A burgonya ültetése és gépei

hirdetes

A burgonya ültetése és gépei

Dr. Fűzy József
Instagram logo

KÖVESS MINKET

ISTAGRAMMON

 A burgonyát vegetatív (ivartalan) módon szaporítják, amikor is a növény vegetatív részét a vetőgumót használják szaporításra. A vegetatív részeknek a termesztés céljából való talajba juttatását nevezik ültetésnek. A burgonyaültető gépek típusváltozatai igen széles választékot kínálnak, illetve azok sokféle – a munka szervezését is meghatározó – változata áll a termelők rendelkezésére.

A burgonya ültetése és gépei

 Ültetési technológiák

 

A hazai nagyüzemi burgonyatermelésben elterjedten bakhátas művelést alkalmaznak, és a sortávolság – néhány 90 cm-es sortávolságú nagyüzemi termesztéstechnológia kivételével – egységesen 75 cm. Ez azért lényeges, mert az ültetőgép sortávolsága és sorainak száma részben meghatározza, hogy – pontos sorcsatlakozás érdekében – a következő technológiai munkaműveletek elvégzésére (bakhátfeltöltés, szárzúzás) milyen sortávolságú és munkaszélességű gépeket lehet alkalmazni. A kisüzemi és a magánvállalkozói szférában (2-4 soros) 62,5-65,0-67,5-70,0 cm-es sortávolságra ültető gépekkel is lehet találkozni, azonban ezek darabszáma, és a burgonya termőterületre vonatkoztatott részaránya a nagyüzemiekhez képest elenyésző.

 

A nagyobb méretfrakcióra (~ 35-55 mm) osztályozott vetőburgonyából 35-40 Edb/ha, míg a kisebb méretfrakció (~ 28-35 mm) esetén 45-55 Edb/ha gumó kerül kiültetésre, ami – 75 cm-es sortávolság esetén – 24-38 cm átlagos gumótávolságnak felel meg. A gépi ültetésnél a cél az, hogy az ültetőgép a vetőgumókat egymástól előre meghatározott távolságban, az eredeti talajfelszín alá néhány centiméter mélyre ültesse a sornyitók által kialakított barázdákba, és utána (8-10 cm magas) talajréteggel takarja be azokat. Ezáltal kialakíthatók az elsődleges (primer) bakhátak és egyben „irányítható” a gumók kötése, fejlődése, betakarításkori elhelyezkedése. A burgonya ültetési mélysége akkor megfelelő, ha az elültetett vetőgumó legmagasabban elhelyezkedő felülete az eredeti talajfelszínnel egy szintben vagy az alatt max. 1-2 cm-rel van, és a gumókra „feltöltött” (primer) bakhát a 8-12 cm-es magasságot nem haladja meg.

 

A burgonya csírázásához ~ 7-8 °C talajhőmérséklet szükséges. Ez általában március végén (április elején) következik be, ezért ebben az időszakban kell az ültetést megkezdeni, és azt lehetőleg április második dekádja végéig be is fejezni. A korán ültetett burgonya gyorsabban fejlődik, a télen tárolt csapadékot jobban hasznosítja, a gumókötés is korábban – még a nyár eleji nagy forróság beállta előtt – megtörténik.

Az ültetés a vetőburgonya előkészítésével kezdődik. A szakszerű előkészítés „pozitívan” befolyásolja a vetőanyag minőségi paramétereit és ezáltal a későbbi terméshozamot is. A vetőanyag előkészítésének legfontosabb szabályai:

 

- tárolás csíramentesen (a csíraképződés 2-3°C-ra való lehűtéssel megakadályozható);

- ültetéshez a vetőgumót ~ 10°C-ra kell (fokozatosan) „felmelegíteni”;

- ültetés előtt a gumókat méretfrakciókra kell bontani;

- az ültetést akkor szabad megkezdeni, ha a talaj hőmérséklete eléri a ~ 7-8°C-ot;

- a vetőburgonyák csírahossza néhány milliméter hosszúságú legyen;

- ültetés előtt vagy az ültetéssel egymenetben elengedhetetlen a vetőgumók csávázása;

- ültetés-előkészítéskor (és ültetés közben is) törekedni kell arra, hogy csapadék ne érje a vetőgumókat.

