Energiatermelés faültetvényből származó megújuló energiából I., Magyarország, mezőgazdaság, energetikai helyzet, energiaigény, energiaforrás, energiafelhasználás, energiagazdálkodás, fűtési célú haszn

Energiatermelés faültetvényből származó megújuló energiából I.

Sulyok Dénes – Megyes Attila
Hirdetés

Magyarország és a mezőgazdaság energetikai helyzete Hazánkban az energiaigény elsősorban a fosszilis, a korlátozottan rendelkezésre álló energiaforrásokra támaszkodik (pl. szén, kőolaj, földgáz). Jelenleg csak elenyésző mértékben használjuk fel a megújuló, "zöld" energiaforrásokat (1. és 2. ábra).
Energiatermelés faültetvényből származó megújuló energiából I., Magyarország, mezőgazdaság, energetikai helyzet, energiaigény, energiaforrás, energiafelhasználás, energiagazdálkodás, fűtési célú haszn

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

A rendszerváltást követően jelentős mértékben megváltozott, átalakult a nemzetgazdasági ágak közvetlen energiafelhasználása. A termelő ágaknál az arány csökkent, míg a lakossági és a kommunális fogyasztásé nőtt és ezek együttesen a 90-es évek végére, illetve napjainkra elérik a teljes energiafogyasztás mintegy 55-56%-át. Különösen feltűnő emellett a mezőgazdaság energiafelhasználásának mérséklődése, amely – a mezőgazdasági termelés csökkenése következtében – 7.5%-ról 3.5%-ra, azaz a felére esett vissza (3.ábra).

Nemzetközi és EU-s összehasonlításban is Magyarországon viszonylag alacsony az egy főre eső energiafelhasználás, az EU valamennyi tagállama magasabb értéket képvisel (4. ábra). Ezzel szemben kiugróan nagy a GDP-hez viszonyított fajlagos energiafelhasználás, ami egyúttal világos jelzést ad arról, hogy meglehetősen rossz hatékonysággal hasznosítjuk az energiaforrásokat (5. ábra). Arról van tehát szó, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban háttérbe szorultak az energiatakarékos fejlesztések. A rendszerváltás után az energiahatékonyságot jelentős mértékben rontotta a munkagépek elöregedése és a birtokméret elaprózódása. Javítani kell következésképpen mind a felhasználásra kerülő energiahordozók szerkezetén, mind a felhasználás hatékonyságán.


Különösen fontos probléma továbbá, hogy a rendszerváltást követő gazdasági átalakulások következtében a privát gazdaságok nem értenek az energiagazdálkodáshoz. Ennek következménye az, hogy tovább romlott a mezőgazdaság energiahordozói szerkezete, valamint a fajlagos költségek is kedvezőtlenebbé váltak. Rendkívül rossz a hőenergia felhasználás összetétele: nagy a tüzelőolaj és a földgáz részaránya, ezzel szemben a megújuló energiaforrások használata elenyésző mértéket képvisel. A hőenergia-hordozói összetételen tehát már a közeli jövőben változtatni kellene azért, hogy a fajlagos energiaköltségek mérséklődjenek. Az energiaváltás során a szén a környezetszennyezés, a tűzifa a korlátozott volumen, a fűtőolaj a felhasználás nehézségei, míg a PB-gáz a magas ár miatt nem jöhet számításba. Így szinte egyedül potenciális lehetőségként a mezőgazdasági biomassza, főként az energetikai célú faültetvényekből származó apríték segítheti a hőenergia felhasználás költségének mérséklését.

A magyar mezőgazdaság energia termelésével kapcsolatban megállapítható, hogy jelenleg messze nem használja ki meglévő lehetőségeit, a benne rejlő tartalékokat. A megújuló energiaforrások hazai 3.6%-os értékébe beletartozik a 2.8%-os tűzifa felhasználás, amely az elmaradottságból, infrastrukturális hiányosságokból fakadó fűtési célú hasznosítást jelenti. Korszerű energetikai fafelhasználásról ezért gyakorlatilag nem beszélhetünk ma Magyarországon. A mező- és erdőgazdálkodás megújuló energiaforrásokat termelő képessége közel négyszerese az ágazat saját energiaszükségletének, amelyet jelenleg lényegében – sajnálatos módon – teljes mértékben fosszilis forrásokból fedez. Valóságos lehetőség tehát az agrártermelés energiatermelővé válása. Mindezek következtében az ország energiapolitikája jelentős fejlesztésekre szorul. A változatási kényszer egyúttal lehetőség is a mezőgazdasági termelés szerkezetének módosítására, a mezőgazdaság „sokfunkciós jellegének” erősítésére.

