Habár a borostyánt a legtöbben csupán egy látványos kúszónövényként ismerik, amely zöld takarót húz a házak falára, a benne termelődő anyagoknak köszönhetően egy nagyon hatékony gyógynövény is.
A borostyán bemutatása
A borostyán valójában egy egész növénynemzetség neve. A nemzetséghez tartozó borostyánfélék főleg Európában, Észak-Afrikában és Ázsiában találhatók meg. Nagyjából 15 faja ismert, amelyek a talaj mentén kúsznak egészen addig, amíg nem találnak egy fát, falat, vagy más függőleges felületet, amin felkapaszkodhatnak. Ezzel az a céljuk, hogy nagyobb felületen érhesse őket a közvetlen napfény, ami lehetővé teszi számukra, hogy gyorsabban növekedhessenek.
Fás szárú, örökzöld kúszónövények. Nem élősködők: rövid léggyökereik táplálék-, vagy folyadékfelvételre nem alkalmasak. Jellemző rájuk a heterofillia (kétfélelevelűség), vagyis a csak vegetatív kúszóhajtások levelei más alakúak, mint a napos, magasabbra felkapaszkodott, virágzó hajtásokon növők. Virágzatuk ernyős, virágaik öttagúak, zöldessárga színűek. A termés fekete vagy sárga húsos csontár. A borostyán levelei népszerű természetes díszek a portán, de gyógyító hatásúak is. A történelem során Európa és Ázsia szerte is felhasználták már gyógyászati célokra.
A levelek elfogyaszthatók és helyileg is alkalmazhatók, a belőlük kinyert kivonatot pedig gyakran használják kiegészítőként vagy gyógynövényes kezelésekhez. Bármilyen formában (oldat, borogatás, tea, stb.) alkalmazod, fontos odafigyelni a mértéktartásra, mert a borostyánban található vegyi anyagok és erős antioxidánsok kis mennyiségben egészségesek, nagyobb adagban azonban károsak is lehetnek.
A borostyán az aráliafélék családjába tartozó növénynemzetség. Fő elterjedési területük Dél-Európa, Észak-Afrika, Közép- és Kelet-Ázsia. Fás szárú, örökzöld kúszónövények; virágzatuk ernyős. Nem élősködők: rövid kapaszkodógyökereik táplálék-, vagy folyadékfelvételre nem alkalmasak. Jellemző rájuk a heterofillia, vagyis a csak vegetatív kúszóhajtások levelei más alakúak, mint a napos, magasabbra felkapaszkodott, virágzó hajtásokon növők. Közép-Európában egyetlen fajuk honos, a közönséges borostyán (Hedera helix), ami Európa nagy része mellett Délnyugat-Ázsiában terjedt el. Kedvező környezetben (fákon, kőszirteken, falakon) 20–30 méteresre is megnő, de függőleges felület híján a talajt is beteríti.
Levelei 4–8 cm hosszúak, 3–10 cm-es nyéllel. A kúszó szárakon a fiatal levelek tenyér alakú árnyéklevelek, a közvetlen napfénynek kitett, virágzó, termékeny szárakon a kifejlett levelek szív alakúak, fénylevél típusúak. Késő nyártól késő őszig virágzik. Virágai kicsik, a virágzat 3–5 cm átmérőjű ernyő. A zöldessárga virágokban sok a nektár, ami a méhek és más rovarok fontos tápanyaga. Termései apró fekete bogyók, amik a tél vége felé érnek meg, és bár az ember számára mérgezőek, sok madár fontos tápláléka. Kedvelt dísznövény, ezért számos változatát nemesítették ki, így például van sárga vagy sárga-fehér tarka levelű, lila szárú és lassan növekedő fajtája is
A borostyánban többek között különféle szaponinok és poliének találhatók, amelyek mind más és más hatással vannak a szervezetre. A következő oldalon elmondom, mi mindenre jó a borostyán, érdemes lapozni egyet!
