Április elsõ felének idõjárása hû maradt a kialakult nézethez, változékonyan alakult. A hõmérséklet átlagértéke a sokéves átlaghoz közelített, de ez helyenként eltérõ értéket mutatott (északon fagy is elõfordult). Csapadék tekintetében még inkább jellemzõ a változékony kifejezés, északon átlag feletti mennyiség hullott (kis adagokban 23 – 27 mm), máshol viszont a sokéves átlag alatt maradt, több helyen csak nyomokban esett. Általában késõ délután, vagy éjjel érkezett a csapadék, így lassabban száradtak fel a levelek. Gyakoriak voltak a záporesõk, zivatarok, április 7-én az ország északi részén, több körzetben jégesõ is esett, majd 11-én ismét a Csereháton. Az esõs, felhõs napokon nappal alacsony maradt a hõmérséklet, de a néhány napsütéses napon már 20°C fölé emelkedett a hõmérõ higanyszála. A napraforgó és a kukorica vetését, a csonthéjasok moníliás betegsége és az õszibarack levélfodrosodása elleni védekezést gátolta a csapadékos idõjárás. Kártételi veszélyhelyzet: Az ország középsõ részén, az õszi káposztarepce táblák 20 %-án tovább tart a mezei pocok gradációja. A cseresznye-, meggy-, szilva- és õszibarackfák virágzásban vannak, az idõjárás eddig is kedvezett a moniliás fertõzésnek, és várhatóan tovább folytatódik a hûvös, csapadékos idõ. A járvány csak intenzív védekezéssel kerülhetõ el. Szintén kedvezõek a feltételek az õszibarack tafrinás levélfodrosodás fertõzéséhez. Általános növényegészségügyi helyzet Polifág kártevõk A mezei pocok kártétele a növények intenzív növekedésének köszönhetõen már kevésbé szembetûnõ. Több helyen, repcében és õszi kalászosban is csökkent a károsítás. Gyenge – közepes népesség azonban, szinte minden õszi vetésû táblán megtalálható, így még betakarításkor is okozhatnak kárt. A hörcsög március legvégén kezdte meg kotorékának kibontását, Szolnok megyében és Heves megye déli részein, több körzetben erõs (2-5 kotorék/ha) a fertõzöttség. Április 9-tõl rajzik az áprilisi cserebogár, de április közepétõl repül a májusi cserebogár is. A gyapjaslepke gradációja összeomlott, mezõgazdasági területen érdemleges fertõzést nem lehet látni, az aranyfarú lepke tojáscsomói a télen eltûntek. Kultúrák károsítói Szántóföldi kultúrák Az õszi búza a számára kedvezõ idõjárásban intenzíven fejlõdött, jelenleg 2-3 nóduszos állapotban van. A jól bokrosodott, sûrû állományokban egyelõre észlelési szinten károsít a gabona lisztharmat, de Veszprém megyében az alsó 1-2 nódusz magasságában a micéliumtelep „porzását” figyelték meg. Az alsó leveleken a helminthospóriumos levélfoltosság és levélszáradás tüneteit lehet megfigyelni, egyelõre a fertõzöttség alacsony szinten van. Az õszi kalászosokban enyhe és csapadékos periódusban várhatóan megnõ a lisztharmat és a helmintospóriumos levélfoltosság veszélye. A vetésfehérítõ bogarak betelepedése megkezdõdött a táblákba, az imágók észlelési szinten vannak jelen. A hûvös, helyenként csapadékos körülmények lelassították felszaporodásukat, a tojásrakás még nem kezdõdött el. A monokultúrás táblákban kissé emelkedett a gabonafutrinka lárvák károsítása, Bács-Kiskun megyében helyenként erõs a kártételük. Az õszi árpák már õsszel és egész télen feltûnõen sárgultak. A legtöbb tábla kizöldült, de továbbra is gyakori tünet a sárgulás. A sárgulások foltos elõfordulása vírus fertõzést jelezhet, az árpa- és a búza sárga törpülés vírus jelenlétét már kimutatták a Heves megyébõl származó mintákból. Az õszi kalászosok gyomirtásának a vége felé tartanak, általában rovarölõ (szükség esetén gombaölõ szer) szer is került a tartályba. A tavaszi árpa jól fejlõdik, jelenleg a bokrosodás kezdetén tart, az állomány egészséges, de itt is megkezdõdött a vetésfehérítõ bogár betelepedése. Az õszi káposztarepce zöldbimbós- sárgabimbós állapotban van, a repcefénybogarak betelepedése intenzív a táblákba, a táblaszegélyekben már közepes