Az őszi és a tavaszi vetésű zöld szálastakarmányokon kívül a legtöbb gazdaságnak szüksége van csalamádéra vagy lédús takarmányra is, hogy zökkenőmentes legyen a folyamatos ellátása állatainak. Tehenészettel, növendékmarhákkal foglalkozó gazdaságban a silótakarmány is nélkülözhetetlen.
Az őszi és a tavaszi vetésű zöld szálastakarmányokon kívül a legtöbb gazdaságnak szüksége van csalamádéra vagy lédús takarmányra is, hogy zökkenőmentes legyen a folyamatos
ellátása állatainak. Tehenészettel, növendékmarhákkal foglalkozó gazdaságban a silótakarmány is nélkülözhetetlen.
Termőhelytől, a talaj kultúrállapotától, sőt a vetést nevelő esőktől is függ, hogy hol, mely növényekből választja ki azokat a növényeket, melyek leggazdaságosabbak és legmegfelelőbbek az adott gazdaságban.
A tömegtakarmányok területi igényét és évenkénti vetésváltását egyéb szántóföldi növénnyel meghatározza az is, hogy van-e legelő, s ha van is, milyen, mekkora területen, és mennyi zöldtakarmányt kell vetni, megtermelni.
A talajelőkészítés néhány szempontja
A legtöbb nyári takarmánynövénynek zölden az optimális feltakarmányozhatósága többnyire 2-3 hét, de növényfajtól függően ennél lehet - pl. kukorica csalamádéból - több is. Ez azt jelenti, hogy ennek megfelelően kell erre az időre a talajt előkészíteni és vetni, majd 2-3 hét múlva újból vetni ugyanazt a növényt vagy másikat, hogy biztosítva legyen a folyamatos zöldtakarmány ellátás.
Ehhez kell igazítani a talaj előkészítését, ami alapművelésből és magágy készítésből áll.
A vegetáció első felében, vagyis tavasztól az aratás befejezéséig az őszi szántás és a tavaszi simítózás jelenti az alapművelést, nedvességmegőrzést. Az aratás után sorra kerülő vetések pedig a másodvetések, melyek alá külön szempontok alapján készítjük elő a talajt.
A korai márciusi, vagy az áprilisi vetéshez a magágyat a tavaszi árpa, zab vagy napraforgó, kukorica stb. alá a szokásos módon készítsük elő. A májusi vagy a júniusi vetésig a gyommentesen tartás legyen a cél, sekély műveléssel, a talajfelszín azonnali zárásával.
Az aratás utáni másodvetésű zöldtakarmányok sikeres termesztéséhez a termőhelynek is meg kell felelnie, kivéve, ha öntözésre van lehetőség. A termőhellyel szemben támasztott feltételek a következők:
a., A talaj tegye lehetővé a magágykészítést a másodvetésnek. Hazánk időjárási viszonyai között gyakori, hogy a júliusi szárazság a gabona betakarítása után a jó magágykészítést megnehezíti, vagy gyakran akadályozza is, főleg a kötöttebb réti és szikes talajokon. Ezért a hagyományos magágykészítés helyett kötött talajon csak a minimális, a vetés sorait nyitó talajelőkészítést lehet választani, és csak ott, ahol jó a talaj kultúrállapota, és amely növények kevésbé igényesek a magágy iránt. Esőre várni a július elején vetendő másodnövények talajelőkészítésével kockázatos. Nem véletlen az, hogy régebben gabona után másodnövényeket elsősorban laza talajon és könnyű mezőségi talajokba vetették.
b., A talaj termékenysége és kultúrállapota.Termesztésükhöz a várható termésnek megfelelő adagú tápanyagot érdemes adni. Másodnövény termesztésével a talaj tápanyag-szolgáltató képessége a legtöbb takarmánynövény után még javul is. A másodvetésű növény a gyökereivel javítja a talaj fizikai állapotát, a beárnyékolás pedig talajbiológiai szempontból előnyös.
Nyáron a magágy készítése után is azonnal vessünk, mert ilyenkor a talaj gyorsabban szárad. Kivétel ez alól az olajretek és a mustár, melyeket augusztus első felében kell csak vetni, mert napszak érzékenységük miatt csak így hoznak nagy vegetatív tömeget.
A tömegtakarmányok trágyázása
A korszerű trágyázás környezetet nem károsító és a termőréteg biológiai és agrokémiai állapotát is fenntartó módszere az alábbiakból tevődik ki:
- Ismerni kell szántóföldünk talajának felvehető tápanyag készletét és termőképességét.
- Évente 5 fő tápanyag közül adjunk legalább annyit a nitrogénből (N), foszforból (P2O5) és káliumból (K2O), mint amennyit a növény azon a táblán a várható betakarított terméssel fel is vesz (1.sz. táblázat).