 

A burgonyatermelésben a vetőgumók előcsíráztatása is fontos helyet foglal el. Az előcsíráztatott burgonya előnyei a következők:

 

- az ültetés korábban megkezdhető és a burgonya gyorsabban fejlődik;

- a gyorsabb fejlődés következtében nagyobb a „gyomelnyomás” és az állományt kevesebb betegség támadja meg;

- a korábbi érés következtében kevesebb kémiai (vegyszeres) kezelés szükséges;

- erősebb héjszerkezet felépülésére van lehetőség, és ebből adódóan kevesebb sérülési veszteség keletkezik;

- a korábbi piacra kerülés nagyobb bevételt biztosít.

 

Az előcsíráztatott vetőgumók ültetésére pl. a tartály fenékszalagos automata vagy az ültető-kanálsoros félautomata gépek is beszerezhetők.

 

Az ültetőgépek technikai megoldásai

 
A burgonyaültető gépek építési módja függesztett, félig függesztett, vagy vontatott lehet, kivitelük, 2-, 4-, 6-, 8-soros megoldású, ill. az ágyásos termesztésnél – az ágyás szélességétől függően ágyásonként – 2-, vagy 3-soros kivitelek is vannak.

 

Ültető-gumóadagoló szerkezetek

 
A gépek ültetőszerkezeteinek csoportosításánál alapvető, hogy a szerkezetbe a gumók (egyenkénti) adagolása kézzel vagy kézi beavatkozás nélkül történik. Az előbbieket félautomata, míg az utóbbiakat automata rendszerűeknek nevezik. A félautomata megoldások közül a rekeszes tárcsás megoldás a legismertebb. A függőleges tengelyű rekeszes tárcsa elfordulásakor az ültetést végző személy 1-1 vetőgumót helyez a rekeszekbe, s azok az ejtőcsöveken keresztül hullanak a barázdába. Az adagolószerkezetek meghajtását a soronkénti kapaszkodókerekek, vagy a járókerekek (ékszíj/lánchajtással) biztosítják. A rendszer előnye, hogy a dolgozó, a már elforduló rekesz utántöltését is biztosítani tudja mindaddig, amíg a cella a benne lévő vetőgumót az ejtőcső fölé érve el nem ejti. Hátránya viszont, hogy az „ejtőcsövekben” nagy (kb. 40-60 cm) a gumó esési magassága, ami pontatlanabb ültetést okozhat.
 
Az ültetőkelyhes megoldásnál, a vízszintes tengely körül – sugárirányban – forgó serlegek vezérlését excentrikusan oldották meg. Így állandó fordulatszám mellett, az ültetőkelyhek kerületi sebessége a vetőgumók behelyezésekor a legkisebb, ami pontosabb hosszirányú ültetésegyenletességet eredményez.
 
A végtelenített hevederre szerelt ültető kanálsoros rendszernél a dolgozóknak lehetősége van a kanalak pontos megtöltésére, a kanálfészekbe a vetőgumók jól „beleülnek”, és azok barázdába ejtése az ékes csoroszlyák terelőszárnyai között, a talaj közvetlen közelében történik meg.
Az automata rendszerű burgonyaültetők egyik nagy csoportját a merítőkanalas gépek képezik. Az ilyen rendszerű ültetőszerkezetek legismertebb változatai: függőleges kanálsorú, ferde láncon lévő merítőkanalas, valamint tartály-fenékszalagos merítő kanálsoros kialakításúak. A függőleges kanálsorú megoldásnál a merítőkanalak (merítőkelyhek) a gumi elválasztófal által határolt térből emelik ki a gumókat, s a kettős ültetést rázócsillag gátolja meg. A kanálsorok közötti ültetőanyag felboltozódását a megvezető lécek mögötti kitámasztó lemez akadályozza meg. A kanalak átfordulása után a vetőgumók az előző kanál „hátoldalára” gurulnak, pályájukat az ültetőcsatorna határolja le. A kanálsor tovább-haladásakor a gumók a kiejtőnyílásnál hullanak a csoroszlya által nyitott barázdába. A gumóváltást (a tartály teljes leürítését) ürítő csappantyú segíti elő. Az egyes kanálsorok megfeszülését, megszorulását egy gyorskioldó szerkezet gátolja meg.
 
