Agrár-környezetvédelem Uniós mintára: mezővédő erdősávok

Hirdetés

Agrár-környezetvédelem Uniós mintára: mezővédő erdősávok

Karner Boglárka, Agrárintervenciós Központ
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Napjainkban a környezetvédelem – és ezen belül a mezőgazdasági termelés szennyezését mérsékelni illetve megszüntetni kívánó agrár-környezetvédelem egyre fontosabbá válik. Az Európai Unió már a ’90-es évek elején felismerte e kérdés társadalmi rendezés igényének szükségességét, amikor a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja során környezetvédelmi célú intézkedések támogatásával irányt váltott a korábbi, erősen termésmennyiség orientáltságú támogatási rendszerén.
Agrár-környezetvédelem Uniós mintára: mezővédő erdősávok

Ez nemcsak azt tükrözi, hogy az emberek egyre inkább egészséges élelmiszerekhez kívánnak jutni, hanem azt is, hogy ezzel párhuzamosan a környezetre nehezedő terhelést, a mezőgazdaság negatív hatásait is mérsékelni kívánják. Az EU 2078/92-es rendelete integrálta a környezetvédelmet az EU Közös Agrárpolitikájába. A tagállamok a rendelet alkalmazására számtalan különféle megoldást dolgoztak ki. Általában a fejlett, környezettudatos országokban (Németország, Ausztria) a szabályozás hangsúlyos, jelentős anyagi eszközökkel támogatott területté vált, míg más országokban kevésbé lényeges területként kezelik (pl.: Olaszország). A támogatás lehetséges célpontja lehet a mezővédő erdősávok létrehozásának és fenntartásának támogatása.

A mezővédő erdősávok szerepe

E növénysávok környezetre (klímára) gyakorolt, a termelésben, ökológiai téren betöltött, rekreációs, tájképi, valamint rendkívül sok egyéb funkciót betöltő szerepe van. A legfontosabb hatásairól - legyenek bár pozitívak vagy negatívak - némi betekintést nyújtanak a következők[2]:

A környezetre (klímára) gyakorolt hatások:

·        A szélsebesség mérséklésével az erdősávok befolyásolják a mikro- és mezoklímát. A szélsebesség csökkenés arányos a fasor magasságával és alacsonyabb evapo-transpirációt, kiegyenlítettebb klímát és egyenletesebb csapadékeloszlást is eredményez. Az áttört szerkezetű mezővédő erdősávok szélmérséklő hatása már a sor előtt 4-42-szeres fasormagasságnál (h) jelentkezett. A védett területen ez a hatás 10-29 h-ig volt kimutatható. A szélsebesség mérséklés átlagosan 50%-os volt. Ezek az áttört szerkezetű sávok (a nyílt- vagy zárt szerkezetűekkel ellentétben) hatékonyak voltak nagy szélsebességek (0,8-2,9 m/sec) esetén is. A zárt sávok szélfogó sávnak nem alkalmasak, mert katlanhatást idéznek elő (a hideg vagy forró levegő megreked, jelentős terméskiesést okozva).

A hőmérséklet csökkenése 5 h-ig volt mérhető. A védett területen +0,4- -1,3 °C átlagos hőmérséklet különbség volt a kontrollhoz képest. Nagyrészt negatív előjelű volt a változás. A talajban 30 cm mélyen, a nappal és éjszaka mért hőmérséklet hasonló volt.

A relatív légnedvesség a talaj feletti 50 cm-es rétegben 5-10 %-kal nőtt. A talaj nedvességtartalma 0,7-7,8 %-kal emelkedett. (átlag 3-4%)

·        A környezeti hatások szintén a szélsebesség csökkentéshez kapcsolódnak. Laza, homokos talajon a deflációt, lejtős területen, megfelelően telepítve az eróziót mérsékli. Tőzegen a védett területen 341, 5t/km2/év, míg a kontroll területen 1102,6t/km2/év por volt mérhető.