Az energiaültevények jelentősége
 
Magyarország környezeti, éghajlati és talajadottságai, gazdasági szerkezete révén kiválóan alkalmas a biomassza alternatív hasznosítására, energetikai célú felhasználásának növelésére, s így az energianövények termesztésére is. AZ EU tervei szerint jelentősen bővül a megújuló energiahordozók szerepe az energiatermelésben. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 3-4%-os hányad 2005-re 7.5%-ra, 2015-re 12%-ra nő. Kívánatos lenne, hogy a megújuló energiahordozók felhasználásának aránya Magyarországon is az EU-ban tervezett tendenciáknak megfelelően változzon. Erre már csak amiatt is nagy szükség lenne, mivel az ország importfüggősége – ami gyakorlatilag fosszilis energiahordozók behozatalát jelenti – egyre növekszik az energiaellátásban, jelenleg megközelíti a 60%-ot. A fent megfogalmazott célok eléréséhez a hazai energiaigény-növekedést is feltételezve 120 PJ/év nem fosszilis eredetű energiafelhasználást kellene elérnünk. A növekmény 87.3 PJ, melynek legalább fele (43.7 PJ/év) fabázison (a faipar saját energiaellátási célra felhasznált hulladékait is figyelembe véve) állítandó elő. A fafeldolgozó iparból (elsődleges és továbbfeldolgozó ipar) szabad hulladékkal alig számolhatunk, ezért elsősorban a bővülő erdőterület és az energetikai faültetvények jelenthetik a többletforrást.

Az energetikai célú faültetvények telepítése javíthatja országunk környezetvédelmi megítélését az EU-ban. Nagy jelentősége ezen túl a térségi fejlesztési programok kidolgozásában és a talajok alternatív hasznosításában lehet. Ez lehetővé tenné a Strukturális- és a Kohéziós Alapokból minél nagyobb részesedés megszerzését, hiszen a vidékfejlesztés gyakorlatilag minden elemére komplex módon hatással van.

További járulékos előnye lehet az energetikai célú faültetvények telepítésének a CO2 kiváltás elszámolhatósága, illetve ennek a jövőben emissziós jogként történő értékesítése. Ez egy új kereskedelmi forma lehet abból adódóan, hogy a fejlett országok olyan jelentős CO2 csökkentést vállaltak a Kiotói-egyezményben, amit lehetséges, hogy más módon nem tudnak teljesíteni, csak ha más országoktól vásárolnak emissziós jogot, akik még a vállalt kibocsátási szint alatt vannak Ezen kívül lehetőséget teremthet a működő idegen tőkének az országba való bevonására, továbbá nőhet az ország kedvező megítélése külföldön.

A munkahelyek teremtése, a vidéki lakosság otthontartása és az életminőség javítása a vidéki régiókban az egyik további előnye a biomasszák felhasználásának. Úgy lehet számolni, hogy egy év alatt megtermelt 500 tonna száraz biomassza jelent egy munkahelyet. Ennek a megteremtéséhez átlagosan számolva 25 hektár terület kell, tehát 100 hektár energetikai ültetvény 4 munkahelyet teremt. Egy 10 MW/óra teljesítményű bioenergia erőmű, ami évente 60 ezer tonna száraz biomasszát igényel (ez 3000 hektár területet jelent), helyi szinten összesen körülbelül 100-120 embernek jelent munkalehetőséget, megosztva az erőmű és a mezőgazdaság között.

Hirdetés

A biomassza energetikai alkalmazását legkönnyebben az előállítás helyén, illetve ahhoz közel, tehát az erdő- és mezőgazdaságban, a rurális, vidéki térséget képviselő falvakban, kisebb községekben lehet növelni. Ezt egyrészt a csekélyebb szállítási költség másrészt az indokolja, hogy a saját előállítású vagy az ismeretségi körön belül megtermelt biomassza sokkal olcsóbb és biztonságosabb, ezért előnyösebb lehet, mint a legtöbb esetben több szervezeten keresztül forgalmazott hagyományos fosszilis energiahordozók.

