aminosavak (amino-karbonsavak)

a ->karbonsavakhoz levezethető vegyületek, a szénhidrogéncsoport egy v. több hidrogénatomját aminocsoport (-NH2) helyettesíti; a molekulában így két ellentétes jellemű, savas és bázisos jellegű funkciós csoport van. ->Ikerionos szerkezetűek, amfoter sajátságúak, savakkal szemben gyenge bázisként cviselkednek, a negatív töltésű karboxilátcsoportjuk protont képes megkötni; bázisokkal szemben gyenge savként viselkednek, a pozitív töltésű ammóniumcsoportjuk protont ad le. Az élő szervezetben szabad állapotban csak kis mennyiségben fordulnak elő, a ->fehérjék építőegységei, ezek a fehérjeeredetű a. a legegyszerűbb aminosav kivételével az a. molekulájában a szénatomhoz az egyik hidrogénatom helyett többé-kevésbé bonyolult csoport is kapcsolódik. A fehérjeeredetű a. molekuláinak közös jellemzője, hogy a molekulában az aminocsoport a karboxilcsoport melletti szénatomhoz kapcsolódik, ezek az alfa-a. Az a. bonyolult csoportja az ún. oldallánc, ez nagyon változatos szerkezetű lehet: alkil-, aromás csoport v. heterociklusos gyűrű. Az oldallánc szerint vannak poláris oldalláncú a., ill. apoláris oldalláncú a. Az ->autotróf szervezetek valamennyi aminosav szintézisére képesek, a ->heterotróf szervezetek között vannak olyanok, amelyek egyes a.-at nem képesek előállítani,ezek az ->esszenciális aminosavak.