Egy újabb örömteli hír, ami a tavaszt hirdeti! Megérkeztek Magyarország déli tájaira ismételten a füsti fecskék, Hazánk kedvelt kis madárkái! A most következő cikkben megismerheted őket te is!
A tavasz beköszöntével folyamatosan érkeznek a vándormadarak Magyarországra, hogy ismét itt építsék meg fészküket. A Kőrös-Maros Nemzeti Park pusztái felett számos madárfajt tekinthetünk meg, olyanokat is, amelyek csak átvonulnak Hazánkon, repülnek tovább észak felé. Azonban rengeteg olyan fajt is megcsodálhatunk, amelyek hazatérnek minden tavasszal, mint például a füsti fecskék!
Az első példányokat a Csanádi pusztákon fedezték fel, de szerencsére napról napra egyre több és több madárka tűnik fel az égen! És most már itt is maradnak egészen szeptember végéig, amikor is újra útra kelnek és megkeresik a melegebb éghajlatú, számukra jobb környezetet.
Üröm az örömben az, hogy Magyarországon számuk egyre csökken, 2000 környékén még 320 000 párra becsülték számukat, az utóbbi időben ez a szám már csak 200 000 körül van. Mint korábbi cikkünkben megírtuk, 2020-ra akár el is tűnhetnek Magyarországról a füsti fecskék. Reméljük, nem így lesz, a következő oldalon pedig mondok pár szót ezekről a csodás madarakról!
A füsti fecske a fecskefélék villásfecskék nemének legelterjedtebb faja. Jellegzetes külsejű énekesmadár, testének felső részén kékesfekete tollazattal, villás farktollakkal és ívelt, hegyes szárnyakkal. Megtalálható Európában, Ázsiában, Afrikában és az amerikai kontinensen. A füsti fecskéknek hat alfaja van, melyek szerte az északi féltekén költenek. Négy alfajuk vándorol délebbre telelni. Telelési területük a sarkvidéket leszámítva kiterjed Argentína középső és távolabbi déli vidékeire, Dél-Afrikára és az ausztrál kontinens északi vidékeire is.
Nagy kiterjedésű élőhelye egyben azt is jelenti, hogy a füsti fecske nem veszélyeztetett madárfaj, ám helyi populációit megtizedelhetik bizonyos, az adott helyen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok. A füsti fecske a nyílt vidék madara, mely főleg ember építette szerkezetekre építi fészkét és szinte mindenütt elterjedt, ahol emberek élnek. Csésze formájú fészkét sárgolyókból építi istállókban, vagy azokhoz hasonló helyeken. Repülés közben rovarokkal táplálkozik. E madárfaj jelentős mértékben kötődik az emberekhez és rovarevő mivolta miatt az ember elviseli jelenlétét, mely kapcsolatot megerősítették az idők során e madarakkal és fészkeikkel kapcsolatban kialakult babonák is.
Számos irodalmi és vallási mű hivatkozik a füsti fecskékre Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedt vándormadár, csak a hideg éghajlati övet és a sivatagos területeket kerüli. A füsti fecskét széles elterjedési terület jellemzi, fészkelő állományai Eurázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika nagy részén megtalálhatóak. Vonuló és telelő állományai Afrikában a Szaharától délre eső területeken, Ázsiában Pakisztántól egészen Új-Guineáig terjedő területeken, Ausztrália északi részein, valamint Közép- és Dél-Amerikában találhatóak. A füsti fecske a Kárpát-medencében az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelhető meg. Rendkívül gyakori fészkelő. Magyarországi becsült állománya az ezredfordulón 220-320 000 párra volt tehető, és stabilnak mondható volt (2001 és 2006 között drasztikusan csökkent az állomány). Legnagyobb sűrűségben az Alföldön és a Kisalföldön fordul elő, de egész Magyarországon találkozhatunk a fajjal. A legritkább a városi területeken.
Forrás: Wikipédia