Arra a kevésbé számontartott tényre is fel kell hívni a figyelmet, hogy a szennyvízelhelyezés lehetőségei a rövid vágásfordulójú energiaültetvények létesítésével is összeköthetőek. Ennek felismerése különösen azért fontos, mert a világon mindenhol keresik a közműolló mielőbbi zárásának a gazdaságos lehetőségeit. Ez a cél a megújuló energiaforrásokra való törekvéssel összekapcsolva optimális megoldást ígérhet. A fás növények nagyarányú biomassza produkciójának limitáló faktorai Magyarország területének jelentős részén, mintegy 80%-án a talaj tápanyag ellátottsága és a csapadék. Az ország területének mintegy kétharmadán rendszeresek a nyári aszályok, és ilyenkor egyértelműen a vízhiány lép fel korlátozó tényezőként és ez nagyban felértékeli a tisztítatlan, vagy részben tisztított szennyvíz jelentőségét. Szennyvízöntözés esetén ugyanis nemcsak a víz hasznosul a növénytermesztésben vagy fatermesztésben, hanem a szennyvíz talajvizekre és élővizekre nézve oly káros nitrát- és foszfáttartalma a feltalajban a legfontosabb növényi tápanyagok mennyiségét növeli. Magyarországon, csakúgy, mint a világ nagy részén az ipari és kommunális szennyvizek nagy részét nem megfelelően tisztítva bocsátják az élővizekbe, ahol azok súlyos eutrofizálódási folyamatokat indítanak meg. A faültetvények egyrészt azért kedvezőbbek ebből a szempontból, mint a növénytermesztési kultúrák, mert nagyobb terhelést bírnak el, másrészt egész évben öntözhetőek.

A rövid vágásfordulójú energiaültetvények létesítésének fent felsorolt előnyei mellett meg kell említeni néhány hátrányos tulajdonságot is. A szállítási távolsággal végzett érzékenységvizsgálatok jól mutatják a faapríték hátrányát a vezetékes energiahordozókhoz képest. Csak a megtermelés helyéhez közel lehet gazdaságosan felhasználni, ezért kereskedelme nehezen képzelhető el, csak a saját felhasználásra lehet gondolni, ezért a hasznosítása különösen alkalmasnak tűnik mezőgazdasági üzemekben.

Kritikus pont lehet az ültetvény megtérülése. Ehhez a beruházáshoz az EU-s támogatásokon túl elengedhetetlen lenne az állami támogatás valamilyen formája. A legtöbb földtulajdonost ugyanis az riaszthat el az energetikai célú faültetvénytől, hogy az első 4-5 évben csak kiadások jelentkeznek, s ezt csak részben ellensúlyozza az EU ültetvénytelepítésre igényelhető földalapú támogatása, illetve a kiegészítő támogatás.

Az energiaültetvény létesítésének másik problémája a késői megtérülésen túl, a föltulajdonlásban van. A mai földtörvény megakadályozza a gazdasági társaságok földszerzését, ezért kénytelenek bérelni azt. A gondot itt az jelenti, hogy az ültetvény húsz évig foglalja a táblát, ezért a bérleti szerződés megkötése meglehetősen kockázatos lehet. Feltéve, hogy a bérleti szerződés mindkét fél számára megfelelő, még akkor is előfordulhat, hogy a földterület gazdát cserél, az új tulajdonosnak pedig már nem érdeke fenntartani a szerződést. Pillanatnyilag tehát nagy biztonsággal energetikai ültetvényt csak magántulajdonban, vagy önkormányzati tulajdonban lévő földeken érdemes telepíteni. Az önkormányzati területeken kisebb települések esetében, ahol a földek nem alkalmasak másra, a jövőben jó megoldás lehet az aprítékra alapozott távfűtés kiépítése. A faaprítktüzelésű erőmű által előállított villamos energia mellett képződő tetemes hőenergia további hasznosítási módja lehet a térség feldolgozóiparának (konzervüzemek, szeszgyárak, baromfifeldolgozók) ellátása.