- A talaj mésztartalmának fenntartásához 4-5 évenként gondoskodjunk mésztrágyázásról, mert a zöldtakarmányokban a mészhiány az állatok anyagcserezavarát idézheti elő.
- Magnézium hiányos takarmány főleg savanyú, laza talajokon fordul elő, amit magnéziumtartalmú kálisó használatával pótoljunk.
A zöld tömegtakarmányok minél nagyobb termése érdekében hajlunk arra, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben növeljük meg a nitrogén adagját. A nitrogén műtrágyából 15-25%-nál többet kiadni kockázatos, mert gyakori a nitrát felhalmozódás a növényekben, ami nemcsak káros, hanem kockázatos is lehet.
A terméshez szükséges műtrágyák adagja a szántó termőhelyi besorolásának és tápanyag-ellátottságának ismeretében szakszerűbben megállapítható, mint a fentiekben leírtak. Gazdálkodást új területen kezdőnek érdemes szaktanácsadóhoz fordulni. A tápanyagok arányának és mennyiségének ismeretében gazdaságosabb, környezet- és talajkímélőbb lesz trágyázásunk.
Istállótrágyázott növény után a takarmánynövény alá kevesebb műtrágyára van szükség. Ezzel nemcsak javítjuk talajunk termőképességét, de ezután vetett növényünk termésbiztonsága is javul.
Csalamádék és másodvetésű szálasok
A kukorica, a cukorcirok és a napraforgó dupla, vagy háromszoros gabona sortávolságra való vetését csalamádénak nevezzük. Lehetőség szerint válasszunk jobb vízháztartású talajokat. Szélsőségesebbre fordult időjárásunk miatt érdemes a csalamádék vetésterületét 10-20%-kal növelni. A felesleg kisebb baj, mint a takarmányhiány (2.sz. táblázat).
A másodvetésű szálasoknál vegyük figyelembe a talajelőkészítésnél leírtakat. A másodvetésű szálasokkal számolhatunk úgy is, hogy a talajvédelmet is szolgálják, besegítenek a zöld- és silótakarmány-ellátásban, vagy legeltethetők juhokkal is, mint az olajretek, vagy a fehérmustár. (3.sz. táblázat)
Lédús takarmánynövények
A takarmányrépák a tarlórépával és takarmány-sárgarépával együtt, valamint a takarmánytökkel és takarmánykáposztákkal csak kevés helyen kapnak szerepet a nagy állatlétszámú tehenészetek vagy sertéstelepek takarmányozásában.
Jelentőségüket és előnyeiket tekintve bizonyos értelemben érthető a szerepük, mégis időszerű lenne a nagy gazdaságokban is termeszteni, és takarmányozásra újra bevezetni ezeket a növényeket. (4.sz. táblázat)
A kistermelőknél, de nagyobb családi gazdaságokban is egyre nagyobb mértékben látható takarmányrépa és takarmánytök. Dunántúlon a tarlórépa, lovakat tenyésztőknél a takarmány-sárgarépa. A takarmánykáposztának előnyeivel és hasznával pedig nem számolunk eléggé.
Siló takarmánynövények
A legtöbb gazdaság a kukoricát tekinti egymagában vetve silótakarmánynak. Az is gyakori, hogy szemes hibridet vetnek silózás céljára, pedig kiváló silóhibridek vannak forgalomban.
Másik oldala a termesztésnek, hogy társításukat az egyéb növényekkel (5.sz. táblázat) gyakran mellőzik, hivatkozva a drága vetőmagárra. A siló beltartalmi értékében viszont ez bőségesen megtérül.
