A védett õshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjérõl

93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet


A védett õshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjérõl.


Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 6., 7. és 8. alpontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) in-situ megõrzés: a fajta kialakulásakor jellemzõ, eredeti tartási, takarmányozási és szelekciós feltételek biztosítása a génmegõrzés során;
b) ex-situ megõrzés: a fajta kialakuláskor jellemzõ, eredeti tartási, takarmányozási és szelekciós feltételektõl eltérõ, intenzív állattartásra jellemzõ technológiák és mûvi eljárások alkalmazása a tenyészállat nevelésben és a tenyésztésben;
c) in-vitro megõrzés: szaporítóanyag megõrzése laboratóriumi körülmények között;
d) nukleusz állomány: a fajta fenntartásához szükséges tenyészállatok elõállítását szolgáló, kiemelten szelektált állomány, amely legfeljebb 3000 tenyésztésbe vonható nõivarú egyedbõl és a hozzá rendelt apaállatból áll;
e) génbank: a szaporítóanyag és genetikai minta laboratóriumi körülmények közötti megõrzése céljából létrehozott in-vitro tároló;
f) tenyésztési hatóság: a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja.
2. § (1) A védett õshonos mezõgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes rendelet) 1. § (1) bekezdése szerint védett õshonos mezõgazdasági állatfajták (a továbbiakban: védett õshonos mezõgazdasági állatfajták) megõrzését az adott fajta tenyésztésbe vont nõivarú egyedeinek száma alapján e rendelet mellékletében meghatározott különbözõ fenyegetettségi szintnek megfelelõ tenyésztési program kialakításával, illetve annak végrehajtásával kell biztosítani.
(2) A tenyésztési programnak olyan szabályozást kell tartalmaznia, amely biztosítja a fajta fenntartását, a beltenyésztés elkerülése és az eredeti tulajdonságainak megõrzésére való törekvés mellett.
(3) E rendelet mellékletében meghatározott különbözõ fenyegetettségi szintnek megfelelõen kialakított tenyésztési program szerint az elismert tenyésztõ szervezet köteles gondoskodni a védett õshonos mezõgazdasági állatfajták megõrzésérõl.
(4) A megõrzés elsõdleges feladatai, melyeket a tenyésztési program elkészítésénél figyelembe kell venni:
a) kritikus helyzetbe került fajták esetében a létszám növelése, a tenyésztésbe vonható egyedek felderítése, szaporítóanyag begyûjtés a génbankba, egyedi célprogramok és intézkedések;
b) veszélyeztetett helyzetben a létszám további növelése, a fajta szakszerû megõrzésére alkalmas tenyészetek kialakítása;
c) megõrzendõ helyzetben a létszám tervszerû növelése, vagy fenntartása, szükség esetén az eredeti típusban megõrzendõ állomány törzskönyvi elkülönítése a termelési céllal szelekcióba vont populációtól.
(5) A (3) bekezdés szerinti megõrzés történhet:
a) élõ állapotban
aa) in-situ feltételek között,
ab) ex-situ feltételek között, amennyiben az aa) pont szerinti fenntartás nem valósítható meg;
b) in-vitro feltételek között.
3. § (1) A védett õshonos mezõgazdasági állatfajták megõrzését szolgáló tenyésztési program végrehajtására egyesület vagy szövetség kérhet tenyésztõ szervezeti elismerést.
(2) Az elismerésre irányuló kérelmet a tenyésztõ szervezeti- és fajtaelismerés rendjérõl szóló 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti elõírások figyelembevételével kell az ott meghatározott helyre, módon és tartalommal benyújtani a (3) bekezdésben foglalt kiegészítéssel.
(3) A védett õshonos mezõgazdasági állatfajták megõrzésének és fenntartásának céljából kidolgozott tenyésztési program - az R. által meghatározott elõírásokon túl - tartalmazza:
a) az állatfajta részletes leírását;
b) a fajtaazonosság vizsgálatának módszerét és igazolási rendjét;
c) nukleusz állomány kijelölés elveit;
d) a génbankban megõrzendõ szaporítóanyag és genetikai minta meghatározását;
e) a törzskönyvi osztályba sorolás rendjét, a felderített egyedek törzskönyvbe emelésének elõírásait;
f) a tenyészvonalakat (családokat), a párosítási terv készítésének elveit, szelekció rendjét;
g) az apaállat használat szabályait;
h) az adott fajta génkészletei felderítésének eljárását és hasznosítását;
