Az oregánó egy szép évelő növény, melyet fűszernővényként használunk elősorban.
Egyiptomban és Görögországban, az ókori Rómán át, az oregánó a szerelem szent növényeként volt kezelve. A házasok ebből készült koszorút kaptak, hogy részesüljenek a növénynek tulajdonított afrodiziákus tulajdonságaiból. A középkorban figyeltek fel gyógyító hatásaira, akkor főleg emésztési problémák ellen használták.
Az oregánó rostokban, E, K1, B6, és B9 vitaminokban egyaránt gazdag, emiatt segíthet legyőzni a fáradtságot.
Emellett, az átlagos kalóriatartalma 265kcal / 100g, így nyugodtan használhatod bármelyik dietetikus ételed ízesítéséhez is.
antioxidáns hatásai szintén erőteljesek, így megéri tárolni szárított változatát.
A mai napig gyógynövényként is számon tartják, ugyanis az alábbi jótékony hatásokkal bír:
- antibakteriális
- fertőtlenítő
- fájdalomcsillapító
- köhögés csillapító
- nyugtató
- étvágygerjesztő
Ezek végett szokták használni légúti-, emésztési problémák esetén, illetve gyulladáscsökkentőként.
Ültetésénél figyelj, hogy ne tedd ki közvetlen napsütésnek. Nem kedveli a száraz nyarat, a tűző napot, viszont a hideg, száraz telet sem. Az oregánó akkor képes megfelelően fejlődni, amennyiben laza talajba van ültetve. az humuszban gazdag, illetve az előzetes megmunkálásnak köszönhetően levegőztetett.
Tavasszal vagy ősszel ültesd el magvait, úgy, hogy azok kis mértékben legyenek csak földdel takarva. A palántázás is megoldható, miután meghozta első leveleit.
Az oregánó nagy tűrőképességgel rendelkezik, emiatt sem igényel különösebb bánásmódot. De ugyanakkor egy – két dologra jobb, ha odafigyelsz:
- talajtakaró télen
- rendszeres gyomlálás és kapálás, hogy ne lepje el a gaz
- cserepes változatának gyakori, de nem bőséges öntözése
Az ültetése akár tavasszal (április, május), akár ősszel (október, november) történik, virágzása mindkét esetben nyáron várható. Begyűjteni általában reggel érdemes, mielőtt a virágai kinyílnak – ilyenkor intenzívebb az íze.
Az oregánó általában nem szokott megbetegedni, a különböző parazitákra, illetve gombákra sem kell különösebben odafigyelnünk. Viszont vonzza az atkákat, a közönséges takácsatkákat. Ők szabad szemmel alig láthatóak, viszont a növény között finom hálót szőnek, amit már észreveszünk. Ezek a megszállók nem szeretik a nedvességet: permetezz vizet növényedre, így elriaszthatod őket.
Bár e növény nem igényel különösebb erőfeszítést a növekedéséhez, ugyanakkor a kertedre építő hatással bírhat. Helyezd el gyümölcsöseid között, oda fogja vonzani a méheket, ugyanis fontos szerepe van, mint mézelő növény.
Fűszernövényként használják. Rámorzsolhatod ételeidre szárított leveleit, illetve virágát, így elérve egy enyhén fűszeres, pikáns aromát. Használhatod rizshez, tésztákhoz, szószokhoz, pizzához, húshoz, illetve zöldségekhez is.
Amennyiben szárításán gondolkozol, azután mindenképp egy lezárt üvegben tartsd.
Számos jól bevált trükköt osztottunk már meg veletek, most következő ötlet is hihetetlenül szuper és ráadásul fillérekbe kerül! Tudd meg te is, miért öntöttünk szódabikarbónás vizet a paradicsomra!
A téli borsó vetése izgalmas kertészeti projekt, amely lehetővé teszi, hogy a természet ritmusát követve már tavasszal az elsők között szüretelj friss, zsenge borsószemeket. Ha te is megpróbálkoztál ezzel a módszerrel, gratulálok, a nehezén már túl vagy! ...
A téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum), vagy ismertebb nevén metélőhagyma, az egyik legpraktikusabb növény, amit kertben vagy cserépben nevelhetsz. Ez a strapabíró, évelő hagymafajta nemcsak jól tűri a hideg időjárást, hanem egész évben friss zöldet bi...