Gyümölcsöző üzlet lehet az európai gazdálkodók számára a mezőgazdasági hulladék összegyűjtése, amennyiben a közös agrárpolitika megfelelő támogatást nyújt majd a biomasszából előállított üzemanyag- gyártáshoz. A Bloomberg szakosított intézetének közzétett jelentése szerint akár 31 milliárd euro jövedelmet is jelenthet a földeken ma még rothadásra ítélt mezőgazdasági hulladékok betakarítása.
A Bloomberg szakosított intézetének (Bloomberg New Energy Finance) a hónap közepén közzétett jelentése szerint 2020-ra akár 31 milliárd euro jövedelmet is jelenthet az európai gazdaságnak a földeken ma még rothadásra ítélt mezőgazdasági hulladékok betakarítása és az újgenerációs alapanyagokra szakosodott bioüzemanyag-előállítás. Sőt, a második generációs bioüzemanyagok a következő évtizedben akár a vegetáló gazdálkodói szektort is feléleszthetik Európa-szerte összesen mintegy egy millió új munkahely teremtésével.
A Novozymed nevű dán biotechnológiai óriás megbízásából készített tanulmány szerint a jelenlegi földhasználati normák mellett 2020-ra évente 250-300 millió tonna biotermékek előállítására alkalmas mezőgazdasági hulladék termelése válna lehetővé az Unióban. A jelentés megállapítja, hogy a legnagyobb potenciállal bíró Franciaország és Németország mellett a közép- és kelet-európai tagállamok együttesen az össztermelés egynegyedével járulhatnak hozzá a biomassza-ellátáshoz, amely mintegy 8,2 milliárd euró jövedelmet jelentene a 2004-ben csatlakozott tagállamokban.
A felmérés szerint 10 éven belül a búzaszalma, a cukorrépa és az árpaszalma adhatja majd az Unió biomassza-potenciáljának nagy részét. Becslések szerint ennek 80 százaléka a mezőgazdaságból származik majd, kiegészülve az erdőgazdálkodás és a települések adta szilárd hulladékkal.
Ugyanakkor a jelentés megállapítja, hogy az EU-ban jelenleg semmiféle pénzügyi ösztönző sincs, amely arra késztetné a gazdálkodókat, hogy a földjükön keletkező hulladékot összegyűjtsék és elvigyék a biofinomítóba, amely aztán következő generációs bioetanollá vagy zöld vegyi anyaggá alakítja azt.
Ezzel ellentétben az Egyesült Államok kormánya 2009-ben vezetett be hasonló pénzügyi ösztönzőt. A Biomassza Begyűjtő Támogatási Program (Biomass Crop Assistance Programme - BCAP) tonnánként legfeljebb 45 dollárnak megfelelő összeget ad az összegyűjtött biomasszáért.
A jelentés megállapítja, hogy az Uniónak, amellett hogy kötelezettséget vállalt, hogy 2020-ra a közlekedési üzemanyagok 10%-a megújuló energiaforrásból származik majd, ki kellene dolgoznia egy következő generációs bioüzemanyag támogatási rendszert is. Az elképzelés szerint egy ilyen rendelkezés nemcsak piacot teremtene a mezőgazdasági hulladékoknak, de a nagy mennyiségben történő szállítás az ellátó láncok infrastruktúrájába történő beruházásokat is maga után vonná.
A jelentés szerint a legtöbb tagállamban szükség lenne biofinomítókra, amely nagyban hozzájárulhatnak a növekvő munkanélküliség csökkentéséhez a következő évtizedben: az optimista forgatókönyv szerint a 2004-ben csatlakozott tagállamokban (Lengyelország nélkül, amelyet külön elemez a jelentés) ez 157 finomítóban mintegy 149 ezer új munkahely létrehozását jelentené.
Pekka Pesonen az európai mezőgazdasági termelőket képviselő Copa-Cogeca főtitkára szerint eddig komoly vita vette körül a bioüzemanyag gyártást, mert sokan attól tartanak, hogy a földhasználat lehetséges alternatívájaként veszélyezteti az élelmiszer-ellátást. Hozzátette: „vannak melléktermékek, amelyek könnyen felhasználhatók lennének bioüzemanyagok gyártására, de eddig nem volt igazán világos, hogy ezt bátorítanunk kellene”. „A gazdálkodók számára ésszerű lenne, mert végső soron a hatékony erőforrás-kihasználást és a termelékenység növelését szolgálná.” – mondta.
A korábban napvilágot látott főként negatív hangvételű tanulmányok után, amelyek a bioüzemanyag gyártás előretörésével az élelmiszertermelés kiszorításától és az őserdők további irtásától tartanak, meglehetősen pozitív képet fest a jelentés.
Az új generációs bioüzemanyagok ugyanis 100%-ban fenntartható alternatívát jelentenek, amennyiben a gyártás során az egyébként a földeken rothadásra ítélt maradványokat használják fel. Szakértők szerint ugyanakkor az EU által vállalt 10%-os cél nagyrészt élelmiszerterményekből készülő első generációs bioüzemanyagokból áll majd össze, hiszen a következő generációs bioüzemanyagok és elektromos autók csak 2020 után lesznek széles körben elérhetőek.