Fás energetikai ültetvények fogalma, jellemzői
 
A faültetvények jó termőképességű területeken létesülnek, a szántóföldi gazdálkodás terepviszonyai mellett, tehát olyan területen, amelyen mezőgazdasági tevékenység folyt (vagy folyhatna), de a mezőgazdasági tennék iránti kereslet hiányzik (túltermelés), vagy a termelésbiztonság kicsi (időszakonként belvíz- vagy árvízkárok stb.), ezért a terület a szántóföldi hasznosításból kikerült és rajta gazdaságos dendromassza-termelés folyhat.

Az energetikai faültetvények célültetvenyek, rajtuk viszonylag gyorsan és nagy mennyiségű dendromasszát kívánunk termeszteni energiatermelés céljára. Az ilyen ültetvény jellemzői teljes mértékben eltérnek a hagyományos erdők vagy a fatermesztési célt szolgáló ültetvényerdők (faültetvények) jellemzőitől.

Az energiaerdők, illetve az energetikai faültetvények az energiafa termelésére szolgáló állományok, vagyis az energiafa a főtermék. Az elnevezéseket illetően a téma kutatásával foglalkozók az alábbi megkülönböztetést javasolják:

Energiaerdő: erdőgazdálkodási művelési ágba tartozó, de speciális céllal létesített és üzemeltetett erdő. Hagyományos erdők átminősítésével, illetve energiafa-termesztés céljára történő telepítéssel jön létre. Az energiaerdőre érvényesek az erdőtörvény előírásai, de az üzemtervezéskor a lehető legnagyobb tömeghozamok elérése céljából a gyorsan növő, sarjaztatható fafajokat kell előnyben részesíteni és az optimális mértékűre kell csökkenteni a vágásérettségi kort. Az erdőművelés és a fakitermelés a hagyományos erdészeti technológiákkal és technikákkal folyik. Az energiaerdőben csak energiafa (tűzifa, faapríték) termelése folyik.

Hirdetés

Energetikai faültetvény: a mezőgazdasági ültetvénygazdálkodási művelési ágba sorolandó, energiafa termesztésére létesített faültetvény. Az energetikai faültetvényre nem érvényes az erdőtörvény. Sík- vagy dombvidéken, jó termőhelyeken, nagyüzemi körülmények között a gépi betakarításra alkalmas terepviszonyok mellett (kombájnolható terület) létesítik.

Már létesítésekor ismernünk kell a felhasználó igényeit, mert az ültetvény fafajának megválasztásakor és a betakarítási technológia tervezésekor ezeket figyelembe kell venni. A felhasználó (egy-egy fűtőmű, vagy más energiacentrum) legalább 25 évre létesül, ebben az időszakban jól meghatározott mennyiségben, minőségben és ütemezéssel igényli az energiahordozót, tehát a hagyományos erdőgazdálkodás melléktermék-kibocsátása számára nem jelent megfelelő biztonságú alapanyag-ellátást. Ezért minden jelentősebb felhasználó abban érdekelt, hogy jól kiszámítható, biztonságos forrásokkal (ültetvény) is rendelkezzen, melynek anyagával együtt a változó mennyiségben keletkező erdőgazdasági fahulladékok és energetikai választékok is jól felhasználhatók.

Magyarországon energetikai faültetvényekkel azokban a térségekben számolhatunk, ahol a biztos felhasználó piac is megjelenik. A rövid vágásfordulóval kezelt, sarjaztatott üzemű ültetvények jól kapcsolhatók az energiatermelők (fűtőmű, fűtőerőmű) beruházásához, hiszen a létesítmény tervezésével egy időben indított telepítéssel elérhető, hogy az energiatermelő üzem megvalósulásáig az energetikai faültetvények is betakaríthatóvá válnak.

Az energianövények energetikai hasznosításának ökonómiai – társadalmi megítélése

Az energianövények energetikai hasznosításakor négy tényezőt kell vizsgálnunk annak eldöntésére, hogy velük a fosszilis energiahordozók kiváltása indokolt-e. Ezek:

Ø A környezeti hatás megítélése,

Ø Az energiamérleg,

Ø A fajlagos energiaár,

Ø A hasznosítási technológia viszonylagos fejlettsége.

