88/2006. (XII. 28.) FVM rendelet, tavaszi, téli fagykár, árvízkár, belvízkár, aszály, aszálykár,

88/2006. (XII. 28.) FVM rendelet

hirdetes

a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól


A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 12. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) téli fagykár: az õszi kalászos gabona-, a repce- és az õszi takarmánykeverék termõföldön a hõmérséklet csökkenése miatt bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a növényállomány legalább ötven százaléka kipusztult, a termõ szõlõ- és gyümölcsültetvényen a fõrügyek (és rügyek) legalább ötven százalékban elfagytak;
b) tavaszi fagykár: a termõ szõlõ- és a gyümölcsültetvényben bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a szõlõ- és gyümölcsültetvényen a fõrügyek (és rügyek), a szántóföldi zöldségnövény-termõföldön a növények (növényhajtások) legalább ötven százalékban elfagytak;
c) árvízkár: a vetett növények kipusztulását okozó kártétel, amelynek során a természetes vagy mesterséges vízfolyások, valamint tavak (víztárolók) fõvédvonalai felett vagy annak átszakadása miatt medrébõl kilépõ vizek a termõföldet elárasztják és a vetett növények kipusztulását eredményezik;
d) belvízkár: az a kártétel, amelynek során a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredõ átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellõen kiépített vízelvezetõ mûvekkel rendelkezõ területek csapadékvizeibõl származó felszíni vízelborítás miatt a vetett növényekben okozott kár (a növények kipusztulása) meghaladja az ötven százalékot;
e) aszály: az a természeti jelenség, amely a rendkívül meleg és száraz idõjárás következtében a növényi kultúrákban terméscsökkenést okoz, és amelynek tényét az agrárpolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) a rendelkezésre álló vízmérleg- és hõmérsékleti adatok, valamint a távérzékeléses növénymonitoring és egyéb termésbecslések alapján meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vis maiorként közleményben meghirdet;
f) aszálykár: az a kártétel, amely az aszály következtében a növényi kultúrákban keletkezett;
g) elemikár-mentes év: az az év, amelyben a Krt. 3. § (1) bekezdése szerinti szerzõdõ a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint kárbejelentést nem tett.
2. § (1) A kárenyhítõ juttatással kapcsolatos szerzõdéskötéssel, nyilvántartással, a kárenyhítési igények befogadásával, a be- és kifizetések pénzügyi lebonyolításával, valamint a kifizetési terv összeállításával kapcsolatos feladatokat a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), mint a Krt. 1. § (2) bekezdése alapján kijelölt szervezet látja el.
(2) Az elemi károk bejelentésével összefüggõ ügyintézést, a kapcsolódó dokumentumok befogadását, a benyújtott kárenyhítési igények mértékének ellenõrzését, a kárenyhítési igényeket tartalmazó kérelmek záradékolását a Krt. 4. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakigazgatási szervként a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal termõföld fekvése szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: szakigazgatási hivatal) végzi.
3. § (1) A tárgyévi hozamértéket a tárgyévben ténylegesen hasznosított termõföldrõl betakarított termékmennyiség alapulvételével a miniszter által statisztikai adatok alapján közleményben meghatározott piaci áron kell figyelembe venni.
(2) A referencia hozamértéket az elõzõ három elemikár-mentes év átlagtermése alapján a miniszter által az adott évekre közzétett, piaci árakból számított átlagár figyelembevételével kell kiszámítani.
(3) Azon esetekben, amikor a referencia hozamérték és a hozamérték-csökkenés megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a termelõ adott termékbõl nem rendelkezik három elemikár-mentes év adataival, a szükséges információk beszerzése céljából a szakigazgatási hivatalhoz kell fordulnia, amely az illetékességi körébe tartozó termõföldterületek termésátlaga alapján a bázisadatokat (regionális adat) a rendelkezésére bocsátja. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott termelõ esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referencia hozamértékek alapjául [3. számú melléklet D és F oszlop adatai].
(4) A termelõnek a referencia hozamérték megállapításához szükséges évenkénti termelési bázisadatokat tartalmazó - a szakigazgatási hivatal által hitelesített - 2. számú melléklet szerinti nyilvántartásait legalább öt évig meg kell õriznie.
4. § (1) A szerzõdéskötéshez szükséges nyomtatványt e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A 6. számú mellékletben foglalt feltételektõl a szerzõdõ felek nem térhetnek el.
(2) Az MVH a szerzõdés megkötését nem tagadhatja meg, ha a szerzõdõ
a) nyilatkozik, hogy a Magyar Köztársaság területén termõföldet használ, és a földhasználatot a földhivatalnak bejelentette, valamint
b) rendelkezik az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, vagy a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartási számmal, vagy annak kiadását a szerzõdéskötéssel egyidejûleg kérelmezi.
(3) A szerzõdõnek a szerzõdés megkötésével egyidejûleg nyilatkoznia kell - e rendelet 5. számú mellékletének kitöltésével és a szerzõdéshez csatolásával - az általa irányított vállalkozás (gazdaság) minõsítésérõl.
(4) Az MVH a tárgyévre vonatkozóan megkötött szerzõdések egy példányát írásban, valamint a szerzõdésállomány adatait elektronikus adathordozón a tárgyév február 15-éig eljuttatja a szakigazgatási hivatalnak. A 2007. évre vonatkozó adatállomány átadásának határideje 2007. március 31.