A ferde láncos merítőkanalas ültetőszerkezet merítőkanalai hosszúkás alakúak, így merítéskor egyidejűleg két vagy több vetőgumót is kiemelhetnek a gumótartályból. A többlet gumók a felső vízszintes ágon – a vezetőlánc mellett – kihullanak a kanalakból, és egy visszavezető pályán ismét a gumótérbe kerülnek. A kanalakban maradt gumók az ültetőaknán (a ferde ejtőcsatornán) keresztül folytatják útjukat a barázdáig.
 
A tartályfenék-szalagos merítőkanalas ültetőszerkezetnek a gumótartály fenékszalagja egyenletes vetőanyag utánpótlást biztosít. A fenékszalag mozgatását (a szalag sebességét) automata előtolás-érzékelő vezérli. Hasonló szerkezeti megoldással találkozhatunk az automata rendszerű előcsíráztatott burgonya-ültetőknél is, ezeknél azonban a gumótartály helyén járópad van kiképezve. A járópadon elhelyezett ládákból (műanyag rekeszekből) egy kezelőszemély „adagolja” a tartály fenékszalagjára az előcsíráztatott burgonyát. A merítőkanalas (automata) burgonyaültető gépek (soronként) egy-, vagy két-kanálsoros kivitelűek lehetnek. Az ültetés pontossága és a gumósérülés szempontjából előnyösebb az eltolt osztású, dupla kanálsorú gépek használata, mert ugyanolyan tőtávolság esetén a merítőkanalak sebessége kisebb, így biztosabb azok megtöltődése és kisebb a gumósérülés is. A merítő (alap) kanalakba különböző méretű és alakú műanyag-betétek helyezhetők be, ami lehetőséget ad a különböző méretfrakciójú, (28/45 mm, 35/50 mm, 40/60 mm, stb.) és alakú (ovális, kerekded, hosszúkás, stb.) vetőgumók kiültetésére.
 
Az automata ültetőgépek másik elterjedt régebbi megoldása a merítő rendszerű, szorítóujjas adagoló. Ezeknél az ültetőszerkezeteknél a vízszintes tengelyű ültetőtárcsára sugárirányban felszerelt vezérelt ujjak végzik a gumók adagolását. A gumótartályból alulról bemerülő szorítóujjak az ültető-tárcsához „tapadnak”, a tárcsa elfordulásakor azonban az íves emelőkar nyitja azokat. A vezérlőpálya úgy van kialakítva, hogy a szorítóujj akkor fogja meg a vetőgumót, amikor az éppen kiemelkedik a tartályban lévő gumórétegből, mert így kisebb gumósérülést okoz. Az ültetőtárcsa elfordulása után, amikor a szorítóujjak által rögzített vetőgumó a nyitócsoroszlya fölé kerül, a vezetőpálya nyitja az ujjakat és a gumók a barázdába hullanak.
 
Az újabb szalagos-húros adagolási rendszerű ültetőgépek kifejlesztését a technikai fejlődését – elektro-hidraulikus rendszerek beépítése – tette lehetővé. Ezeknél az adagoló rendszereknél a vetőanyag a gumótartályból a soronkénti hidraulikusan – fokozat nélkül – meghajtott előrendező (”soroló”) szalagokra kerül, majd az elektronikusan vezérelt szalagok továbbítják a szükséges gumómennyiséget (gumószámot) a kiadagolás helyére. A vezérlő szenzor – a számláló érzékelővel – az előre meghatározott gumósűrűséget biztosítja, a felesleges gumókat visszavezeti a szaporítóanyag-áramába.
 

