Az Európai Unióhoz történő csatlakozással a borok édesítésére és a mustjavításra vonatkozó előírások lényegesen megváltoztak. A must és a bor cukortartalmának növelését alkohol tartalomra átszámítva szabályozzák.

Ennek az az oka, hogy a bor alkohol tartalma egy jól definiálható mérőszám, még egyes országok eltérő mustfok rendszert használnak. A bor alkoholtartalmának növelésénél alapelv, hogy az csak egy ponton történhet. Amennyiben bármiféle mustjavítást végeztek, ugyanazon bornál már édesítéssel a bor összes alkohol tartalma nem változhat. A vonatkozó előírások - a teljesség igénye nélkül az alábbiak.

A bortörvény(2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról) a must és
bor cukortartalmának kialakítását az alábbiak szerint szabályozza:

17. § (1) A természetes alkoholtartalom növelése érdekében a must cukortartalmának átszámítását a várható alkoholtartalomra e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(2) A mustjavítás a minőségi kategória megváltozását nem eredményezheti.

(3) E törvény végrehajtási rendeletében meghatározott természetes alkoholtartalom kiegészítését az illetékes hegyközségnek írásban be kell jelenteni. A bejelentésre vonatkozó további
előírásokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

18. § Édesített bor esetén a bor összes alkoholtartalma legfeljebb 2,0 térfogatszázalékkal lehet magasabb, mint édesítés előtt.

A 17. § (1) bekezdésben említett cukor-alkohol átszámításra vonatkozó rendelet még nem jelent meg, ezért a szakirodalmi adatokat kell figyelembe venni.A 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 4. § szabályozza a természetes alkohol tartalom kiegészítését:

Magyarország területe a C.I.b. szőlőtermesztési övezetbe tartozik, ez alapján az alábbi borászati előírásokat kell alkalmazni:

A rendelet 4. számú mellékletének II. fejezete az alábbi előírásokat tartalmazza:

· Mustjavítás: A természetes alkoholtartalom növelését (mustjavítás) az 1493/1999/EK rendelet szerint kell elvégezni.

· Borok édesítése: 1. A bor édesítése, azaz cukortartalmának kialakítása úgy történik, hogy száraz bort utólag cukortartalmú anyag hozzáadásával, adagolásával édesítik. Az édesítés részletes szabályait az 1493/1999/EK rendelet tartalmazza.

2. A bor cukortartalmának kiegészítését a borszármazási igazolványának kiállítására illetékes hegyközségnek be kell jelenteni. Az asztali borok és az m.t. minőségi borok édesítését az 1622/2000/EK rendelet szerint kell elvégezni.

Az 1493/1999/EK rendeletide vonatkozó előírásai:

V. melléklet:

C. Az alkoholtartalom-növelés korlátai
1. Amennyiben a Közösség bizonyos bortermelő zónáiban az éghajlati feltételek szükségessé teszik, az érintett tagállamok engedélyezhetik friss szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, illetve a még erjedésben levő újbor - amennyiben ezek a 42. cikk (5) bekezdésében említett
szőlőfajtákból származnak -, valamint az asztali bor készítésére alkalmas bor és az asztali
bor természetes alkoholtartalmának növelését.

2. Nem lehet engedélyezni a természetes alkoholtartalom növelését az
1. pontban említett termékek vonatkozásában, hacsak minimális természetes alkoholtartalmuk meg nem felel a következőknek:

d) a C I. b) szőlőtermő övezetben: 8 térfogatszázalék; (Magyarországon 7,67 térfogatszázalék)

3. A természetes alkoholtartalom növelése a D. pontban említett borászati eljárásokkal történik és nem haladhatja meg a következő határértékeket:

c) a C. szőlőtermő zónákban: 2 térfogatszázalék.

D. Az alkoholtartalom-növelés eljárásai:

1. A C. pontban említett térfogatban számított természetes alkoholtartalom növelésének megvalósítása csak a következők szerint lehetséges:

a) friss szőlő, részben erjedt szőlőmust, illetve még erjedésben levő újbor esetében répacukor,
sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmust-sűrítmény hozzáadásával;

b) szőlőmust esetében répacukor vagy sűrített szőlőmust, illetve finomított szőlőmust-sűrítmény hozzáadásával, vagy részleges sűrítéssel, beleértve a fordított ozmózist; és

c) asztali bor készítésére alkalmas bor és asztali bor esetében hűtéssel történő részleges
sűrítéssel.

2. Az 1. pontban említett eljárások kölcsönösen kizárják egymást.

3. A répacukor 1. pont a) és b) alpontjában említett hozzáadása csak száraz cukrozással végezhető és csak azokban a szőlőtermő övezetekben, ahol ezt az 1970. május 8-án hatályos

jogszabályok alapján hagyományosan vagy kivételesen gyakorolják. (Magyarországon engedélyezett)

4. A sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmust-sűrítmény hozzáadásának hatása nem eredményezheti a friss zúzott szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy a még erjedésben levő újbor eredeti térfogatának a C. szőlőtermő övezetekben 6,5%-nál nagyobb mértékű növekedését.

6. Az ezen eljárás alá vetett szőlőmust, asztali bor készítésére alkalmas bor, illetve asztali bor
sűrítésének nem lehet az a hatása, hogy e termékek eredeti térfogata 20%-nál többel csökken, és semmiképp nem növelheti természetes alkoholtartalmukat 2 térfogatszázaléknál nagyobb mértékben.