·    Növekvő terméseredmények. A sáv mellett átlagos volt a termés, míg tőle 50 m-re 71%-os terméstöbblet mutatkozott. 200 m-es távolságban ez 28% volt, őszi búzában a termés 2,73-26,8%-kal nőtt. Osztrák kutatási eredmények hasonló értékeket mutattak. Kölesben az első kategóriában (0-17,5 m távolság a sövénytől) 17%-os volt a növekedés, a másodikban (17,5-72,5 m) 27,5%-os, míg a harmadik (>72,5m) kategóriában nem mértek terméstöbbletet.

A termelésben betöltött szerep:

·        Bármilyen furcsának hangzik is elsőre, a sövények mezőgazdasági termesztés színterei lehetnek. Természetesen mindenféle durva beavatkozástól mentesen kell ezt elképzelni. A sövényekbe telepített vad fajok gyümölcse (húsos som, vadkörte, vadrózsa) terméseiből lekvár illetve pálinka készíthető. Németországban szokás, hogy a sövénybe olyan régi, igénytelen haszon gyümölcsfa fajtákat telepítenek, amiket már egyébként telepítésre nem használnak. Ez elősegíti ezen fajták fennmaradását is, amellett, hogy a tulajdonosnak közvetlen haszna származik a telepítésükből.

·        A mezővédő erdősávokban a telepített növények közül sok használható fel gyógynövényként (pl.: fekete bodza, egybibés galagonya). Ezek mellett a sáv szélén néhány lágyszárú gyógynövény is előfordulhat.

·        Megfelelő fajmegválasztással a méhek számára is kedvelt nektárgyűjtő hellyé tehetjük a sövényt. A korán virágzó fajták (mogyoró, som) a méhek első célállomásai lehetnek tavasszal, míg a talajjal és éghajlattal szemben igénytelen fehér akác telepítésével kiváló méhlegelő válhat a sávból.

Ökológiai hatások:

·        Ezen fás társulások számos élőlénynek nyújtanak élőhelyet és menedéket. Az eltérő növényzet táplálékforrást  jelent sok védett és nem védett emlősnek, madárnak, lepkének és rovarnak. (pl.: a nappali pávaszem, a citromlepke és az atalanta-lepke hernyói táplálékot találnak, ideális fészkelőhelye számos kistestű énekesmadárnak – zöldike, citromsármány stb.).  A biológiai diverzitás a sövények egyik legjellemzőbb tulajdonsága.

·        A sövényrendszerek zöldfolyosó hálózatként is szolgálnak az általában nagyméretű, vegyszerezett táblák között. Így a diverzitás nemcsak a fajok számbeli sokféleségét, hanem a fajokon belüli genetikai sokféleséget is jelenti, hiszen így fajok vándorlásával az aktív génkicserélődés is lehetővé válik.

 

Rekreációs/tájképi szerep:

·        Pihenőfunkcióként turistaösvény jelölhető ki mellette, elérhetőséget biztosítva a vidékhez és megkímélve a taposástól a kultúrterületet. Erre szép példákat látni Angliában.

·        Bőséges táplálékforrás, mely elősegíti a rovarok számának emelkedését, ezáltal nyújtva táplálékforrást a madaraknak. A fészkelő– és búvóhely biztosítása megnöveli a vadászható, a mezőgazdaság térnyerésével a területen erősen megfogyatkozó madarak számát (fürj, fogoly, fácán). Ehhez hasonlóan a keltetett, majd nevelt állatok kitelepítése is sokkal sikeresebb lehet a növénysávok e kedvező hatásai miatt. Ezek a későbbiekben a vadászatot segíthetik elő, amely komoly bevételforrást jelent.

·        Esztétikai szerepe, hogy megtöri az egysíkú terepet, így sokkal harmonikusabb tájképet hoz létre.

Egyéb funkciók:

·        Legősibb funkciója a területhatárolás. A birtokok mentén telepített sávok már messziről jól észrevehetők, egyértelműen jelezve a birtokhatárokat.