az egyedszám, de a táblák belsejében még alacsony. A hûvös idõ miatt lassan indul a virágzás, ezért jelentõs kártételre kell számítani. Megjelentek a repcebecõ-ormányos elsõ imágói a szegélyeken. Kertészeti kultúrák A kajszibarack gyümölcskötõdés-gyümölcsfejlõdés fenológiai stádiumban van. Az üzemi ültetvényekben hatékonyan védekeztek a moniliás virág és vesszõpusztulás ellen, de a házikertekben nem ritka a 80-90 %-os kár. Dísznövényeken, pl. babarózsán is megjelentek a betegség tünetei. Az õszibarack, szilva, cseresznye és a meggy teljes virágzásban, délen virágzás vége stádiumban van. Az idõjárás továbbra is hûvös és csapadékos, ez nemcsak a moniliás fertõzés veszélyét növeli, de meghosszabbítja a virágzást, és ezzel a betegségre érzékeny fenológiai stádium idõszakát is. Az õszibarack fakadása óta kedvezõ az idõjárás a tafrinás levélfodrosodás fertõzésre. Az elsõ tünetek már megjelentek a fákon, a védekezések ellenére nektarinok erõsen, a többi fajta közepesen fertõzõdött. Az idõjárás továbbra is kedvez az újabb fertõzéseknek. A keleti gyümölcsmoly már április elejétõl rajzik az õszibarackosokban. A körte délen teljes virágzásban, északabbra virágzás kezdetén, az alma általában virágzás eleje és teljes virágzás állapotban van. Az Erwinia amylovora fertõzés elõrejelzése megyénként több helyen (2-5 megfigyelési hely) folyik. Jelenleg, a virágzás eddigi szakaszában a megfelelõ hõmérséklet és az epifita fertõzési potenciál hiányzik a fertõzés létrejöttéhez. Az OMSZ elõrejelzése szerint április 26-ig várhatóan továbbra is hûvös, csapadékos marad az idõjárás, így az Erwinia amylovora fertõzés veszélye jövõ hét közepéig közepes marad. Az ezt követõ felmelegedés hozhat fertõzésre alkalmas körülményeket, remélhetõleg akkorra már a virágok „elöregednek”, s kevésbé lesznek érzékenyek a kórokozó támadására. Általában április 7-én (alma zöldbimbó-virágzás kezdete) esett az elsõ jelentõs mennyiségû csapadék, az almavarasodás aszkospóra szóródása ezután indult. Április közepére a levelekbõl az aszkospórák közel 30 %-a szóródott ki, az esõs idõjárás azóta is kedvezõ a fertõzésre. Tüneteket még nem észleltünk. Az almafalisztharmat az érzékeny fajtákon gyenge- közepes fertõzéssel jelent meg. Almában a hamvas alma-levéltetû, a zöld levéltetû és a levélpirosító alma-levéltetû tömeges károsítása figyelhetõ meg. A sodrómoly fertõzöttség kertenként változó, a tünetek jól láthatók. Az aknázómolyok rajzása megkezdõdött, az almalevél-törpemoly, az almalevél-sátorosmoly, az almalevél-aknázómoly változó idõponttól, de április elsõ felétõl repül. A csapadékos idõjárás hatására az alma fillosztiktás levélfoltossága az érzékeny fajtákon (Starking) megjelent. Április elejétõl megindult a körtésekben a körte-levélbolhák lárvakelése. A kedvezõ környezeti tényezõk (csapadék) hatására a körte mikoszferellás levélfoltossága egyes helyeken – Borsod megyében - észlelési szinten megjelent. A szõlõ rügyfakadás kezdetét, az elsõ kiterült levéllemez állapotot érte el. A 2 éves szálvesszõ rügyeiben, kérge alatt a levél-, gubacs- és szilva-takácsatkák száma változó (0-30 db), helyenként korai védekezés is szükségessé válhat. A nemezes gubacsatkával fertõzött ültetvényekben most van a korai védekezés utolsó idõpontja. A tarka szõlõmoly április közepétõl rajzik. Mád térségében kisebb gócokban az ékköves faaraszoló rügykártétele elõfordul, de kártétele nem jelentõs (2-5%). A málna vesszõin a tavalyi évrõl maradt vesszõbetegség-tünetek szembetûnõk, az ültetvények általában gyenge-közepes fertõzést mutatnak. A ribiszke már a kihajtás során megfertõzõdött a levélpirosító ribiszke levéltetûvel, a torzult, bordós színû levelek gyakoriak. Az üvegszárnyú ribiszke lepke kártétel ilyenkor jól szembetûnik, de a fertõzött ültetvényekben is csak gyenge-közepes szintû károsítás látható.

Forrás: www.ontsz.hu