A vetés mélysége általában a mag átmérőjének a négy-ötszöröse is lehet. Száraz időjárásnál vagy nagyon laza talajba ennél sokkal mélyebben, csapadékos időben vagy erősen kötött talajon viszont ennél jóval sekélyesebben is lehet vetni.
- Elkerülhető az öntözés miatti talajcserepesedés, ha a talajt a kelésig nedvesen tartjuk, esetleg eleve árnyékolt helyre ültetünk vagy nedves papírral, zsákvászonnal, műanyag fóliával, illetve jó nedvességtartó komposztréteggel, homokos földdel fedjük a vetés helyét.
- Szeles időben biztonságossá és kényelmessé teszi a növényvetési munkát egy tölcsérből és egy méternyi hosszú csőből készített egyszerű eszköz.
- A sorba vetés egyik legfőbb előnye, hogy a vetett mag mennyisége ilyenkor jól ellenőrizhető. A takarás, vagyis a takaróföld vastagsága pedig a kellő sortávolságokban húzott vetőbarázdák mélységével jól szabályozható. Keléskor, az egymás szomszédságában kelő magvak, egyesült erővel emelik a rájuk nehezedő takaróföldet, ezért kevesebb csíra pusztul el a befulladástól.
- A túl korai magvetés, vagy erősen hűvös, csapadékos időben történő vetés szintén a vetési hibák egyike. Főleg borsó, uborka, tök és bab esetén veszélyes.
- A vetési hibák egyike, hogy nem kelnek ki jól a magvak, ami túl nedves - ragadós, szalonnás talajok esetében bizony könnyen bekövetkezik a levegőhiány miatt. Ha drazsírozott magot vetettünk, akkor fokozottan ügyeljünk a talaj nedvességre, mert először a drazsírozás anyaga szívja magába a vizet és csak utána a mag.
- Áztatás vagy előcsíráztatás akkor célszerű, ha siettetni kell a kelést, például megkésett vetéskor, az elgyomosodás elkerülésére vagy korán támadó károsítók támadási idejének lerövidítésére. A vetés előtt a magvakat, 6-8 órán át kell vízben tartani, a csíráztatási hőmérsékleten.
- A frissen elvetett magokat ne locsoljuk, mert akkor sáros lesz a föld. Inkább a földet nedvesítsük be az ültetést megelőzően.
- A vetés mélysége apró magoknál 1-3 cm (sárgarépa, petrezselyem, hagyma, saláta), közepes magoknál 2-4 cm (uborka, retek, cékla, tök), nagy magvúaknál 4-6-7 cm (borsó, bab) legyen. A vörös- és lilahagyma valamint a fokhagyma "tavaszi" gerezdjei 4-6 cm mélyre duggathatók. A gyöngyhagyma vetésmélysége 5-7 cm és kissé sűrű legyen, mert így kapunk egyenletes nagyságú gyöngy méretet.
- Vetőpuskának nevezik azt eszközt, amivel a kukoricát, babot vethetjük fészekbe, kellő mélységre. Azokon a területeken, ahol a takaratlan talajt elhordja a szél, a fedőnövények közé, a sorokat követve, vagy ha természetes növénytakaró, mint a tyúkhúr fedi a talajt, kijelölt sorba vethetünk vele. Hiányos sorok pótlására is alkalmas. A "V" formájú eszközt nyitott állapotban szúrjuk a földbe, összeszorítva a két szárat, kinyílik az eddig zárt fémből készült csőr, és az egyik szárra erősített ládikából egy lyukkal ellátott léc adagolja a magot.
- A tökmagot és az uborkamagot érdemes egy éjszakára tejbe áztatni, mielőtt elvetjük.
- A kerti munkáknál a legnagyobb gonddal indítsuk el útjára a növényeket. A talaj előkészítését úgy végezzük, hogy gyommentes, fellazított, de ülepedett legyen. Az időjáráshoz igazodjunk egyrészt a talajhőmérséklet, másrészt a csapadék szempontjából.
- Az egyenes sorokat kitűzőzsinórral vezetett sorvonalzóval, "vonyigóval" (vonigóval) jelöljük ki, a kívánt sortávolságra állítva a fogakat. A fából készült soroló gerendelyen egymástól 5-10 cm-re lévő furatokban a csaprésszel ellátott fogak függőleges irányba könnyen mozognak, hogy a talaj egyenetlenségét kiküszöböljék. Fémből is készülhet sorvonalzó, megfelelő kialakítással vetőbarázdát is nyithatunk vele.
- A fészekbe vetés akkor indokolt, ha nagy tőtávolság szükséges; a babon kívül, a kabakosoknál, vagyis a tökféléknél, a dinnyéknél és esetenként az uborkánál, valamint a csemegekukoricánál.
- A pontos vetésidő meghatározásához vetési naptárak is segítséget adnak, ezen kívül a vásárolt magvak csomagolóanyagán is feltüntetik a kedvező vetésidőt. A többnyire meglehetősen tág időtartománnyal kapcsolatban csak azt kell szigorúan venni, hogy előtte még ne és utána már ne kerüljön sor vetésre.
- A jól előkészített talajba a sorok helyét a gereblye nyelével is kijelölhetjük. Apró magvakat (sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma) sávosan is vethetünk, amihez egy nyéllel ellátott tetőléc alkalmas eszköz. A nyél egy sarokpánttal illeszkedjen a lécre.
- A kora tavaszi vetések ideje akkor van, amikor a talajra már rá lehet menni, vagyis nem tapad túlságosan a cipőre és a szerszámokra sem. Ez azután március végéig tart. Ilyenkor vethetők a hidegtűrők; a zöldségfélék, a sárgarépa, a petrezselyem, március elejétől a borsó, a fejessaláta, a spenót, a sóska, a hagyma, a gyöngyhagyma.
- A vetés ápolása nem szokott különösebb munkát jelenteni. Legjobb, ha a vetés előtt annyira nedves, illetve beöntözött a talaj, hogy az a kelésig megfelelő nedvességet tartalmazzon. A vetés utáni öntözés azért nemegyszer szükséges, amikor viszont törekedni kell, hogy ne alakuljon ki a felszínen száraz, cserepes réteg.