·        Legelésző állatoknak egyfajta karámként szolgálhat a tüskés fajokkal szegélyezett sáv. Erre igen alkalmasak az igénytelen, könnyen betelepülő és szaporodó fajok, mint például a kökény, a vadrózsa és az egybibés galagonya. Emellett az állatoknak és a földön dolgozó embereknek árnyékot is biztosít a nap folyamán.

·        Fában szegényebb vidékeken faanyag forrásként funkcionál, de magától értetődően szem előtt kell tartani a sáv természetes megújuló képességét.

Hirdetés

A növénysávokkal szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérvek:

·     Mezőgazdaságilag hasznos területet foglal el. Például egy 5 méter széles, 1 km széles sövény 0,5 ha területet von ki a mezőgazdasági termelésből. Mivel a technológiák rohamos fejlődése a mezőgazdasági terméseredmények megsokszorozódását idézték elő, ezen érv nemigen képvisel elfogadható ellenérvet. Ugyancsak meg kell említeni, hogy az Unióban, aminek Magyarország is tagja kíván lenni, a termőföldek pihentetését (set-aside) szorgalmazzák, hiszen sokféle terményből eladhatatlan feleslegekkel rendelkeznek.

·        A rossz szerkezetű sáv telepítése több kárt okozhat, mint hasznot. Példának okáért a tömör, zárt szerkezetű sávok – melyek utak mentén hófogó sávnak kiválóan alkalmasak – mezővédő erdősávként kedvezőtlenül befolyásolják a hóeloszlást, illetve szerkezetükből adódóan gátolják a légáramlást, ami nyáron hőkatlanok, télen pedig fagyzugok kialakulását eredményezi.

·        A sávalkotó növények tápanyag és nedvességelvonása, illetve árnyékhatása kedvezőtlenül befolyásolja a kultúrnövények életterét és ezáltal a terméseredményeit. Ez közvetlenül a sáv mellett valóban így van, azonban ez a kedvezőtlen hatás nem terjed túl az egyszeres famagasságon.

·        A hasznos rovarok mellett sokan tartanak a károsítók felszaporodásától is. A természet, ha hagyják háborítatlanul működni, mindig az egyensúlyi helyzetre törekszik. Az esetleges káros rovarok felszaporodását az őket pusztító, hasznos rovarok számának növekedése kíséri, miáltal az előbbiek száma lecsökken és helyreáll az egyensúly. Ugyancsak megelőzhető a növényi kórokozók elszaporodása, megfelelő fajtaválasztással. A gazdanövényként ismert fajokat nem célszerű a sávba telepíteni. (pl.: egybibés galagonya a körte és almaültetvények mellett kerülendő, mert gazdanövénye a tűzelhalás baktériumának.)

 

A hatásokat végigolvasva látható, hogy a mezővédő erdősávoknak sokkal  több pozitív, mint negatív hatása van. Érdemes tudni, hogy Magyarországon is szép történelmi hagyománya van  ligetek, fasorok és mezővédő erdősávok telepítésének.


