A babérmeggy (Prunus laurocerasus) számos nevén ismert, legyen az borostyánmeggy, közönséges babérmeggy vagy balkáni babérmeggy; de egy biztos, hogy ez az egyik legkedveltebb sövénynövény. Ennek fő oka a babérmeggy sűrű lombozata és lassú növekedése, ami ideálissá teszi azt kerítésnövényként.
Az elegáns és tartós sövény: A babérmeggy
A babérmeggy sövényként nem csak gyönyörű és elegáns hatást kelt, de a lombja az év nagy részében zöld marad. Emiatt ideális választás lehet az árnyékolásra vagy a szélvédelemre is. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a babérmeggy lassan növekszik és hosszú életű, így ezek a sövények kialakítása időigényes és türelmet igényel.
Babérmeggy előfordulása és növekedése
A babérmeggy vadon élő fajai Kis-Ázsiából származnak, de a növény elterjedési területe a Kaukázustól a Balkánig terjed. A vadonban akár hét méter magasra is megnőhet, míg a kerti fajták ritkán érik el a négy méteres magasságot metszés nélkül.
A babérmeggy virágzata és termése
A babérmeggy virágai fehérek és fürtösen nőnek, intenzív illatot árasztva késő tavasszal. A piros bogyók nyár végén érnek meg, majd feketévé válnak. Fontos megjegyezni, hogy a babérmeggy bogyói mérgező anyagokat, cianid-származékokat tartalmaznak, és nem fogyaszthatók. Ugyanez igaz a leveleire is, így az óvatosság javasolt a növénnyel való munkavégzés során.
A babérmeggy metszése
A babérmeggy örökzöld cserje vagy kisfa, amelynek fényes zöld levelei vannak. Ezek 6-12 centiméter hosszúak, és elölről elkeskenyednek. A levelek széle gyakran enyhén hajlott. A babérmeggyet évente egyszer, június végén kell formáznunk és metszenünk, lehetőleg kézi sövényvágóval, mivel az elektromos eszközök nehezen vágják át a növény nagy leveleit.
A metszés során a következőket tehetjük:
1. Vágjuk le a túl magas vagy túl hosszú hajtásokat a kívánt méretre.
2. Ha a babérmeggy túl sűrűvé vált, távolítsuk el a belső ágakat, hogy biztosítsuk a megfelelő légáramlást.
3. Ha a növénynek van elhalt, beteg vagy sérült ága, vágjuk ki azokat az egészséges ágakhoz képest a talajszinttől egy vagy két levélszáron belül.
4. Ha babérmeggy sövényt szeretnénk formálni, igyekezzünk egyenletes magasságot és szélességet biztosítani a növénynek.
A babérmeggy talajigény és ültetése
A babérmeggy talajigénye meglehetősen széleskörű, de a laza talajt kedveli leginkább. Ültetéskor ügyeljünk arra, hogy a gödör átmérője legyen kétszer akkora, mint a gyökérlabda mérete. Ültetéskor adjunk hozzá némi szerves tápanyagot a talajhoz, mivel a babérmeggy a tápanyagban gazdag talajt szereti. A növények között hagyjunk legalább 80 cm távolságot, hogy idővel szépen összenőjenek a lombkoronák.
A babérmeggy gondozása és szaporítása
A babérmeggy szerencsére nem igényel túl sok gondozást. Évente, március végén adjunk hozzá komposztot vagy műtrágyát, és csak nyáron öntözzük, ha a száraz időjárás ezt kívánja.
A babérmeggyet dugványozással vagy magvetéssel is szaporíthatjuk. A dugványokat a júniusi-júliusi metszés során a földbe szúrhatjuk le vagy vízben gyökereztethetjük ki.
A babérmeggy betegségei és kártevői
A babérmeggyre jellemző gombás betegségek közé tartozik a lisztharmat, amely foltokban sárguló és barnuló leveleket eredményezhet. Ez ellen gombaölő szerekkel lehet védekezni. Emellett a növényre különböző kártevők is veszélyt jelenthetnek, például levéltetvek vagy levélszövő hernyók. Egy jó permetezés vagy rovarirtó szer használata segíthet ezen problémák megelőzésében és kezelésében.
A babérmeggy egy csodálatos sövénynövény, amely számos előnnyel rendelkezik. A megfelelő gondozás és odafigyelés mellett a babérmeggy sövények hosszú életűek és gyönyörűek lehetnek, így érdemes fontolóra venni a kertjében való elültetésüket.
