Hasznos volt számodra a szótárunk?
Mondd el mennyire!
Kutatóintézet
A Debreceni Mezõgazdasági Kamara javaslatára Nyíregyháza város 1926-ban 29 hektár területen hozta létre a Homokkísérleti Gazdaságot, és felépítette a Téli Gazdasági Iskolát. Az intézmény alapításának célja a nyírségi homoktalajok hasznosításának kutatása, az elért eredmények bemutatása és a szakmai képzés volt.
A Debreceni Mezõgazdasági Kamara javaslatára Nyíregyháza város 1926-ban 29 hektár területen hozta létre a Homokkísérleti Gazdaságot, és felépítette a Téli Gazdasági Iskolát. Az intézmény alapításának célja a nyírségi homoktalajok hasznosításának kutatása, az elért eredmények bemutatása és a szakmai képzés volt.
A Homokkísérleti Gazdaságot 1948-ban államosították, majd 1955-ben a kutatások koncentrálása érdekében a különálló kisvárdai, gyulatanyai, nyíregyházi, nagykállói és újfehértói kutatóhelyek összevonásával megalakították a Nyírségi Mezõgazdasági Kísérleti Intézetet, amely feladatát mint tájintézet látta el. Tevékenységi körébe tartozott a homoktalajokon termeszthetõ szántóföldi növények, a rozs, burgonya, lucerna, csillagfürt, napraforgó nemesítése, fajtafenntartása, vetõmagszaporítása és ezen keresztül a növények agrotechnikájának kidolgozása.
Feladata volt továbbá a gyümölcsnemesítési és gyümölcstermesztési kísérletek beállítása, dohánytermesztési és dohányszárítási technológiák kidolgozása, a szervezõdõ nagyüzemi gazdaságok üzemviteli problémáinak elemzése, a növénytermesztés és állattenyésztés egyes munkafolyamatainak gépesítése a tájkörzetben.
Nyíregyházán az egykori Homokkísérleti Gazdaság területén 1961-65 között felépült az intézet központja. Az intézetnek akkor több mint 500 dolgozója és 757 hektár kísérleti területe volt. Az intézetet 1969-ben átszervezték, és létrehozták a nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézetet. Az átszervezés során az intézet feladata lecsökkent, részfeladat megoldó jelleget öltött, és az agrotechnikai kutatásokon túl a burgonya és napraforgó nemesítésére, termesztéstechnológiájának fejlesztésére korlátozódott. 1975-ben az intézetet a Vetõmagtermeltetõ és Értékesítõ Vállalat vette át, annak Kutató Központjaként tevékenykedett. Az átszervezést követõen feladatát ismét újrafogalmazták, tevékenységében fontos szerepet kapott a biológiai alapok biztosítása, a hüvelyes növények nemesítése.
A Földmûvelésügyi Miniszter 30.063/1/1992. számú határozatával a Nyíregyházi Kutató Központot a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez integrálta, és megbízta a homoktalajok komplex hasznosításának kutatásával, a tájkörzet kedvezõtlen ökológiai adottságai között biztonságosan termeszthetõ növényfajták nemesítésével.
A Debreceni Egyetem megalakulása után mint a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutató Központ továbbra is a tájkörzetben a mezõgazdaság és kutatás-fejlesztése érdekében tevékenykedik.
Ma a Kutató Központ összesen 623 ha földterületen és három telephelyen mûködik: Nyíregyházán, Kisvárdán és Nagykállóban. Feladata a tájkörzet kedvezõtlen ökológiai adottságai között biztonságosan termeszthetõ növényfajták nemesítése, termesztéstechnológiájuk kidolgozása, a homoktalajok komplex hasznosításának kutatása.
Kiemelt kutatási területek:
Fõbb kutatási témaköreink az alábbiak:
Kutatás-fejlesztési tevékenységünk ellátását hazai és kiterjedt nemzetközi kapcsolataink segítik.