Történelmi hagyományok Magyarországon

A Nagyalföld a Középkorban erdős, ligetes terület volt. A török hódoltság korában csatatérként szolgált, a lakosság nagy része elmenekült, az erdőket a katonai szükségletek kielégítésére nagyrészt kivágták. A későbbiek során taktikai, védelmi okokból új telepítéseket eszközöltek. 1739-ben jelent meg az első, ilyen témájú könyv, amely 12 fűz, 3 nyár és az akác fafajt javasolt a telepítésre. Mária Terézia osztrák császárné és magyar királynő 1769-ben adta ki rendeletét, melyben minden ház- és telektulajdonost évi legalább 20 fa telepítésére kötelez. Az ajánlott fajták között a nyár, a fűz, és az éger nedvesebb területre, a szil és a fenyő pedig szárazabb, lazább talajra ajánlott fajta volt. Az őt trónon követő II. József két rendeletet hozott a homokos területek fásítására, de ezeknek nem volt számottevő hatásuk. 1795-től Szeged körül a homokviharok ellen 86 ha véderdőt telepítettek, míg  Pest körül ez idő tájt szintén végeztek védőfásításokat. Az első, dokumentált mezővédő erdősáv 1802-ben, Bakonyszentlászló és Fenyőfő között létesült, futóhomokos területen. Ezt 1827 és 1834 között Pusztavacson egy 56 km-es, akácból álló sáv, valamint és 1830-50 között a Mezőhegyesi Kincstári Birtokon egy közel 2500 km hosszú mezővédő erdősáv telepítése követett. Az 1861-63-as, homokviharral kísért aszályos évek ráirányították a figyelmet a mezővédő erdősávok szerepének fontosságára, és nagy arányú telepítéseket eredményeztek. Az 1923-as fásítási törvény alapján 1938-ig nagyarányú telepítéseket végeztek 18 205 ha-on. A második világháborút követően az utolsó nagyarányú telepítések 1950 és 1961 között zajlottak, amikor is 106 737 ha mezővédő erdősávot és ligetet telepítettek. Sajnos az 1961-es Földvédelmi törvény nagyarányú fakivágásokat eredményezett a művelhető területeken. 1970 és 1985 között az ország keleti felében több mint 2300 ha mezővédő erdősávot és erdőt, valamint 6000 km fasort pusztítottak el.

A jelenlegi helyzet már sokkal kevésbé megnyugtató, hiszen még pontos nyilvántartás sincs a hazai mezővédő erdősávokról. Bár mind Ausztriának, mind Magyarországnak hasonló a sövény történeti háttere (Mária Terézia alkotta meg a törvényi alapot), de amíg Magyarországon az 1961/VII. ún. Földvédelmi törvény a sövények és fasorok szisztematikus kivágását eredményezte, addig Ausztriában felismerték ezen tájképalkotó elemek pozitív környezeti hatásait. Magyarországon a tisztázatlan és szabályozatlan föltulajdonlás még mindig probléma. Ez a nehéz, ellentmondásos helyzet azt eredményezi, hogy jelenleg semmilyen információ nem áll rendelkezésünkre a növénysávok nagyságáról, állapotáról, elhelyezkedéséről és tulajdoni helyzetéről. Mindösszesen az ismert, hogy a 0,5 ha-nál nagyobb védelmi erdők nagysága 532 785 ha. (Védelmi erdők közé tartoznak a talajvédelmi erdők, a mezővédő erdők, a honvédelmi érdekeket szolgáló erdők, a határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdők és a vadvédelmi erdők).

Egy követendő példaként szolgáló ország: Ausztria

 Bár Ausztriával az elmúlt pár száz évben közös volt a történelmünk, a XX. században más irányt vett a fejlődése. Az erdősávok témakörében ez a következő, fontosabb megállapításokat teszi lehetővé:

·         A sövények kivágásával jelentkező negatív jelenségek felismerését követően Ausztriában a kutatások újabb hulláma indult el. Az alapkutatások kiegészítéseként számos apró részlet vizsgálata kezdődött meg a növényvédelem, ökológia, botanika, stb. területén.

·        Ausztriában óriási erőfeszítéseket tesznek a sövénytelepítések fokozására. Csak 1998. és 1999. első fele között 650 km sövényt telepítettek az ország területén. A telepítésekhez a legújabb kutatási eredményeket is felhasználták. Telepítéseknél csak őshonos fajok használata volt megengedett.

Ausztriában jelentős a gazdálkodók és a lakosság körében a sövényeket népszerűsítő tevékenység. A gazdák előítéletei csökkennek, a telepítési adatok mutatják a sövények iránti igényt. A telepítésbe bevonják a mindennapi embereket, iskolákat és egyéb társadalmi szervezeteket.

