Aranyat érhet a mezőgazdasági hulladék

Gazdakör
Gyümölcsöző üzlet lehet az európai gazdálkodók számára a mezőgazdasági hulladék összegyűjtése, amennyiben a közös agrárpolitika megfelelő támogatást nyújt majd a biomasszából előállított üzemanyag- gyártáshoz. A Bloomberg szakosított intézetének közzétett jelentése szerint akár 31 milliárd euro jövedelmet is jelenthet a földeken ma még rothadásra ítélt mezőgazdasági hulladékok betakarítása.

Aranyat érhet a mezőgazdasági hulladék
A Bloomberg szakosított intézetének (Bloomberg New Energy Finance) a hónap közepén közzétett jelentése szerint 2020-ra akár 31 milliárd euro jövedelmet is jelenthet az európai gazdaságnak a földeken ma még rothadásra ítélt mezőgazdasági hulladékok betakarítása és az újgenerációs alapanyagokra szakosodott bioüzemanyag-előállítás. Sőt, a második generációs bioüzemanyagok a következő évtizedben akár a vegetáló gazdálkodói szektort is feléleszthetik Európa-szerte összesen mintegy egy millió új munkahely teremtésével.

A Novozymed nevű dán biotechnológiai óriás megbízásából készített tanulmány szerint a jelenlegi földhasználati normák mellett 2020-ra évente 250-300 millió tonna biotermékek előállítására alkalmas mezőgazdasági hulladék termelése válna lehetővé az Unióban. A jelentés megállapítja, hogy a legnagyobb potenciállal bíró Franciaország és Németország mellett a közép- és kelet-európai tagállamok együttesen az össztermelés egynegyedével járulhatnak hozzá a biomassza-ellátáshoz, amely mintegy 8,2 milliárd euró jövedelmet jelentene a 2004-ben csatlakozott tagállamokban.

A felmérés szerint 10 éven belül a búzaszalma, a cukorrépa és az árpaszalma adhatja majd az Unió biomassza-potenciáljának nagy részét. Becslések szerint ennek 80 százaléka a mezőgazdaságból származik majd, kiegészülve az erdőgazdálkodás és a települések adta szilárd hulladékkal.

Ösztönzők



Ugyanakkor a jelentés megállapítja, hogy az EU-ban jelenleg semmiféle pénzügyi ösztönző sincs, amely arra késztetné a gazdálkodókat, hogy a földjükön keletkező hulladékot összegyűjtsék és elvigyék a biofinomítóba, amely aztán következő generációs bioetanollá vagy zöld vegyi anyaggá alakítja azt.

Ezzel ellentétben az Egyesült Államok kormánya 2009-ben vezetett be hasonló pénzügyi ösztönzőt. A Biomassza Begyűjtő Támogatási Program (Biomass Crop Assistance Programme - BCAP) tonnánként legfeljebb 45 dollárnak megfelelő összeget ad az összegyűjtött biomasszáért.

A jelentés megállapítja, hogy az Uniónak, amellett hogy kötelezettséget vállalt, hogy 2020-ra a közlekedési üzemanyagok 10%-a megújuló energiaforrásból származik majd, ki kellene dolgoznia egy következő generációs bioüzemanyag támogatási rendszert is. Az elképzelés szerint egy ilyen rendelkezés nemcsak piacot teremtene a mezőgazdasági hulladékoknak, de a nagy mennyiségben történő szállítás az ellátó láncok infrastruktúrájába történő beruházásokat is maga után vonná.

A jelentés szerint a legtöbb tagállamban szükség lenne biofinomítókra, amely nagyban hozzájárulhatnak a növekvő munkanélküliség csökkentéséhez a következő évtizedben: az optimista forgatókönyv szerint a 2004-ben csatlakozott tagállamokban (Lengyelország nélkül, amelyet külön elemez a jelentés) ez 157 finomítóban mintegy 149 ezer új munkahely létrehozását jelentené.

Pekka Pesonen az európai mezőgazdasági termelőket képviselő Copa-Cogeca főtitkára szerint eddig komoly vita vette körül a bioüzemanyag gyártást, mert sokan attól tartanak, hogy a földhasználat lehetséges alternatívájaként veszélyezteti az élelmiszer-ellátást. Hozzátette: „vannak melléktermékek, amelyek könnyen felhasználhatók lennének bioüzemanyagok gyártására, de eddig nem volt igazán világos, hogy ezt bátorítanunk kellene”. „A gazdálkodók számára ésszerű lenne, mert végső soron a hatékony erőforrás-kihasználást és a termelékenység növelését szolgálná.” – mondta.


Ellentmondások




A korábban napvilágot látott főként negatív hangvételű tanulmányok után, amelyek a bioüzemanyag gyártás előretörésével az élelmiszertermelés kiszorításától és az őserdők további irtásától tartanak, meglehetősen pozitív képet fest a jelentés.

Az új generációs bioüzemanyagok ugyanis 100%-ban fenntartható alternatívát jelentenek, amennyiben a gyártás során az egyébként a földeken rothadásra ítélt maradványokat használják fel. Szakértők szerint ugyanakkor az EU által vállalt 10%-os cél nagyrészt élelmiszerterményekből készülő első generációs bioüzemanyagokból áll majd össze, hiszen a következő generációs bioüzemanyagok és elektromos autók csak 2020 után lesznek széles körben elérhetőek.

A következő generációs bioüzemanyagokra vonatkozó támogatási politika beruházásokat indukálna az EU mezőgazdasági szektorában, amely régóta küzd azért, hogy megfelelő tőkét szerezzen a gépesítéshez – állapítja meg a jelentés. Hozzáteszi, hogy alapvető lenne a termelékenység növelése, különösen a keleti tagállamokban, amelyek jócskán le vannak maradva a hatékonyabb Franciaországtól és Németországtól.



Gazdakör

Forrás: www.eu-info.hu

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS


csüd

háziállatokban az ujj csontjait képező ujjpercek közül az első ujjperc, csontos váza a... Tovább

borjúszéna (csikószéna, vitaminszéna)

finom szálú, gazdagon leveles, zsenge, általában gyeptermésből készített jó minőségű... Tovább

Tovább a lexikonra