A Kutató Központ tevékenyen részt vállal a termelõk továbbképzésében bemutatók szervezésével és szaktanácsadási feladatok ellátásával, részt vesz az egyetemi szakemberképzésben.
A szinte teljesen elfelejtett tájkutatás feltámasztásának egyik kézenfekvõ bázisa a Kutató Központ, ahol nemcsak a tájtermelés egyik vagy másik szegmensével foglalkozunk, hanem rendszerbe foglaljuk a biológiai alapokat, a technikát, technológiát, a piaci munkát, a költségeket, jövedelmet. Tehát ezek szerint a gyakorlatban valósítjuk meg a tájkutatás és tájtermelés komplex feladatát.
A Kutató Központ hézagpótló szerepet tölt be a tájkutatás révén a vidékfejlesztés agrárvonatkozásainak igényes megalapozásában és annak a térségi integrációs rendszerbe kapcsolódásában. Egy idõben szolgálja a gyakorlati oktatást és szaktanácsadást is.
A Kutató Központ sajátos innovációs szerepet tölt be azzal, hogy a kutatási eredményeket közvetlenül megismerteti a termelõkkel.
Cím:
Nyíregyháza
Westsik Vilmos u. 4-6.
4400
Magyarország
Telefon:
+36-42-594-301
Hasznos volt számodra a szótárunk?
Mondd el mennyire!
Szavazatok száma: 225
Átlagos értékelés: 5.0
A kocsonyát vagy szereti valaki, vagy nem, nincsen más lehetőség, a magyar emberek többsége viszont szereti, a falusiak pedig imádják! A most következő cikkben megmutatom nektek a...
Sajnos szinte mindenkinek meggyűlik a baja a muslicákkal, a legtöbben pedig azt sem tudják, hogy honnan kerülnek elő ezek a miniatűr rovar. Most mindent megtudhatsz a muslicákról,...
Bújtam az internetet, és rátaláltam Harcz Endre összefoglalójára, ami a növények téli takarásáról szól. Az írását változtatás nélkül osztom meg most veletek, minden...
Elképesztő történetre bukkantunk az interneten: állatvédő aktivisták akciója miatt mintegy ötszáz kacsa vesztette életét, azt hiszem, hogy ezt nevezik eszméletlen nagy...
Nagyobb, mint a grapefruit, az íze édes, a héja vastag, gyümölcse óriási, az összes citrusféle közül a legnagyobb, melynek súlya akár a 10 kilogrammot is elérheti. Most te is...
Ugye mennyivel jobb lenne igazi, házi finomságot enni karácsonykor, amiről tudod is miből készült? Idén ne vásárolj feleslegesen aromával telepakolt szaloncukrot – hanem...
Terméstől roskadozó gyümölcsfák, zöld levélzetben tündöklő, színes virágok, sárgás-vörös téglafalak, és a csobogó víz hangja – a mediterrán kertekben egy olyan...
Manapság még a kisebb mezőgazdasági telepeken is gépekkel és egyéb modern módszerekkel végzik el azokat a feladatokat, amelyek túl megterhelők, vagy hosszadalmasak lennének egy...
Számos oka lehet annak, hogy valaki házon belül szeretne kertet kialakítani magának. Talán szeretné meghosszabbítani a termőidőszakot, vagy nincs lehetősége arra, hogy a...
Érkeznek a karácsonyi ünnepek, ismét egyre többen szólalnak fel a kivágott karácsonyfák miatt, és hangoztatják, hogy a műfenyők sokkal jobbak, és nem károsítjuk velük a...
Az agyagos talajt senki sem szereti. Rosszul vezeti a vizet, felrepedezik, és a növények gyökerei is nehezebben tudnak terjeszkedni benne. A legtöbb kertész és földműves szeretne...
Nagyon sokan posztolják már most a képeket a karácsonyfájukról, én csodálkozva nézem a képeket, és nem értem az egészet. Persze, mindenki maga dönti el, mikor állítja fel a...