A támogatás és feltételei:

Ausztriában a telepítést a gazdálkodónak kell kérvényeznie. A területnek meg kell felelnie a következő követelményeknek:

·        Telepítési feltételek

Hirdetés

Az állam csak a max. 15 m széles sövény telepítését támogatja, amely mezőgazdasági föld(eket) véd. Ebbe beletartozik a településhatáron kívül eső mezőgazdasági üzem védelmére telepített sövény is. Ha a település védelméről van szó, csak akkor támogatott a telepítés, ha a védett terület legalább 50%-a mezőgazdaságilag hasznosított.

·        Területi feltételek

Alsó Ausztriában a Talajvédelmi Részleg csak gépi telepítést végez. Ezért a telepítéskor a terep lejtése maximum 20-25% lehet. Kézi telepítésre nincs lehetőség.

·        Drénezett területek telepítési feltételei

Ez esetben a telepítés megtervezésekor különösen ügyelni kell arra, hogy elkerüljék a gyökerek dréncsőbe való benövését, mert ez tönkreteheti a terület vízgazdálkodását.

·        Speciális esetek során felmerülő feltételek

Az ilyen esetek (lég- vagy földkábelek, patakok, elhagyott vasúti sínek betelepítése) különleges tervezést és kivitelezést igényelnek.

Egy hektár sövény telepítése területtől függően 200-250 000 ATS (1 ATS=18 Ft) költséggel jár, amelyből 14 400 ATS-t a gazdálkodónak kell fizetnie. Speciális esetekben ez az összeg magasabb.

A talajvédelmi célból telepített növénysávok fa- és cserjesorokat is tartalmaznak. Ha van szél elleni védőfunkciójuk is, akkor erdőnek minősülnek és engedélyeztetni kell a telepítésüket. A törvényi hátteret az 1975-ös Erdőtörvény és ennek Alsó Ausztriai Végrehajtási rendelete nyújtja. A felhasználható fajok listáját a törvény melléklete tartalmazza.

Az igénylő gazdálkodónak a következő források állnak rendelkezésére:

·        EU támogatás (VO 2080)

·        20 éves, termesztés alóli kivonási támogatás (VO 2070 ÖPUL-K1)

·        Egyéb támogatási források pl.: „A védőfunkciót betöltő telepítések megújítása” projekt

Alsó-Ausztria számára a szaporítóanyagot a Niederweidenben működő faiskolában állítják elő. A faiskola a Mezőgazdasági Körzeti Hivatal Tájvédelmi Részlegének saját faiskolája. 6 ha-on évi 250 000 csemetét állítanak elő.

A telepítésekhez 15-20 fajt használnak, 3500 db/ha növénysűrűséggel, 30-70 cm-es cserje és 1-2 m-es famagassággal.

A „Regionális szaporítóanyag-előállítás” projekt célja, hogy a telepítéshez szükséges szaporítóanyagot az adott területen, illetve körzetben állítsák elő, elősegítve a növény jobb alkalmazkodását a végleges helyéhez.

A magyar támogatási rendszer és a várható változások

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény szerint a mező- és legelővédő erdősávok, továbbá az utak, vasutak, csatornák, a vízfolyások mentén, a települések bel- és külterületein a talajvédelem és egyéb védelem érdekében erdősávok, illetve fásítások tervezéséhez és kivitelezéséhez pályázat útján normatív támogatás igényelhető.

Az EU Közös Agrárpolitikájával és az Unió agrár-környezetvédelmi elveivel messzemenően harmonizáló Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program bevezetésével, a magyar támogatási rendszer változása is várható.

A jelenlegi elképzelések szerint a szél- és talajvédelmi célokra telepített fasorok és erdősávok 100%-os támogatást fognak élvezni, mert az általuk elfoglalt területen mezőgazdasági termesztés nem folytatható.  Mivel az ápolásnak és a kipusztult csemeték pótlásának jelentős költségvonzata van, ezért az összeg 75%-át telepítéskor, a maradék 25%-ot pedig 5 éven belül lehet lehívni.