Sornyitó elemek, ültetőcsoroszlyák

 
Az ültetőgépek ékes vagy tárcsás nyitóelemekkel vannak felszerelve. A félautomata ültetőgépeknél – szinte minden típusnál – ékes nyitóelemek találhatók, és az ültetési mélység beállítása felfogószáraik rögzítési helyének változtatásával lehetséges. Az automata gépeknél cserélhető kopó csúccsal (orrbetéttel) ellátott, ék alakú merev csoroszlyákkal vagy a paralelogramma felfüggesztésű (rugófeszítésű) mélységhatároló kerekekkel is kombinált barázdanyitó elemekkel lehet találkozni, amelyek közvetlenül az ejtőcsatornákhoz csatlakoznak. A köves talajokon használt gépeknél ikertárcsás, míg ágyásos művelés esetén ék alakú (sávosan ültető), iker ültetőcsoroszlyákat is alkalmazhatnak.
hirdetes
 

Gumótakaró elemek, töltögetőtárcsák

 
A nyitóelemek által készített barázdába ejtett vetőgumókat az ültetéssel egymenetben töltögetőelemek takarják be a talajjal és kialakítják az ún. elsődleges bakhátakat. Az ültetőgépeken erre a célra tárcsás és kormánylemezes töltögetőket alkalmaznak. A tárcsás töltögetők csoportját a rugós feszítésű, állítható dőlésszögű gömbsüveg tárcsapárok képezik, míg a kormánylemezes töltögetők közül a merev-, és az állítható-szárnyúak ismeretesek.
 

Vetőgumópótlás, gumótartály-megoldások

 
A félautomata ültetőgépek alkalmazása esetén a normál, vagy előhajtatott vetőgumó pótlását ládákból, műanyag rekeszekből, esetleg zsákokból lehet biztosítani. A vetőanyag elhelyezésére a gépeken megfelelő ládatartók (tálcák) vannak kiképezve. Egy-egy ültető személy elé – általában – több rekesz vagy láda is elhelyezhető azért, hogy az ültetés folyamatossága biztosítható legyen. Egyes gépeken (azok mindkét oldalán) külön tartókat is felszerelnek a kiürült (ládák) rekeszek áthelyezésére.
Az automata ültetőgépek gumótartálya fix- vagy billenthető megoldású lehet. Merev (fix) gumótartály esetén kézi, zsákos feltöltést, esetleg műanyag konténeres gumópótlást biztosítanak. A nagyobb munkaszélességű (4-6-8 soros) billenthető gumótartályos gépek egy előtároló- és egy adagolótartállyal vannak ellátva, amely lehetőséget nyújt az ültetési úthossz megnövelésére. A hidraulikusan működtetett előtároló-tartályból az adagoló-tartály folyamatosan utántölthető, és így az ültetőszerkezetek gumópótlása biztosítható. A billenthető tartályos ültetőgépek gumófeltöltése billenőszekrényes szállító járművekkel és műanyag konténerekből (BIG-BAG zsákokból), vagy konténerládákból is megoldható.
 

Egyéb szerkezeti egységek

 
A burgonyaültető gépek általában kettő-négy járókerékkel rendelkeznek. A gépek ültetőelemeit ezekről a gumiabroncsozású járókerekekről (kisebb, függesztett félautomata ültetőgépek esetében az ún. „kapaszkodó” kerekekről) hajtják meg. A megkívánt tőtávolságok lánckerekek cseréjével tág határok között változtathatók, vagy a központi hajtóművön keresztül átállíthatók. Ismeretesek olyan gépek is, ahol külön hajtókerék végzi az ültetőelemek meghajtását. A munkavégző szervek tengelyei biztonsági kapcsolókkal vannak ellátva, amelyek megakadályozzák az egyes szerkezeti egységek túlterhelését és törését. A gépek nyomjelzői tárcsás kivitelűek, átváltásuk mechanikus/hidraulikus megoldású. A nagyobb (1500 kg) gumótartályos ültetőgépek kéttengelyes tandem kivitelben is készülnek. Ilyen konstrukció esetén a mellső tengelyre az ültetőszerkezet, a hátsó tengelyre a gumótartály és a vetőgumó tömege terhelődik, és így a káros talajtömörödés kisebb értékű. A burgonyaültetők járókerekei a traktor nyomában (nyomtávolság: 1,5-1,8 m) és/vagy a gépek két szélén (nyomtávolság: 3,0-4,5 m) nyerhetnek elhelyezést.
 

