellenőrzési gyakorlat összhangját (koherenciáját) megteremtsék az új megközelítésű irányelvek egységes alkalmazása céljából.
Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

2/2007. (I. 10.) FVM rendelet

a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt termékek... Tovább

fejősjuhok takarmányozása és gondozása

a juhok tejtermelése fajtától függően igen széles határértékek között ingadozhat. A... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.