i) az országos állattenyésztési adatbankba történõ adatküldés módját és rendjét;
j) a tenyészállat forgalmazás, export és import szabályait;
k) az in-situ tartás feltételeit, indokolt esetben az ex-situ tartási feltételeket;
l) a vágóállat fajtához tartozás igazolásának rendjét, igazolási mintát, mely hiteles törzskönyvi okiratnak minõsül;
m) tenyészet (részpopuláció) felszámolás esetén követendõ szabályozást.
4. § (1) A védett õshonos mezõgazdasági állatfajták tenyésztési programjának elfogadása során a tenyésztési hatóság - a 3. § (3) bekezdésében foglaltak vonatkozásában - az együttes rendelet 3. § (1) bekezdése alapján létrehozott Õshonos Haszonállatok Génerõforrás Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét megkéri.
(2) A tenyésztési program elismert tenyésztõ szervezet általi végrehajtását a tenyésztési hatóság felügyeli, és az általa elkészített, a Bizottsággal egyeztetett génerõforrás megõrzésére irányuló védett õshonos mezõgazdasági állatfajták az R. szerinti Felülvizsgálati Szabályzata alapján évente egyszer ellenõrzi.
(3) A tenyésztési hatóság az ellenõrzés eredményérõl, és a védett õshonos mezõgazdasági állatfajták megõrzésének helyzetérõl évente jelentést készít, amit legkésõbb a következõ év március 15-ig megküldi a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére.
5. § (1) A szaporítóanyag és genetikai minta in-vitro megõrzése céljából a tenyésztési hatóság
a) génbankot hoz létre és gondoskodik a mûködtetésérõl,
b) a génbankban elhelyezett szaporítóanyagról és genetikai mintáról nyilvántartást vezet,
c) az elismert tenyésztõ szervezet számára hozzáférést és rendelkezési jogot biztosít az adatokhoz, a szaporítóanyaghoz és genetikai mintához.
(2) A tenyésztési hatóság az in-vitro megõrzésrõl a tenyésztési programban foglaltak figyelembevételével, a rendelkezésre álló források mértékéig gondoskodik.
6. § (1) A védett õshonos mezõgazdasági állatfajta megõrzését szolgáló tenyésztési program végrehajtásáért felelõs elismert tenyésztõ szervezet - mint fajtafenntartó - gondoskodik a védett õshonos mezõgazdasági állatfajta származási, tenyésztési és teljesítményvizsgálati adatainak gyûjtésérõl, feldolgozásáról, nyilvántartásáról, továbbá a külön jogszabályban meghatározottak szerint az adatokat hitelesítés és tárolás céljából a tenyésztési hatóság által mûködtetett országos állattenyésztési adatbanknak átadja.
(2) A tenyésztési hatóság gondoskodik a védett õshonos mezõgazdasági állatfajták tenyésztési adatainak országos állattenyésztési adatbankban történõ nyilvántartásáról és a külön jogszabály szerinti adatszolgáltatás teljesítésérõl.
(3) Az elismert tenyésztõ szervezet köteles a tenyésztésbe vont állatok számát e rendelet mellékletében meghatározott kritikus szint felett tartani.
(4) Adott fajta létszámának kritikus szint alá süllyedése, vagy a fajta eredeti tulajdonságainak megváltoztatására irányuló tevékenység esetén a tenyésztési hatóság
a) a Bizottság szakmai véleményét kikéri,
b) az érintett elismert tenyésztõ szervezet bevonásával intézkedési programot dolgoz ki,
c) szükség esetén egyedi intézkedést hoz, ennek keretében elrendelheti a tenyésztési program felülvizsgálatát.
(5) A tenyésztési hatóság - a Bizottság meghallgatása mellett - a tenyésztõ szervezet elismerésének felfüggesztését, amennyiben a felfüggesztés nem vezet eredményre, visszavonását kezdeményezi.
7. § (1) A védett õshonos állatok nevével jelzett élelmiszereken a külön jogszabály szerinti jelölés és igazolás érdekében az adott fajta elismert tenyésztõ szervezete, a hiteles törzskönyvi nyilvántartás alapján igazolást állít ki arról, hogy az értékesített állat az adott fajtához tartozik.
(2) Az igazolás tartalmazza:
a) az adott egyed (baromfi esetén állatcsoport) azonosító számát,
b) a származási tenyészet azonosítóját, valamint
c) a fajta megnevezését, keresztezett állat esetében a fajtaösszetételt.
(3) Az igazolás kiállítását a tenyésztési hatóság ellenõrzi.