1. táblázat. A zöldtakarmányok 1 t tömegével felvett tápanyagok
Növény |
N |
P2O5 |
K2O |
CaO |
MgO |
Zabosbükköny zöld |
2,5 |
1,2 |
3,5 |
1,1 |
0,6 |
Moharfélék zöld |
3,1 |
1,3 |
3,4 |
1,5 |
0,4 |
Réparepce |
2,5 |
1,5 |
3,9 |
2,0 |
0,7 |
Facélia |
2,3 |
1,5 |
3,2 |
1,0 |
0,4 |
Szudánifű |
2,6 |
1,2 |
3,5 |
1,0 |
0,5 |
Takarmányrepce |
2,8 |
1,3 |
3,4 |
1,1 |
0,6 |
Olajretek zöld |
2,9 |
1,6 |
3,2 |
2,8 |
0,6 |
Fehérmustár zöld |
2,6 |
1,9 |
3,7 |
2,5 |
0,5 |
Kukoricacsalamádé |
2,9 |
1,2 |
3,0 |
1,3 |
0,2 |
Napraforgó csalamádé |
2,8 |
1,3 |
3,1 |
1,3 |
0,3 |
Takarmányrépa |
3,7 |
1,7 |
5,5 |
4,2 |
1,2 |
Murokrépa |
4,0 |
1,5 |
5,0 |
3,6 |
1,0 |
Tarlórépa |
3,2 |
1,5 |
3,9 |
3,0 |
0,6 |
Takarmánytök |
3,6 |
1,8 |
4,9 |
4,0 |
1,2 |
Takarmánykáposzta |
3,8 |
1,5 |
4,8 |
3,8 |
0,9 |
Silókukorica |
3,5 |
1,5 |
4,0 |
2,0 |
0,7 |
Silócirok |
3,1 |
1,4 |
3,2 |
1,5 |
0,5 |
2. táblázat. Csalamádék
Növény |
Vetésidő |
Csíra db/m2 |
Betakarítás |
Termés t/ha |
Kukorica |
IV.15-VII.15. |
- 30-40 |
címerhányás után |
18-25 |
Cukorcirok |
V.1-VII.15. |
- 40-50 |
100-120 cm-es zöldbugós |
10-20 |
Napraforgó |
IV.25-VII.20. |
- 35-45 |
tányérkezdemény |
10-18 |
Borsós-kukorica |
IV.15-VII.15. |
borsó 60 kuk. 30 |
címerhányás kezdetén |
24-38 |
Lóbabos-kukorica |
IV.10-VI.15. |
lóbab 30 kuk. 20 |
címerhányás kezdetén |
18-35 |
Szudáni füves-kukorica |
IV.25-VII.5. |
szud. 100 kuk. 25 |
címerhányás kezdetén |
15-40 |
Borsós-napraforgó másodvetésű |
III.25-VII.10. |
borsó 60 n.for. 35 |
tányérkezdemény |
24-35 15-22 |
Napraforgós-c.cirok |
V.1-VI.10. |
n.for. 20 cirok 30 |
tányérkezdemény |
15-25 |
3. táblázat.
Másodvetésű szálastakarmányok
Növény sortáv. |
Vetésidő |
Csíra/ha |
Zöld t/ha |
Betakarítás |
Takarmányrepce |
VI.1-VIII.10. |
2.200.000 |
10-25 |
VIII.1-től |
Szudánifű |
VI.5-VII.10. |
1.500.000 |
15-30 |
VIII.10-től |
Borsós tak. repce |
VII.20-VIII.10. |
bo. 500.000 re. 2.000.000 |
17-22 |
X.1-től |
Facélia |
V.1-VII.30. |
5.000.000 |
20-40 |
VII.1 5-től |
Perzsahere |
VII.10-20. |
8.000.000 |
5-16 |
X.1-től |
Keszthelyi kev. rozs káposztarepce |
VIII.1-10. |
ro. 2.000.000 re. 4.000.000 |
12-18 |
X.15-től nyári vetésű |
Olajretek |
VIII.1-15. |
2.000.000 |
10-40 |
X.1-től |
Fehérmustár |
VIII.1-15. |
2.000.000 |
10-35 |
X.1-től |
4. táblázat. Lédús takarmányok
Növény |
Vetésidő |
Tőszám/ha |
Sortáv. cm |
Betakarítás |
Termés t/ha |
Takarmány répa |
IV.10-30. |
70.000 |
45 |
október levél áttetsző |
40-80 |
Murokrépa Takarmány sárgarépa |
IV.10-VII.10. |
250.000- 400.000 |
30-36 |
augusztus-október |
5-80 |
Tak.tök |
IV.25-V.10. |
17.000 |
120-140 |
héj kemény szept.-okt. |
20-80 |
Tak.káposzta |
IV.15-VII.15. |
35.000 |
70 |
októbertől -13 oC-ig |
20-100 |
Tarlórépa |
VII.1-20. |
150.000 |
30-36 |
szeptember- október |
20-40 |
5. táblázat. Silótakarmányok
Növény |
Vetésidő |
Csíra db/m2 |
Sortáv. cm |
Betakarítás |
Termés t/ha |
Kukorica |
IV.15-V.15. |
- 5,5-10 |
70 |
viaszéretten |
18-50 |
Cukorcirok |
V.1-15. |
- 20-30 |
50-60 |
tejesérésben |
15-40 |
Kukorica + c.cirok |
V.1-15. |
kuk. 55-80 c.cir.55-80 |
2-2 sor 70-70 |
viaszérésben |
20-45 |
Szójás-kukorica |
IV.20-V.10. |
szója 25 kuk. 5,5-8 |
70 |
viaszérés kezdetén |
30-40 |
Szójás-c.cirok |
V.1-10. |
szója 25 c.cir. 30 |
5-60 |
tejesérésben |
15-40 |
(Források: Antal J.: A tömegtakarmányok termesztésének helyzete in MTA II. Növénytermesztési Tudományos Napok. 2002. 291-298 o. Budapest ISBN 963 472 642 9;
Agrofórum 2001 12:11:21-23; Növénytermesztők zsebkönyve III. kiadás Mezőgazda Kiadó Budapest)
Forrás: Agrárágazat