Gépkiválasztási szempontok

 
Az ültetőgépek kiválasztását, alkalmazását a területnagyság és a gazdaságossági szempontok mellett alapvetően az határozza meg, hogy a termesztés további ágazati munkaműveleteinek (bakhátápolás-töltögetés, szárzúzás, betakarítás) elvégzésére milyen sortávolságú és sorszámú gépek állnak rendelkezésre.
 
Az ültetőgépek közül, amennyiben megfelelő számú kézi munkaerő rendelkezésre áll, célszerűbb és gazdaságosabb a 2-, vagy 4-soros félautomata gépek alkalmazása. Ezek az ültetőgépek különösen jól alkalmazhatók a ládákban előhajtatott burgonya ültetésére. A kézi gumóadagolás lehetővé teszi a különböző méretű és alakú gumók szétválasztás nélküli kiültetését, tehát ültetés előtt a vetőanyag méret szerinti pontos osztályozása nem szükségszerű. A kézi adagolás miatt a félautomata ültetőgépek csak kisebb (1,5-2,5 km/h) munkasebességgel üzemeltethetők, és azok munkája gondos üzemszervezést igényel. Megfelelő üzemszervezés, vetőanyag-kiszolgálás esetén a félautomata ültetők naponta (a gépek sorainak számától függően) 2-5 hektár területteljesítmény elérésére képesek.
 
Az összeállításban tárgyalt automata ültetőgépek közül hazánkban jelenleg a nagyüzemi termesztésben a merítőkanalas, míg a kisüzemi termesztéstechnológiákban a régebbi, szorítóujjas gépek részaránya a nagyobb. A szorítóujjas ültetőgépek csak feltételesen alkalmazhatók az előcsíráztatott burgonya ültetésére, munkaminőségük rosszabb, teljesítményük kisebb, mint a merítőkanalas gépeké. A merítőkanalas gépek közül elsősorban dupla (kettős) kanálsoros gépeket alkalmaznak, mert azoknál a szalagsebesség kisebb, biztonságosabb a kanáltöltődés, és a nagyobb munkasebesség révén nagyobb területteljesítmények érhetők el. Az ilyen két- és négysoros gépekkel - a gumótartály befogadóképességétől és feltölthetőségétől függően – 6-14 hektár műszakteljesítményeket lehet elérni. A kétsoros merítőkanalas gépek gumótartályának feltöltése kézi erővel zsákokból (esetleg műanyag konténerekből) az egyszerűbb, míg a négy- és hat-soros (1000-6000 kg-os) billenthető tartályok feltöltése – ömlesztett vetőgumó esetén – billenőszekrényes szállító járművekről a célszerűbb.
 

Gépbeállítási és üzemeltetési ajánlások

 
Az ültetőgépek egyes szerkezeti részeinek beállítása befolyásolja az ültetés minőségét, pontosságát, a későbbiekben a növény fejlődését, lombozatát, ezek által a termés minőségét és mennyiségét is. A következőkben azok a fontosabb beállítási és üzemeltetési szempontok kerülnek ismertetésre, amelyek az ültetés minőségét jelentősen befolyásolhatják.
 
A gépfelkészítést a sor-, és tőtávolság beállításával kell megkezdeni. A megkívánt (62,5-65-70-75 cm) sortávolság pontos beállításával a termesztéstechnológia következő (töltögető, szárzúzó, betakarító) gépeinek munkáját lehet elősegíteni. A rossz sortávolság-beállítás minden esetben hibás bakháttöltögetést, a szárzúzáskor a zúzókések által gumósérülést okoz. Az ültetőelemek sortávolságának beállításánál mindig az üzemeltető erőgép geometriai középpontjából kell kiindulni és a sortávolságértékeket a nyitóelemek csúcsainál kell mérni, beállítani. A megkívánt (általában 20-32 cm közötti) tőtávolságnak megfelelően lánckerekek megcserélésével, a központi hajtómű beállításával végezhető el a hektáronként szükséges növényállomány (gumósűrűség) biztosítása. A tőtávolság (gumótávolság) beállítását mindig kövesse egy ún. leforgatási próba, amellyel a kiadagolt gumók számát lehet leellenőrizni.
 