7. Az előzőekben említett eljárásoknak semmiképp nem lehet az a hatása, hogy az ezen eljárásoknak alávetett friss szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, még erjedésben
levő újbor, asztali bor készítésére alkalmas bor vagy asztali bor összes alkoholtartalma a C.I.a) és C.I.b) szőlőtermő övezetben 13 térfogatszázaléknál (Magyarországon 12,5 térfogatszázaléknál!) nagyobbra növekedjen.

9. Az asztali bor készítésére alkalmas bort és az asztali bort nem lehet sűríteni, ha azokat a termékeket, amelyekből ezeket nyerték, alávetették az 1. pont a) és b) alpontjában említett eljárásoknak.

F. Édesítés

1. Asztali borok édesítése csak a következőkkel engedélyezhető:

a) szőlőmust, amelynek térfogatban számított összes alkoholtartalma legfeljebb a szóban forgó asztali boréval egyező, ha a friss szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, még erjedésben
levő újbor vagy asztali bor készítésére alkalmas bor, illetve maga az asztali bor alá lett vetve a D. 1. pontban említett eljárások valamelyikének;

b) sűrített szőlőmust, finomított szőlőmust-sűrítmény vagy szőlőmust, feltéve, hogy a szóban forgó asztali bor térfogatban számított összes alkoholtartalma nem emelkedik 2 térfogatszázaléknál többel, ha az a) pont alatt említett termékek nem mentek át a D. 1. pontban bekezdésében említett eljárások valamelyikén.

2. A közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi árujelzővel ellátott importált borok édesítése tilos a Közösség területén belül.

VI. melléklet (minőségi borok)

G. Savtartalom-növelés, savtompítás és édesítés

2. Az m.t. minőségi bor édesítését a tagállam csak akkor engedélyezheti, ha ez

a) az V. melléklet F. pontjában megállapított feltételek és határértékek betartásával történik;

b) azon a meghatározott termőhelyen belül történik, ahol az m.t. minőségi bort termelték, vagy az annak közvetlen közelében levő területen, kivéve egyes, később meghatározandó eseteket.

c) akövetkező termékek közül egynek vagy többnek a felhasználásával történik: szőlőmust;
sűrített szőlőmust; finomított szőlőmust-sűrítmény.

3. A 2. pont c) alpontjában említett szőlőmust és sűrített szőlőmust ugyanarról a meghatározott termőhelyről kell, hogy származzon, mint az a bor, amelynek édesítésére használják.

H. Az alkoholtartalom-növelés, a savtartalom-növelés és a savtompítás eljárásai
1. Az F. pontban és a G.1. pontban említett alkoholtartalom-növelés, savtartalom-növelés és savtompítás művelete csak akkor engedélyezhető, ha azt az V. melléklet G. pontjában megállapított feltételek szerint hajtják végre.

Bejelentési kötelezettség:

A borászati üzem a 96/2004. FVM rendelet 5. számú melléklet értelemszerű kitöltésével köteles bejelenteni:

a) a must természetes cukortartalmának kiegészítésére vonatkozó szándékát (must potenciális alkoholtartalmának növelését) a művelet elkezdése előtt 48 órával, írásban szőlőterület szerint illetékes hegybírónak,

b) a must savtartalom-változtatását a folyamat elvégzését követő 48 órán belül a szőlőterület szerint illetékes hegybírónak,

c) november 30-át követő savtartalom-változtatást január 5-ig szőlőterület szerint illetékes hegybírónak,

d) a bor cukortartalmának a növelését, illetve a bor savtartalmának változtatását a művelet elkezdése előtt 48 órával, a borászati üzem helye szerint illetékes hegybírónak.

Az a)-d) bekezdések szerinti jelentést két példányban kell elkészíteni. Az első példány a hegybíróé, a második példány az adatszolgáltatóé.

A borászati üzem a fentiborászati műveletekről köteles jegyzőkönyvet kiállítani a művelet végrehajtásának napján a 136/2004. (IX. 18.) FVM-PM együttes rendelettel módosított 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet 8. számú melléklete szerint.

Alkohol tartalomra vonatkozó fogalmak:

· Térfogatban számított tényleges alkoholtartalom: a termékben jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya a termék teljes térfogatához viszonyítva, 20 °C hőmérsékleten.

· Térfogatban számított potenciális alkoholtartalom: megmutatja, hogy 20 fokos hőmérsékleten hány egységnyi térfogatú tiszta alkohol keletkezhet 100 egységnyi térfogatú termékben található cukor teljes kierjedése által. (1 liter borban 17 g cukor teljes kierjedésekor keletkezik 1 térfogatszázalék alkohol)

· Térfogatban számított összes alkoholtartalom: a térfogatban számított tényleges és potenciális alkoholtartalom összege.

· Térfogatban számított természetes alkoholtartalom: az alkoholtartalom-növelés előtt jellemző térfogatban számított összes alkoholtartalom.

Amennyiben mustjavítás nemtörtént a bornál, édesítés mustsűrítménnyel is végezhető, de a
bor összes alkoholtartalma legfeljebb 2 térfogat százalékkal növekedhet. Ez azt jelenti, hogy a 12%vol összes alkoholtartalmú száraz boromat 51 g/l cukortartalomra mustsűrítménnyel édesíthetem, ha tényleges alkoholtartalma legalább 11%vol-ra csökken. (12%vol+2%vol=14%vol, illetve 11%vol+51/17%vol=14%vol)

Forrás: Agrárágazat