biokommunikáció

az állatok egymás közötti, különböző jelekkel, jelrendszerekkel, kém. anyagokkal történő információcseréje. Az állatok —>szociális kapcsolataiban nagyon fontos a tájékoztatóképesség, pl. a méhek, gyűjtőútjukról visszatérve, képesek a táplálékhely irányáról, a kaptártól való távolságáról, a táplálék minőségéről és mennyiségéről társaikat tájékoztatni (méhek tánca). A b.-nak jelentős szerepe van a fajok térbeli eloszlásának az irányításában, pl. —>feromonok kiválasztásával a fajok egyedei szabályozhatják az egymástól való távolságukat, csoportosulnak v. egymástól távolodnak, általában a táplálékhiányra v. a táplálékbőségre hívják fel egymás figyelmét. A b.-s jelzés lehet egy jellegzetes testtartás, lehetnek különböző hangjelzések (főként madaraknál), veszélyekre figyelmeztetnek a különböző riasztójelzések, ilyenek a feromonok egyik csoportjába tartozó riasztóanyagok; a vizuális riasztójelzések leggyakoribb formája a menekülés, egyes állatfajok között gyakori a hangjelzés, pl. madarak között egy ragadozó madár megjelenésére a tojó jellegzetes hangjelzésekkel figyelmezteti a fiókákat.