A gumótakarás nagysága a tárcsás töltögetőknél a tárcsák függesztőrúdja hosszának változtatásával állítható, a kormánylemezes töltögetőtesteknél felfogószáruk rögzítési helyzetének változtatásával módosítható. A töltögetők mélyebb járatása intenzívebb talajtakarást eredményez, míg sekélyebb járatásuk esetén kisebb talajréteg kerül a gumók fölé. Azt, hogy milyen magas legyen a bakhát, illetve mennyi föld takarja be a gumókat, azt mindig az ültetési mélység és a talajállapot határozza meg. A tárcsák szögállásának változtatásával, vagy a kormánylemezek szárnyainak állításával a kialakított primer bakhát alakja befolyásolható.
 
Az automata ültetőszerkezetek közül a merítőkanalas rendszerűeknél mindig az ültetendő gumók nagyságának és alakjának megfelelő műanyag betéteket kell a kanálsorokba helyezni, míg a szorítóujjas rendszerűeknél a szorítóujjak zárását és nyitását a közepes (átlagos) méretű gumókhoz kell beállítani. A nyomjelzők beállításához a traktor mellső gumiabroncsának közepétől a legszélső ültetett sorig terjedő távolságot kell meghatározni. Ehhez a mért értékhez hozzáadva még a sortávolságot, s az összegzett értéket kell a legszélső ültetett sor és a nyomjelző vonala között beállítani.
 
Az ültetőgépek üzemeltetéséhez ajánlott munkasebességek:
 
– félautomata ültetőgépek: 1,5-2,5 km/h;
– automata szorítóujjas rendszerű gépek: 3-5 km/h;
– automata merítőkanalas rendszerű gépek: 5-7 km/h.
 

Gépválaszték és műszaki jellemzők

 
A burgonya ültetéséhez használt néhány ültetőgép főbb műszaki jellemzői az 1. táblázatban kerültek összefoglalásra. A közölt géplista a „Mezőgazdasági gépek katalógusának adatbázisa 2011.” online anyagból származik. (A teljes géplista a www.mvh.gov.hu/Gépkatalógus oldalakon található meg.)
 


Automata rendszerű burgonyaültető gépek főbb műszaki jellemzői

1. táblázat

Ültetőgép gyártók és típus(ok)

Gyártó

ország

Ültető sorok

száma

Sor-távol-ság

Tő-távolság

Gumótartály befogadó-képessége

Ültetőszerkezet rendszere

(db)

(cm)

hirdetes

(cm)

(kg)

Agronomic                Multiplant RMP

F

2-4

75-90

fok.nélk.

1200-4000

szalagos ültetőrendszerű

                                RBA; RBI; RBS

F

2-6

75-90

14-42

1200-4000

merítőkanalas adagoló

Akpil                         S-227 Planter

PL

1-4

62-75

14-35

180-300

merítőkanalas adagoló

Comar                      S-211 (Super)

I

2-4

67-90

17-40

400-800

merítőkanalas adagoló

Cramer                     Sirius sorozat

D

2-4

70-90

15-43

450-3000

merítőserleges adagoló

                                Marathon sorozat

D

2-4

70-90

15-43

450-3000

merítőkanalas adagoló

Grimme                     GL 30 széria

D

2-8

75-96

12-53

500-6000

merítőkanalas adagoló

                                GB/GL 40 széria

D

2-4

75-90

fok.nélk.

3000-3500

szalagos ültetőrendszerű

I.M.A.C.                    PPA –2 F (– 4 F)

I

2-4

70-90

14-42

300-600

merítőkanalas adagoló

Koning                     KR 2R; 3R; 4R

NL

2-4

70-90

fok.nélk.

1400-1850

szalagos ültetőrendszerű

Marte                        M1 TP

I

1

70

24-60

~ 75

merítőkanalas adagoló

Miedema               CP-42, All-In-One

NL

2-4

70-90

fok.nélk.