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ hatvanadik napon lép hatályba, rendelkezéseit - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a rendelet hatálybalépését követõen indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a védett õshonos állatfajták genetikai fenntartásáról és támogatásuk rendjérõl szóló 37/1994. (VI. 28.) FM rendelet, valamint az R. 4. § (2) bekezdés g) pontja hatályát veszti.
(3) E rendelet hatálybalépését követõ napon e rendelet 9. §-a, valamint a jelen § (2) bekezdése hatályát veszti. A jelen § (4)-(6) bekezdése 2010. január 1-jén hatályát veszti. E bekezdés 2010. január 2-án hatályát veszti.
(4) A rendelet hatálybalépésének idõpontjában védett õshonos mezõgazdasági állatfajtákra tenyésztõ szervezeti elismeréssel már rendelkezõ tenyésztõ szervezet a 3. § (3) bekezdés szerint elkészített tenyésztési program alapján e rendelet hatálybalépését követõ 90 napon belül kérheti a tenyésztõ szervezeti elismerés módosítását a tenyésztési hatóságnál.
(5) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévõ - elsõ fokon még el nem bírált - azon elismerési eljárások esetében, amelyekben az elismerési kérelem a rendelet hatálya alá tartozó védett õshonos állatfajtára irányul, az elismerést kérelmezõ szervezet a rendelet hatálybalépését követõ 90 napon belül, a 3. § (3) bekezdésének megfelelõen módosíthatja az elismerés iránti kérelmét. Ebben az esetben a kérelmet a rendelet elõírásai szerint kell elbírálni.
(6) Ha a szervezet az (5) bekezdésben foglalt lehetõséggel nem élt, a védett mezõgazdasági állatfajtára vonatkozó elismerése esetén a rendelet hatálybalépését követõ 90 napon belül, illetve - ha az elismerés késõbb történik meg - az elismerést követõ 90 napon belül nyújthatja be a 3. § (3) bekezdésének megfelelõen elkészített tenyésztési program alapján az elismerés módosítása iránti kérelmet.
(7) Ha az elismert tenyésztõ szervezet az elismerés módosítása iránti kérelmét határidõben nem nyújtja be, illetve a tenyésztõ szervezeti elismerés módosítása iránti kérelemnek a tenyésztési hatóság nem ad helyt, a tenyésztési hatóság az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 23. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a tenyésztõ szervezet tenyésztõ szervezeti elismerést visszavonja.
9. § (1) Az R. 2. § 2-4. pontjai helyébe a következõ rendelkezés lép:
"2. Fajtaelismerési Szabályzat: külön jogszabály alapján összehívott teljesítményvizsgálati kódex bizottság bevonásával a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) által készített, a fajta elismerési eljárás szakmai részleteire vonatkozó elõírások összessége;
3. Felülvizsgálati Szabályzat: az MgSzH által kialakított, a felülvizsgálatok és ellenõrzések részletes rendjére vonatkozó elõírás;
4. Teljesítményvizsgálati Kódex: az MgSzH által külön jogszabály alapján kiadott teljesítményvizsgálati szabálygyûjtemény (a továbbiakban: kódex)."
(2) Az R. 3. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"3. § (1) A tenyésztõ szervezeti elismerést tenyésztõ egyesület, szövetség vagy tenyésztõ vállalkozás az MgSzH-nál kérheti arra az önálló névvel megjelölt fajtára, amelyet köztenyésztésbe kíván vonni. A kérelmet két példányban kell benyújtani.
(2) A kérelmet az MgSzH bírálja el, és a tenyésztõ szervezetként történõ elismerésrõl határozatot hoz."
(3) Az R. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"7. § (1) Az MgSzH a kérelmet megvizsgálja. A rendelet elõírásainak megfelelõ kérelem esetén a fajtát nyilvántartásba veszi, hiányos kérelem esetén hiánypótlást rendel el. A hiánypótlás határidõre történõ teljesítésének elmulasztása esetén a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(2) Az MgSzH a világfajták azon körének kivételével, ahol a tenyésztõ szervezet végrehajtja a hasznosítási iránynak megfelelõ tulajdonságra a teljesítményvizsgálatot, elvégzi a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot."
(4) Az R. 8. § (2) bekezdésében, 9. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 13. § (4)-(6) bekezdéseiben, 14. § (1)-(2) bekezdéseiben, 16. § (1) és (3) bekezdésében az "OMMI" szövegrész helyébe az "MgSzH" szövegrész lép.