A környezeti hatás vizsgálatakor figyelemmel kell lenni arra, hogy az új energiahordozó felhasználásának teljes termékpályáján (kitermelés vagy termesztés, betakarítás, energetikai hasznosítás, a keletkező melléktermékek és hulladékok kezelése/ártalmatlanítása) összességében és hosszú távon nem okozhatunk nagyobb környezeti kárt, mint a kiváltott energiahordozó felhasználásával.

A biomassza eredetű energiaforrások hasznosításának második legfontosabb eleme az energiaoutput (Eoutput: a biomassza energiaforrások energetikai célra hasznosítható energiatartalma) és az energiainput (Einput: a biomassza energiahordozó előállítására felhasznált energia) mérlege, valamint az energia Eoutput/Einput viszonyok alakulása. Az energiamérleg értékelésekor vizsgálnunk kell azt, hogy az új energiahordozóból kinyerhető energia mennyisége hogyan viszonyul a teljes előállítási-hasznosítási folyamatba bevitt energiákhoz, és ezen belül mennyi a fosszilis energia-input. Az energiahatékonysági mutatók a növényi energiahordozók esetében igen eltérőek lehetnek (1. táblázat).

A szilárd biomassza energiaforrások begyűjtésének, szállításának és feldolgozásának energiaszükséglete kicsi, ami kedvező energia output/input hányadost (14-21) eredményez. A folyékony bio-energiahordozók, mindenek előtt a növényi olajok hagyományos termelési technológiáinak energetikai hatékonysága (Eoutput/Einput hányadosa) általában megfelelő, de a bioetanol termelés végső energia output-input tényezője nem haladja meg az 1.2-2.7 értéket és rosszul megválasztott, vagy kedvezőtlen energiapályák esetében még egynél kisebb értéket is felvehet.

A fajlagos energiaár (Ft/GJ) a fogyasztó által fizetendő ár, függetlenül attól, hogy abban mennyi a termelési illetve a logisztikai költség, és mennyi az adó. A nemzetgazdasági célú fajlagos energiaár (Ft/GJ) összehasonlításhoz végzett számításakor célszerű figyelembe venni olyan virtuális költségeket is (okozott környezeti, egészségügyi esetleg tartós járulékos kár), melyeket a piac az adott időpontban még nem, vagy nem költségesített módon ismer el, de hosszabb távon az energiahordozó piaci pozíciót befolyásolhatja.


A virtuális költség többek között az energiahordozó felhasználásával kapcsolatos adóztatást is befolyásolja (az EU-ban már használatosak: energiahordozó-felhasználási adó, CO2-, SO2-adó stb.). A hasznosítási technológia viszonylagos fejlettsége is befolyásolhatja a biomassza mint energiahordozó terjedését. Abban az esetben, ha a felhasználó környezetének általános műszaki-technológiai színvonala magas és az élőmunka drága, az új energiahordozó bevezetésének gátja lehet az, ha a felhasználás kényelmi foka lényegesen alatta marad a fosszilis energiahordozókra jellemzőhöz viszonyítva (hasábfa-tüzelés a gáztüzeléssel szemben). Ha az új energiahordozóval a felhasználó gazdasági előnyre tehet szert, és ez az előny nagyobb, mint a saját vagy a bérmunka felhasználása miatti hátrány, a biomassza-energiahordozók elterjedésére számíthatunk.

A gazdasági és az élőmunka-felhasználási hasznosság nagyban függ attól, hogy a társadalom hogyan értékeli a megújuló energiahordozók felhasználását. Hosszú távú politikai döntésekre alapozott ár- és adópolitikával ebben a kategóriában jelentősen befolyásolható az új technológia megítélése.

A felhasznált irodalom a szerzőknél rendelkezésre áll.


Sulyok Dénes – Megyes Attila

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum

Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék

4032 Debrecen Böszörményi út 138.

e-mail: sulyokd@agr.unideb.hu


Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

szakszövetkezet

termelő jellegű munkaszövetkezet, amely önálló jogi személy, de a tagsági viszony nem... Tovább

zárvatermők (Angiospermatophyta)

a növényvilág legfejlettebb törzse. A magkezdeményt a termőlevelekből kialakult zárt termő... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.