3000-4000

szalagos ültetési rendszerű

Remprodex        S 211, S 211/1 Super

PL

2-4

62,5-90

17-44

400-3000

merítőkanalas adagoló

Schmidbauer         K4; K4/90; kK6 (8)

D

4-8

75-90

14-52

3000-4000

merítőkanalas adagoló

Spedo                      SPA; SPA-4D/H

I

1-4

70-90

14-42

150-1700

merítőkanalas adagoló

Structural                  PM 20 … PM 80

NL

2-8

70-90

fok.nélk.

3000-6000

szalagos ültetési rendszerű

Spudnik                    Serie 8000

USA

2-9

76-91

15-46

3600-7200

tartályfenék szalagos adagoló

TKS/Underhaug       UN 3700 Serie

N

2-8

70-90

10-62

650-8000

merítőkanalas adagoló

Unia                   Kora 2(H); 4(H); 4HP

PL

2-4

70-90

20-48

400-2200

merítőkanalas adagoló

WM-Kartoffeltehcnik Falcon

D

6-8

75

14-52

6000-8500

merítőkanalas adagoló

Megjegyzés:    Forrás: Mezőgazdasági gépek katalógusának adatbázisa 2011., és Internet gyártmányismertetők

Forrás: agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Még több cikk

2024-03-05

Ezért jobb tavasszal elültetni a levendulát, mint ősszel

Levendula ültetés márciusban? Naná, hiszen ez a legjobb és legalkalmasabb időpont több okból kifolyólag is egy kertész szerint, mutatjuk mire figyelj kifejezetten!

2024-03-05

Csinos szellőrózsa: így ültesd el márciusban és minden évben visszatér

Az elképesztően szép, csinos szellőrózsa nevű virágot márciusban is elültetheted többek között, jövőre pedig már vissza fog térni hozzád, fogadd meg ezeket!

2024-03-05

Ezért szórd a hamut a rózsa és a levendula alá egy kertész szerint

Hamu a rózsák és levendulák alá? Igen! Egy kertész tanácsa a dúsabb virágzásért: fedezd fel te is, miért ennyire hasznos a hamu a rózsák, levendulák számára!

2024-03-04

Palántázás kisokos: fogadd meg a kertész tanácsait idén tavasszal

A tavasz a kertészkedés szezonja! A tél elmúltával a természet ébredezni kezd, a kertészek pedig elkezdik a magágykészítést és a palántanevelést. Palántázz így!

2024-03-13

Ezzel a trükkel szüretelj rengeteg málnát idén nyáron

Tanulj meg metszeni málnát, hogy a növény erősebb, a termés pedig több és jobb minőségű legyen. Ismerd meg a metszés előnyeit, mikor és hogyan kell metszeni!

2023-12-31

Rothad a karácsonyi kaktusz gyökere - Mit kell tenni?

Ha a karácsonyi kaktusz gyökerei rothadnak, ne essen pánikba! Ez a cikk praktikus tippekkel és tanácsokkal szolgál, hogy visszaállítsa ezen ünnepi növények egészségét és szépségét.

2024-01-02

Agrárminisztérium: újra igényelhető a szőlő szerkezetátalakítási támogatás, ezek a feltételek

A szőlősgazdáknak 2024. január 4-től ismét lehetőségük nyílik a támogatási kérelmek benyújtására a szőlő szerkezetátalakítási támogatás keretében.

2023-12-31

Autópálya-matrica árak 2024-ben: Holnaptól már érvényben!

2024-től az e-matrica árak emelkednek, és további útszakaszok válnak fizetőssé, ezért érdemes időben beszerezni a matricát, és tervezni az útvonalat az esetleges költségek miatt.

További cikkek ebben a témában


Tovább a Lexikonhoz

önálló vállalati gazdálkodás

a szocialista társadalmi viszonyok között meglevő gazd. elkülönültség és az ebből... Tovább

PR35Y54 (X 1049 B)

Kukorica Cél: szemes Leírás:Hímvirágzása közepes. A kalászkapelyva antociános... Tovább

Tovább a lexikonra
Agrárgépészet Növénytermesztés