(5) Az R. 8. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az MgSzH három éven belül köteles lefolytatni a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot, amely során a fajtára jellemzõ értékmérõ tulajdonságok reprodukálhatóságát vizsgálja. Amennyiben a bejelentõ mulasztásából adódóan ez nem lehetséges, a vizsgálatot lezárja, és a kérelmet elutasítja"
(6) Az R. 12. § (1) bekezdésében az "OMMI" szövegrész helyébe az "MgSzH" szövegrész lép, az "OMMI-nél" szövegrész helyébe az "MgSzH-nál" szövegrész lép.
(7) Az R. 13. § (1) bekezdésében az "OMMI-nak" szövegrész helyébe az "MgSzH-nak" szövegrész lép.
(8) Az R. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"15. § (1) Az MgSzH az elõírásoknak megfelelõ kérelem és az Átv. 20. § (2) bekezdésének való megfelelés esetén a tenyésztõ szervezetet az adott fajta vonatkozásában, az Átv. 22. § (1) bekezdése szerint határozatban visszavonásig elismeri. Ezzel egyidejûleg az adott fajta vonatkozásában az MgSzH
a) megfelelõ kérelem esetén, amennyiben még a fajta elismerésére irányuló teljesítményvizsgálati eredmény nem áll rendelkezésre, ideiglenes forgalmazási engedélyt ad ki a kérelemben szereplõ állományok vonatkozásában;
b) megfelelõ kérelem, illetve a fajta elismerésére irányuló vizsgálat eredményének birtokában elismerést ad ki.
(2) Az Átv. 21. § (2) bekezdése alapján ideiglenesen elismert tenyésztõ szervezet elismerését, valamint az adott fajta ideiglenes forgalmazási engedélyét három évre adja ki az MgSzH.
(3) A fajtaelismerés megtörténtét az MgSzH-nál erre a célra rendszeresített nyilvántartó könyvbe kell bevezetni.
(4) A tenyésztõ szervezeti elismerést követõen az elismert tenyésztõ szervezet felelõs az elismerés alapjául szolgáló tenyésztési program maradéktalan végrehajtásáért.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elismerést követõen az MgSzH közzé teszi:
a) a fajtafenntartóként elismert tenyésztõ szervezet nevét, címét;
b) az elismert fajta nevét és az állatfajt;
c) a fajta besorolását;
d) a bejelentõ által javasolt hasznosítási irányt;
e) a vizsgálatról készített jelentés hozzáférhetõségének helyét és idejét.
(6) Az Átv. 24. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyáshoz a kérelmet az MgSzH-hoz kell benyújtani."
(9) Az R. 17. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"17. § (1) Az MgSzH a tenyésztõ szervezet elismerését, amennyiben az a jogszabályban és az elismerésben elõírt feltételeket nem tartja be
a) felfüggeszti a fajta forgalmazásának korlátozásával, az elõírásoknak megfelelõ állapot visszaállításáig;
b) az Átv. 23. §-ának (2) bekezdése szerint visszavonja."
(10) Az R. 17. §-ának (3) bekezdésében a "minisztérium" szövegrész helyébe az "MgSzH" szövegrész lép.
(11) Az R. 17. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az elismert tenyésztõ szervezet jogutód nélküli megszûnése vagy az elismerés visszavonása esetén az újabb szervezet elismeréséig a tenyésztõ szervezeti feladatokat a tenyésztési hatóság látja el, vagy az átmeneti idõszakban a feladat ellátásával, szerzõdés keretében, más arra alkalmas szervezetet bíz meg."
(12) Az R. 1. számú melléklet I. 1.2. pontjában, 1.3. pontjában, 2.7. pontjában, II. 1.11. pontjában, II. 3. pontjában, II. 4. pontjában, a 2. számú melléklet I. 1.2. pontjában, 1.3. pontjában, 2.6. pontjában, II. 2.1. pontjában, 2.11. pontjában, 5. pontjában, a 3. számú melléklet I. 3. pontjában, 4. pontjában, 5. pontjában, 6. pontjában, 12. pontjában, II. 4. pontjában, 9. pontjában, 10. pontjában, 4. számú melléklet I. 3. pontjában, 4. pontjában, 5. pontjában, 11. pontjában, 5. számú melléklet I. 1.2. pontjában, 1.3. pontjában, 2.5. pontjában, II. 1.12. pontjában, 2.1. pontjában, 6. számú melléklet I. 1.2. pontjában, 1.3. pontjában, 2.4. pontjában, 8. számú mellékletben, 9. számú mellékletben az "OMMI" szövegrész helyébe az "MgSzH" szövegrész lép.
(13) Az R. 1. számú melléklet I. 2.6. pontjában, 2. számú melléklet I. 2.5. pontjában, II. 3. pontjában, 3. számú melléklet I. 12. pontjában, 4. számú melléklet I. 11. pontjában, 5. számú melléklet I. 2.4. pontjában, az "OMMI-nél" szövegrész helyébe az "MgSzH-nál" szövegrész lép.
(14) Az R. 1. számú melléklet II. 2. pontjában, 5. számú melléklet II. 2. pontjában az "OMMI-val" szövegrész helyébe az "MgSzH-val" szövegrész lép.


