Debreceni Egyetem ATC Kutató Központ Nyíregyháza

Debreceni Egyetem ATC Kutató Központ Nyíregyháza

hirdetes

Kutatóintézet


A Debreceni Mezõgazdasági Kamara javaslatára Nyíregyháza város 1926-ban 29 hektár területen hozta létre a Homokkísérleti Gazdaságot, és felépítette a Téli Gazdasági Iskolát. Az intézmény alapításának célja a nyírségi homoktalajok hasznosításának kutatása, az elért eredmények bemutatása és a szakmai képzés volt.


A Kutató Központ kialakulásának rövid története

A Debreceni Mezõgazdasági Kamara javaslatára Nyíregyháza város 1926-ban 29 hektár területen hozta létre a Homokkísérleti Gazdaságot, és felépítette a Téli Gazdasági Iskolát. Az intézmény alapításának célja a nyírségi homoktalajok hasznosításának kutatása, az elért eredmények bemutatása és a szakmai képzés volt.

A Homokkísérleti Gazdaságot 1948-ban államosították, majd 1955-ben a kutatások koncentrálása érdekében a különálló kisvárdai, gyulatanyai, nyíregyházi, nagykállói és újfehértói kutatóhelyek összevonásával megalakították a Nyírségi Mezõgazdasági Kísérleti Intézetet, amely feladatát mint tájintézet látta el. Tevékenységi körébe tartozott a homoktalajokon termeszthetõ szántóföldi növények, a rozs, burgonya, lucerna, csillagfürt, napraforgó nemesítése, fajtafenntartása, vetõmagszaporítása és ezen keresztül a növények agrotechnikájának kidolgozása.
Feladata volt továbbá a gyümölcsnemesítési és gyümölcstermesztési kísérletek beállítása, dohánytermesztési és dohányszárítási technológiák kidolgozása, a szervezõdõ nagyüzemi gazdaságok üzemviteli problémáinak elemzése, a növénytermesztés és állattenyésztés egyes munkafolyamatainak gépesítése a tájkörzetben.

Nyíregyházán az egykori Homokkísérleti Gazdaság területén 1961-65 között felépült az intézet központja. Az intézetnek akkor több mint 500 dolgozója és 757 hektár kísérleti területe volt. Az intézetet 1969-ben átszervezték, és létrehozták a nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézetet. Az átszervezés során az intézet feladata lecsökkent, részfeladat megoldó jelleget öltött, és az agrotechnikai kutatásokon túl a burgonya és napraforgó nemesítésére, termesztéstechnológiájának fejlesztésére korlátozódott. 1975-ben az intézetet a Vetõmagtermeltetõ és Értékesítõ Vállalat vette át, annak Kutató Központjaként tevékenykedett. Az átszervezést követõen feladatát ismét újrafogalmazták, tevékenységében fontos szerepet kapott a biológiai alapok biztosítása, a hüvelyes növények nemesítése.

A Földmûvelésügyi Miniszter 30.063/1/1992. számú határozatával a Nyíregyházi Kutató Központot a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez integrálta, és megbízta a homoktalajok komplex hasznosításának kutatásával, a tájkörzet kedvezõtlen ökológiai adottságai között biztonságosan termeszthetõ növényfajták nemesítésével.

 

A Debreceni Egyetem megalakulása után mint a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutató Központ továbbra is a tájkörzetben a mezõgazdaság és kutatás-fejlesztése érdekében tevékenykedik.

Ma a Kutató Központ összesen 623 ha földterületen és három telephelyen mûködik: Nyíregyházán, Kisvárdán és Nagykállóban. Feladata a tájkörzet kedvezõtlen ökológiai adottságai között biztonságosan termeszthetõ növényfajták nemesítése, termesztéstechnológiájuk kidolgozása, a homoktalajok komplex hasznosításának kutatása.


Kiemelt kutatási területek:

  • Tájba illõ növényfajok nemesítése, biológiai alapok biztosítása, növénybiotechnológiai kutatások.
  • Speciális, fajtákra adaptált termesztéstechnológia kidolgozása, Westsik-féle tartamkísérlet fenntartása, környezetkímélõ technológiák, ökológiai gazdálkodás kutatása.

Fõbb kutatási témaköreink az alábbiak:

  • A homoktalajok komplex hasznosításának kutatása, alternatív, környezetkímélõ termesztéstechnológiai eljárások kidolgozása.
  • A tájkörzet fejlesztése szempontjából fontos szántóföldi és kertészeti növények kórokozómentesítése, in vitro szaporításának kutatása, növénynemesítést segítõ módszerek alkalmazása és kidolgozása.
  • Homoktalajokon termeszthetõ étkezési és takarmány pillangós növények biológiai alapjainak és termesztéstechnológiájának fejlesztése.
  • A tájkörzet ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó kalászos és takarmánynövények biológiai alapjainak fejlesztése.
  • A tájkörzet fejlesztése szempontjából fontos burgonya és napraforgó növények biológiai alapjának biztosítása, termesztéstechnológiájuk fejlesztése a farmgazdaságok igényeinek figyelembevételével.