A következő generációs bioüzemanyagokra vonatkozó támogatási politika beruházásokat indukálna az EU mezőgazdasági szektorában, amely régóta küzd azért, hogy megfelelő tőkét szerezzen a gépesítéshez – állapítja meg a jelentés. Hozzáteszi, hogy alapvető lenne a termelékenység növelése, különösen a keleti tagállamokban, amelyek jócskán le vannak maradva a hatékonyabb Franciaországtól és Németországtól.
Gazdakör
A Novozymed nevű dán biotechnológiai óriás megbízásából készített tanulmány szerint a jelenlegi földhasználati normák mellett 2020-ra évente 250-300 millió tonna biotermékek előállítására alkalmas mezőgazdasági hulladék termelése válna lehetővé az Unióban. A jelentés megállapítja, hogy a legnagyobb potenciállal bíró Franciaország és Németország mellett a közép- és kelet-európai tagállamok együttesen az össztermelés egynegyedével járulhatnak hozzá a biomassza-ellátáshoz, amely mintegy 8,2 milliárd euró jövedelmet jelentene a 2004-ben csatlakozott tagállamokban.
A felmérés szerint 10 éven belül a búzaszalma, a cukorrépa és az árpaszalma adhatja majd az Unió biomassza-potenciáljának nagy részét. Becslések szerint ennek 80 százaléka a mezőgazdaságból származik majd, kiegészülve az erdőgazdálkodás és a települések adta szilárd hulladékkal.
Ösztönzők
Ugyanakkor a jelentés megállapítja, hogy az EU-ban jelenleg semmiféle pénzügyi ösztönző sincs, amely arra késztetné a gazdálkodókat, hogy a földjükön keletkező hulladékot összegyűjtsék és elvigyék a biofinomítóba, amely aztán következő generációs bioetanollá vagy zöld vegyi anyaggá alakítja azt.
Ezzel ellentétben az Egyesült Államok kormánya 2009-ben vezetett be hasonló pénzügyi ösztönzőt. A Biomassza Begyűjtő Támogatási Program (Biomass Crop Assistance Programme - BCAP) tonnánként legfeljebb 45 dollárnak megfelelő összeget ad az összegyűjtött biomasszáért.
A jelentés megállapítja, hogy az Uniónak, amellett hogy kötelezettséget vállalt, hogy 2020-ra a közlekedési üzemanyagok 10%-a megújuló energiaforrásból származik majd, ki kellene dolgoznia egy következő generációs bioüzemanyag támogatási rendszert is. Az elképzelés szerint egy ilyen rendelkezés nemcsak piacot teremtene a mezőgazdasági hulladékoknak, de a nagy mennyiségben történő szállítás az ellátó láncok infrastruktúrájába történő beruházásokat is maga után vonná.
A jelentés szerint a legtöbb tagállamban szükség lenne biofinomítókra, amely nagyban hozzájárulhatnak a növekvő munkanélküliség csökkentéséhez a következő évtizedben: az optimista forgatókönyv szerint a 2004-ben csatlakozott tagállamokban (Lengyelország nélkül, amelyet külön elemez a jelentés) ez 157 finomítóban mintegy 149 ezer új munkahely létrehozását jelentené.
Pekka Pesonen az európai mezőgazdasági termelőket képviselő Copa-Cogeca főtitkára szerint eddig komoly vita vette körül a bioüzemanyag gyártást, mert sokan attól tartanak, hogy a földhasználat lehetséges alternatívájaként veszélyezteti az élelmiszer-ellátást. Hozzátette: „vannak melléktermékek, amelyek könnyen felhasználhatók lennének bioüzemanyagok gyártására, de eddig nem volt igazán világos, hogy ezt bátorítanunk kellene”. „A gazdálkodók számára ésszerű lenne, mert végső soron a hatékony erőforrás-kihasználást és a termelékenység növelését szolgálná.” – mondta.
Ellentmondások
A korábban napvilágot látott főként negatív hangvételű tanulmányok után, amelyek a bioüzemanyag gyártás előretörésével az élelmiszertermelés kiszorításától és az őserdők további irtásától tartanak, meglehetősen pozitív képet fest a jelentés.
Az új generációs bioüzemanyagok ugyanis 100%-ban fenntartható alternatívát jelentenek, amennyiben a gyártás során az egyébként a földeken rothadásra ítélt maradványokat használják fel. Szakértők szerint ugyanakkor az EU által vállalt 10%-os cél nagyrészt élelmiszerterményekből készülő első generációs bioüzemanyagokból áll majd össze, hiszen a következő generációs bioüzemanyagok és elektromos autók csak 2020 után lesznek széles körben elérhetőek.
A következő generációs bioüzemanyagokra vonatkozó támogatási politika beruházásokat indukálna az EU mezőgazdasági szektorában, amely régóta küzd azért, hogy megfelelő tőkét szerezzen a gépesítéshez – állapítja meg a jelentés. Hozzáteszi, hogy alapvető lenne a termelékenység növelése, különösen a keleti tagállamokban, amelyek jócskán le vannak maradva a hatékonyabb Franciaországtól és Németországtól.
Gazdakör
Forrás: www.eu-info.hu