Csak megfelelő, őshonos fa- és cserjefajok telepítése lenne támogatott. A mezővédő erdősáv 4 sorból álló, min. 7 m széles, fa- és gyümölcsfafajokból kell hogy álljon, mellette öko- vagy fűsávval.

Magyarországon az Állami Erdészeti Szolgálat megyei igazgatóságai és kisebb magáncégek foglalkoznak telepítéssel. Jelenleg még nincs külön az erdősávok szaporítóanyag ellátását biztosító faiskola.

 

A telepített fajok kérdése

Ausztriában csak őshonos fajok telepítését támogatják. Az ésszerűség határain belül törekszenek a minél több fajból álló, diverz sávok telepítésére. Az e téren nagy tapasztalattal rendelkező Alsó-Ausztriában a következő fa- és cserjefajokat javasolják telepítésre, illetve telepítik:

Fafajok



Bár lényegesen több fajt javasolnak telepítésre, látható, hogy a magyar fajtaszortiment az osztrákénál lényegesen kisebb. Az Alföldön főleg elegytelen akácot (Robinia pseudoacacia) telepítettek. A nem őshonos fajták száma nagy. Ezt a gyakorlatot a jövőben alaposan fölül kell vizsgálni.

 

Az osztrák példából levonható tanulságok

 

Ausztriában alapos kutatások előzték meg a mezővédő erdősávok telepítését. Bár a területrendezés a század közepén nagy pusztítást eredményezett, hamar felismerték, hogy ezek a növénysávok lényeges és fontos elemei a környezetnek, amit nem pusztítani, hanem óvni és telepíteni kell. A telepítés ösztönzését komoly összegű támogatásokkal segítik.

Magyarországon a ’60-as évek óta nem végeztek átfogó kutatásokat a mezővédő erdősávval kapcsolatban. A kedvező osztrák tapasztalatokat alapul véve, célszerű lenne a kutatások folytatása, részkutatások elvégzése, illetve a külföldi tapasztalatok megismerése és a tapasztalatok feldolgozása. A legújabb eredmények alapján át kellene gondolni a fajtaválasztás szempontjait és előtérbe helyezni az őshonos fajokat. Az Agrár-Környezetvédelmi Program várható beindulását (2002.01.01.) és a pályázati lehetőségeket, valamint az erdősávok kedvező hatásait minél szélesebb körben meg kellene ismertetni a gazdákkal, hiszen az ő részvételük nélkül nem lehet sikeres egy ilyen vállalkozás. Előítéleteiket, terméskieséstől való félelmüket a rendelkezésre álló adatok alapján el lehetne és el kellene oszlatni. A rendezetlen birtokviszonyok, kis parcellák nagyobb egységekbe történő átrendezése (ld. Nemzeti Földalap) mindenképpen kedvező folyamat, hiszen így remény van arra, hogy az állandósult viszonyok mellett a tulajdonosok bátrabban tesznek hosszabb távon megtérülő befektetéseket. Nem elhanyagolható a telepítésekkel elért értéknövekedés sem.

S végül de nem utolsó sorban hazánk Uniós csatlakozásának komoly követelménye, hogy a mezőgazdasági termelésből 1 millió ha területet ki kell vonni. A legelővé alakítás mellett növénysávok, mezővédő erdősávok kialakítására is alkalmasak lennének ezek a területek. Így nemhogy használaton kívül lennének ezek a földek, hanem épp ellenkezőleg, igen aktív szerepet tölthetnének be a természet, a biodiverzitás megőrzésében.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

biobeton

nád- és szalmatörmelékből, valamint egyéb hasonló ->melléktermékekből készült... Tovább

endogén ritmus (belső ritmus)

az életfolyamatoknak olyan szakaszos megnyilvánulásai, amelyek nem függenek a sejten, a szerven... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.