címkék:
Kapcsolódó cikkek
kerti növények szaporítása házilag

Kerti növények szaporítása egyszerűen! Nézd meg, hogyan!

A kerti növények szaporítása egy izgalmas és kihívásokkal teli feladat. A kertészkedés szerelmesei számára nincs is nagyobb öröm, mint amikor saját maguk szaporítják kedvenc...

gyomnövények kiirtása

Kiirthatatlan gyomnövények a kertben? Ezektől minél előbb szabadulj meg!

A gyönyörű kert titka a gondosan ápolt növények és a folyamatos karbantartás. Azonban vannak olyan gyomnövények, amelyek mindent megtesznek azért, hogy átvegyék az uralmat. Ezek...

árnyéktűrő növények a fa alatt

Mit ültess a fák alá? Ellenálló, árnyéktűrő növények a kertben

A kertészkedés egyik legnagyobb kihívása a fák alatti területek beültetése amihez remek segítséget jelentenek az árnyéktűrő növények. A fák lombkoronája alatti terület...

aszály kihívásai

Aszály Magyarországon: a csapadékhiány és forróság kihívásai

Az utóbbi években Magyarországot sújtó forró időjárás, aszály egyre súlyosabb problémákat okoz mind a mezőgazdaságban, mind a lakosság hétköznapjaiban. Az...

balatoni tájak

5+1 legszebb balatoni táj a természet szerelmeseinek

A Balaton vidéke nem csak a nyári strandolásról szól. A természeti kincsekben bővelkedő régió változatos tájaival, lenyűgöző növény- és állatvilágával, valamint festői...

tyúkok gondozása a forróságban

A tyúkok nyári gondozása, ezt add nekik a melegben

A nyári hónapokban a tyúkok különös figyelmet igényelnek, hiszen a meleg időjárás komoly kihívást jelenthet számukra. Ahhoz, hogy egy tyúk egészséges és produktív maradjon,...

csepegtető öntözés előnyei

5+1 érv a csepegtető öntözés mellett a kertekben

A csepegtető öntözés egyre népszerűbbé válik a kerttulajdonosok körében, és jó okkal. Az otthoni kertészkedés során az öntözés kérdése mindig is központi szerepet...

Kálciumhiány jelei a paradicsomon

5 jel, hogy kalciumhiányos a paradicsomod: így segíts rajta

A kálciumhiány a paradicsomokat sem kíméli olykor-olykor és számos tünetet okoz, amelyekkel érdemes foglalkozni, hogy elkerüljük a hozamcsökkenés. A paradicsomtermesztés...

Öntözés, locsolás meleg időben

Locsolás kánikulában: ezeket a hibákat ne kövesd el

A nyári kánikula nemcsak minket, embereket visel meg, hanem kertjeink növényeit is, így a locsolás kánikulában kifejezetten fontos. A megfelelő öntözés elengedhetetlen a...

állatbarát tippek pele ellen

Állatbarát tippek pele ellen: így űzd el a kertedből

A kertészkedés örömeit gyakran beárnyékolhatják a nemkívánatos látogatók, például a pele. Ezek a kis rágcsálók, bár aranyosnak tűnnek, komoly károkat okozhatnak a...

Kondenzvíz használata locsoláshoz

Ezért ne locsold a növényeid kondenzvízzel: egy kertész figyelmeztetései

A kondenzvíz használata elsőre praktikus megoldásnak tűnhet a növények öntözésére, ám lehet, hogy érdemes átgondolni ezt a módszert. A kertészkedés során az öntözés...

Hol lehet horgászni a Balatonnál?

Horgászat a Balatonnál: Hol és Hogyan Érdemes Horgászni?

A Balaton, Magyarország legnagyobb tava, híres a gyönyörű tájairól, kiváló borairól és persze a horgászati lehetőségeiről. A tó számos halfaj otthona, így a horgászok...