Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.
A rovarok fejlôdését jelentôs mértékben meghatározza a hômérséklet. Fiziológiailag a rovarok fejlôdésükhöz bizonyos hômennyiséget igényelnek, amit hôösszegnek nevezünk. A rovar fejlôdése során a felhalmozott hômérséklet emelkedésével nôhet az évenkénti nemzedékek száma. Ha egy vidék fölmelegedésével lehetô- ség nyílik egy adott faj megtelepedésére és fejlôdésére, a faj ott elterjedhet. Az okokat illetô nézetkülönbségek ellenére abban egyetértés van, hogy a hômérséklet változása hat a károsító populáció terjedésére, ami három fajon követhetô nyomon: almamoly (Cydia pomonella), a fenyôháncsszúfélékhez tartozó Dendroctonus ponderosae és az egyiptomi csípôszúnyog (Aëdes aegypti).
A világ almatermesztését legjobban veszélyeztetô almamoly (Cydia pomonella L., Lepidoptera: Tortricidae) bizonyos körülmények között 95%-os veszteséget is okoz, megfelelô növényvédelmi eljárások alkalmazása nél- kül. Gazdanövényei: körte, dió, birsalma, kajszibarack és (kisebb mértékben) ôszibarack, mandula, kukorica, cseresznye, szilva. Észak- Amerika néhány északnyugati vidékén az almamolynak két nemzedéke van, a délebbre fekvô melegebb vidékeken három nemzedéke is lehet. A nemzedékek száma befolyásolja a károsító elôfordulását és a növényegészségügyi intézkedéseket. A hômérséklet 2 °C-os emelkedésének hatására a nemzedékek száma évi 3-ról 4-re nôhet. A nagyobb egyedszám a melegebb hômérsékleti viszonyoknak tulajdonítható az északi területeken.
A Dendroctonus ponderosae Hopkins (Coleoptera: Scolytidae) a fenyôféléket károsítja, különösképpen a Pinus ponderosát (P. és C. Lawson) és a Pinus contortát (Dougl. ex. Loud.). A D. ponderosae elôfordulását és kártételét Kanada Brit Columbia tartományában az enyhébb téli idôjárásnak tulajdonítják. A természet a téli hômérséklettel (–40 °C) szabályozza a kártevô egyedszámát. Az elmúlt 10 év átlagában azonban a tél melegebb volt. A trópusi náthaláz betegség a legelterjedtebb vírusos fertôzés, amit az emberre az Aëdes aegypti (L.) (Diptera: Culicidae) egyiptomi csípôszúnyog visz át. Mivel a trópusokon a hômérséklet a tengerszint feletti magasság szerint csökken, az eredetileg a síkságokra korlátozódott, a betegségek a magasabb helyeken élô emberek között is terjednek. A Kolumbiában, az Andok hegyvonulatában az A. aegypti szúnyog által terjesztett náthaláz és sárgaláz vírus korábban csak 1006 méterig fordult elô, újabban azonban 2195 méteren is megtalálható. A terjedés tendenciáját figyelembe véve, a fertôzés a trópusoktól a sarkkörökig terjed, és veszélyezteti a mérsékelt égövi területeket is.
A globális fölmelegedés okozta változások nem jelezhetôk elôre egyértelmûen: pl. a hômérsékleti zónák eltolódása, növény- és károsító migráció, esôzés és havazás, vízellátottság, valamint az állatok egyedszáma. Vizsgálni kell a klímaváltozás hatására kialakult környezeti és emberi reakciókat, úgymint az érzékenységet, az alkalmazkodóképességet és a sebezhetôséget. A hatások a világ különbözô térségeiben másképpen jelentkeznek, Afrika tekinthetô a legveszélyeztetettebb területnek. A 45. és 60. szélességi fok között lévô területeken – becslések szerint – a mérsékelt égöv 150–550 km-rel is eltolódhat.
Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!
Forrás: Növényvédelem