Budapest Corvinus Egyetem

Budapest Corvinus Egyetem

hirdetes

Egyetem


Kertészettudományi Kar


A KERTÉSZETI OKTATÁS TÖRTÉNETE

A budapesti kertészeti felsõoktatás oktatás jogelõd intézményeinek alapkövét Entz Ferenc orvos rakta le 1853-ban, amikor létrehozta a Haszonkertészképzõ Gyakorlati Tanintézetet. Az iskola 1860-tól 1880-ig Vincellér- és Kertészképzõ Gyakorlati Tanintézet, majd 1894-ig Budai Vincellér Iskola néven mûködött. Ekkor alakult át Kertészeti Tanintézetté, amely egy évi elõgyakorlat és hároméves tanterv alapján oktatott. Az oktatást 1908-ban ismét átszervezték. A felvétel feltétele egyéves elõgyakorlat és a középiskola elvégzése lett. A végzett hallgatók mûkertészi oklevelet kaptak.

Az intézmény fõiskolává szervezése - bár a termesztés megkívánta volna - sokáig késett. Jelentõs változás csak 1939-ben következett be, amikor a Kertészeti Tanintézetet fõiskolai jelleggel átszervezték Magyar Királyi Kertészeti Akadémiává. Ettõl kezdve a felvételhez kötelezõ lett az érettségi vizsga, az oktatott tantárgyak pedig tanszéket kaptak. Az Akadémiából fejlesztették ki az 1943-ban életre hívott Magyar Királyi Kertészeti és Szõlészeti Fõiskolát.

1946-tól 1953-ig a kertészeti diszciplínát oktató intézményrész az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szõlõgazdaságtudományi Karaként mûködött.

1953/54-tõl újból szervezeti változás történt: megalakult az önálló Kertészeti és Szõlészeti Fõiskola. 1963-ban a Fõiskola áttért a kétszakos képzésre, létrejött a Termesztési Szak és a Kertépítészeti Szak.

Az 1967/68. tanévtõl a nappali tagozaton négy és fél évrõl öt évre, a levelezõ tagozaton öt évrõl hat évre emelkedett a képzési idõ. 1968. szeptember 1-tõl a Kertészeti és Szõlészeti Fõiskolát Kertészeti Egyetemmé szervezték át. A Kertészeti Egyetem keretében 1969. õszén létrejött a Tartósítóipari Szak, 1971-ben a Kecskeméti Kertészeti Fõiskolai Kar, majd 1972-ben a Tartósítóipari Kar.

Az Intézmény neve 1986. szeptember 1-jétõl Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem lett, Kertészeti, valamint Élelmiszeripari Karral, Kertészeti Fõiskolai (Kecskemét), valamint Élelmiszeripari Fõiskolai Karral (Szeged). Az Egyetem és jogelõdjeinek tanárai között bel- és külföldön egyaránt nagyra becsült szakemberek voltak, többek között Angyal Dezsõ, dr. Ballenegger Róbert, dr. Gyõry István, dr. Husz Béla, dr. Kadocsa Gyula, dr. Mohácsy Mátyás, Molnár István, dr. Rerrich Béla, dr. Silberszky Károly, dr. Fekete Zoltán, dr. Ormos Imre és sokan mások. Hagyományaikat ápolja és továbbfejleszti a jelenlegi oktatói kar.

1992. szeptember 1-tõl megalakult az Egyetem harmadik budapesti kara, a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar, az eddigi Táj- és Kertépítészeti Szak különválásával.

A felsõoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsõoktatásról szóló 1993. Évi LXXX. Törvény módosításáról szóló 1999. évi LII. Törvény szerint karunk 2000. január 1-tõl 2003 szeptember 1-ig a Szent István Egyetem (székhelye: Gödöllõ) egyik karaként mûködött.

A Kormány 108/2003. (VII. 22.) Korm. rendelete a Szent István Egyetem Budai Karait 2003. szeptember 1-tõl a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez csatolta. A hétkarúvá vált egyetem elnevezése 2004. szeptemberétõl kezdve Budapesti Corvinus Egyetem.


Cím:
Budapest
Villányi út 29-43.
1118
Magyarország


Telefon:
+36-1-482-6200

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Büszkeségeink - A magyar tyúk bemutatása

Büszkeségeink - A magyar tyúk bemutatása

A magyar tyúkokra valóban mindenki nagyon büszke lehet, ugyanis világhíresek. Mostani cikkemben mindent elmondok nektek a magyar tyúkok történetéről! 

A köszméte igényei, gondozása

A köszméte bemutatása

A köszméte őseink egyik legkedveltebb növénye volt, mostanra sajnos szinte teljesen eltűnt, pedig mindenkinek a kertjében ott lenne a helye, most elmondom azt is, miért! 

A legveszélyeztetettebb magyar kutyafajta – Az erdélyi kopó

A legveszélyeztetettebb magyar kutyafajta – Az erdélyi kopó

Az erdélyi kopó a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő magyar kutyafajta, érdemes nagyon odafigyelnünk rá, mivel nagyon értékes. Most mindent elmondok nektek az erdélyi kopóról! 

Nagy-Magyarország öröksége – Az erdélyi kopasznyakú tyúk

Nagy-Magyarország öröksége – Az erdélyi kopasznyakú tyúk

Mostani cikkemben egy nagyon különleges tyúkfajtát mutatok be nektek, tartsatok velem és ismerkedjetek meg közelebbről az erdélyi kopasznyakú tyúkkal!

Természetadta csoda - A jujuba

Természetadta csoda - A jujuba

Egy igazi természetadta csodanövényt mutatok most be nektek, aminek számtalan jótékony hatása és felhasználási lehetősége van, ismerjétek meg a jujubát!

Egy igazi különlegesség – Az encián

Egy igazi különlegesség – Az encián

Az encián valóban egy igazi különlegesség, érdemes nektek is közelebbről megismerkedni ezzel a növénnyel! 

Mikor és hogyan metsszük a birsalmafát?

Mikor és hogyan metsszük a birsalmafát?

A birs metszéséről fogok most elmondani nektek mindent, tartsatok velem és tudjátok meg, hogyan végezhetitek el sikeresen a birs metszését! 

Hó a kertben

Hó a kertben - előnyök és hátrányok

Idén a hó meghívatta magát kertedbe? Ha ez a helyzet, akkor örülhetsz a szép fehér takaró látványának, ugyanis a hó rengeteg előnnyel bír veteményesed számára – pont...

Milyen növényeket érdemes a kertitó partjára ültetni?

10 növény, amely jól mutat a kertitó mellett

Ha a kerti tavadat szeretnél különböző növényekkel szegélyezni, alaposan oda kell figyelned, hogy milyen növényeket választasz. A mocsári növények, melyek nem is a parton,...

Az oregánó

Bemutatkozik az oregánó

Az oregánó egy szép évelő növény, melyet fűszernővényként használunk elősorban. 

Sóska, az évelő növény

3 évelő növény, amit könnyű gondozni

Hogyan lehetne bő termést várni, anélkül hogy időt adnánk növényeinknek? Ezek az évelők a megoldások! Fedezz fel közülük 3 darabot, melyet egyszerűen gondozhatsz kertedben....

A kamilla

Bemutatkozik a kamilla

Hogy minél több kertünkben élő növényt megismerjünk, úgy döntöttem, hogy most a kamillán a sor, aminek másik neve az orvosi székfű. Senkinek sem célja nagymértékben...