Kutatás-fejlesztési tevékenységünk ellátását hazai és kiterjedt nemzetközi kapcsolataink segítik.

A Kutató Központ tevékenyen részt vállal a termelõk továbbképzésében bemutatók szervezésével és szaktanácsadási feladatok ellátásával, részt vesz az egyetemi szakemberképzésben.
A szinte teljesen elfelejtett tájkutatás feltámasztásának egyik kézenfekvõ bázisa a Kutató Központ, ahol nemcsak a tájtermelés egyik vagy másik szegmensével foglalkozunk, hanem rendszerbe foglaljuk a biológiai alapokat, a technikát, technológiát, a piaci munkát, a költségeket, jövedelmet. Tehát ezek szerint a gyakorlatban valósítjuk meg a tájkutatás és tájtermelés komplex feladatát.

A Kutató Központ hézagpótló szerepet tölt be a tájkutatás révén a vidékfejlesztés agrárvonatkozásainak igényes megalapozásában és annak a térségi integrációs rendszerbe kapcsolódásában. Egy idõben szolgálja a gyakorlati oktatást és szaktanácsadást is.
A Kutató Központ sajátos innovációs szerepet tölt be azzal, hogy a kutatási eredményeket közvetlenül megismerteti a termelõkkel.


Cím:
Nyíregyháza
Westsik Vilmos u. 4-6.
4400
Magyarország


Telefon:
+36-42-594-301

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
nyest

A galád nyest! Nyestről mindent

Tavasszal és nyáron napi 16 órán át aktív. Igen fürge mászó, de szinte minden zsákmányát a földön ejti el. A  menyétfélék családjának kíváncsiságát, vadságát...

fácán

Ismerős hang a mezőn: Ez a fácán

Európába feltehetően az ókorban telepítették be, jelenleg a legfontosabb apróvad Magyarországon.  A XIX. századig a colhicus alfaj élt hazánkban, később telepítették...

fajd

Minden, amit a fajdokról tudni szeretnél

Az élesfarkú fajd jellemzően olyan régiókban él, ahol a nyílt gyepeket fákkal vagy cserjékkel vegyített ligetes ligetek alkotják. Ritkán látott madárféle.

csiga

Beszabadultak a csigák a házadba? Ezt tedd, hogy megszabadulj tőlük!

Egy dolog a csigák a kertben - a csigák a házban azonban teljesen más dolog. Senki sem szeretne egy csigát felfedezni a falon vagy a padlódeszkán, vagy - ami még rosszabb -...

csiga

Csiga invázió a kertben? Mutatjuk, mit tegyél!

Bár a legtöbben megértjük, hogy a csigák a természet részei, ez nem jelenti azt, hogy meg akarjuk osztani velük a teret. Végül is a csigák nyálkásak, csúnyák és elég...

Minden a tűztövisről

Az őszi kertek csodája, madarak kedvence - A tűztövis

Ősszel is lehet csodaszép a kertünk, csak olyan növényeket kell tartunk, amik ilyenkor pompáznak. Az egyik ilyen meseszép növény a tűztövis, tudom, sokan nem szeretik, de rengeteg...

50 olyan megdöbbentő tényt olvashatsz most a macskákról

50 elképesztő tény a macskákról, amin meg fogsz lepődni

50 olyan megdöbbentő tényt olvashatsz most a macskákról, amelyeket még biztosan nem ismertél, sokkal én sem voltam tisztában, például a tizediknél kikerekedett a...

A betegségek gyógyításánál a legfontosabb mindig, hogy a beteg madarat felismerjük, illetve megelőzzük a betegséget.

Papagájok betegségei

A betegségek gyógyításánál a legfontosabb mindig, hogy a beteg madarat felismerjük, illetve megelőzzük a betegséget. Ennek érdekében ellenőrizzük minden nap, hogy papagájunk...

Kutyafajták, akik védik az állományt

Hogyan válassz kutyát állatállományod őrzésére

Rengeteg kutyafaj közül választhatsz, ha állatállományod őrzéséről van szó, és éppen ezért sokak számára kissé ijesztő feladat is lehet a megfelelő őrkutya kiválasztása...

Palántákat általában azzal a céllal nevelünk, hogy felgyorsítsuk a viszonylag hosszú tenyészidejű növények fejlődését.

Hogyan nevelj otthon palántát?

Palántákat általában azzal a céllal nevelünk, hogy felgyorsítsuk a viszonylag hosszú tenyészidejű növények fejlődését. Ha az egynyári növényeket – mint például a...

Ne dobd a kukába, használd fel a fűnyesedéket te is!

Mire használhatjuk a nyesedéket?

A nyesedék könnyen, gyorsan bomló szerves anyag. Olyan zöldhulladék, amelyet sikerrel hasznosíthatunk akár úgy, hogy nem gyűjtjük össze, hanem elterítjük a gyepen, akár úgy,...

Minden a viaszvirágról

Viaszvirág – Megérintve megdöbbentő, mert tényleg valódi!

Létezik egy virág, ami teljesen úgy néz ki, mintha porcelánból lenne, nekem hihetetlenül tetszik, remélem, hogy nektek is elnyeri a tetszéseteket! Nézzük, mit kell tudni a...