5. § (1) Amennyiben a tárgyév folyamán a földhasználó által mûvelt termõföld területének nagysága - adás-vétel, használatbavétel, használatbaadás vagy haszonbérlet következtében - változik, úgy a kárenyhítésre való jogosultság csak azon esetben áll fent továbbra is, ha a szerzõdõ felek a már megkötött szerzõdést az új használati viszonyoknak megfelelõen módosítják. A termõföld területének növekedése esetén azonban a földhasználó csak azon esetben jogosult a növekmény vonatkozásában is kárenyhítésre, ha arra a tárgyév január 1-jétõl folyamatosan, az elõzõ földhasználó által megkötött kárenyhítési szerzõdés érvényben volt és a Krt. 7. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség a Krt. 7. § (2) bekezdése szerinti határidõre teljesítésre került.
(2) Az MVH a szerzõdésmódosítások egy példányát írásban, valamint adatállományát elektronikus adathordozón minden hónap utolsó munkanapján eljuttatja a szakigazgatási hivatalhoz.
6. § (1) A szerzõdõ a használatában lévõ termõföldön a tárgyévben bekövetkezett árvíz-, belvíz- és fagykárt, annak becsült nagyságát (az elemi kárral érintett termõföld területe, a terméskiesés becsült mértéke) a káresemény bekövetkezésétõl számított tíz napon belül e rendelet 1. számú melléklete szerint köteles bejelenteni a szakigazgatási hivatalnak. A bejelentéshez a termelõnek csatolnia kell:
a) árvíz esetén a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság igazolását az árvíz bekövetkezésének helyérõl és idõpontjáról,
b) belvíz esetén a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, vagy a vízgazdálkodási társulat igazolását a belvíz fennállásának helyérõl és idejérõl,
c) amennyiben a szerzõdött termõföldre rendelkezik biztosítási szerzõdéssel, úgy a biztosítóval a tárgyévre elemi károkra megkötött biztosítási szerzõdésrõl készített kimutatást a 4. számú melléklet szerinti bejelentõ lapon.
(2) Fagykár esetén az érintett növénykultúrák károsodását - helyszíni szemlét követõen - a szakigazgatási hivatal jegyzõkönyvvel igazolja és dokumentálja.
(3) Amennyiben a szerzõdõ az (1) bekezdés a), b) pontja szerinti igazolást olyan idõpontban kapja kézhez, hogy az (1) bekezdésben meghatározott határidõt teljesíteni nem tudja, az igazolást a kézhezvételt követõen pótlólag haladéktalanul, de legkésõbb a kárenyhítõ juttatás iránti igényének benyújtásával egyidejûleg meg kell küldenie a szakigazgatási hivatalhoz.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a szerzõdõ kárenyhítõ juttatásra vonatkozó igénye érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.
(5) A szakigazgatási hivatal a bejelentett elemi kár tényérõl és annak mértékérõl a rendelkezésére álló lehetõségek - és a csatolt dokumentumok - alapján meggyõzõdik és a bejelentéssel kapcsolatos adatokat nyilvántartásba veszi.
7. § (1) A szerzõdõ a kárenyhítõ juttatás iránti igényét e rendelet 2., 2/A. és a 3. számú mellékletei szerinti nyomtatvány felhasználásával számítja ki és azt egy példányban legkésõbb a tárgyév október 15-éig a szakigazgatási hivatalhoz személyesen vagy postai úton nyújthatja be.
(2) A szakigazgatási hivatal a kárenyhítõ juttatás iránti igény jogosságát, számított összegét ellenõrzi, adatbázisában rögzíti, a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon záradékolással igazolja, és azt legkésõbb a tárgyév november 1. napjáig a szerzõdõ részére visszaküldi. A szerzõdõnek a kárenyhítõ juttatás iránti, a szakigazgatási hivatal által záradékolt igényét az MVH-hoz legkésõbb a tárgyév november 10-éig kell benyújtania. Ezen határidõ elmulasztása jogvesztõ hatályú.
(3) A postai úton történõ benyújtás, illetve küldés esetén a benyújtás idõpontjának a feladás dátumát kell tekinteni.
8. § (1) A miniszter az aszályt meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vonatkozóan közleményben vis maiornak nyilvánítja, amelyet a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõben és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján, valamint egy országos napilapban tesz közzé.
(2) Az aszály által okozott kár esetében a szerzõdõ a kárenyhítõ juttatás iránti igényét a 6. § (1) bekezdése szerinti elõzetes bejelentés nélkül benyújthatja a 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
9. § (1) Az MVH adatbázisában rögzíti a kárenyhítési juttatásokra vonatkozóan megkötött szerzõdéseket, az éves befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint a hozzá a tárgyév november 10-éig beérkezett kárenyhítõ juttatásra vonatkozó kérelmeket.
(2) Az MVH az (1) bekezdés szerinti adatok összevetése után a kárenyhítési igényeket összegzi és kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyév december 10-éig a miniszterhez jóváhagyásra megküld.
(3) A kifizetési tervnek tartalmaznia kell különösen
a) a szerzõdõknél elemi csapás miatt bekövetkezett hozamkiesés szakigazgatási szerv által ellenõrzött összegét,
b) a szerzõdõknél az elemi károk után a biztosítók által megállapított kártérítés összegét,
c) a szerzõdõk által igényelt kárenyhítési juttatás szakigazgatási hivatal által ellenõrzött és szükség szerint a Krt. 9. §-ának (2) bekezdése szerint módosított összegét,
d) az MVH által vezetett Kárenyhítési lebonyolítási számlára a szerzõdõk által befizetett összeget, valamint az ennek kiegészítéséhez a Krt. 8. § (1) bekezdése szerint igénybe vehetõ költségvetési támogatás összegét,
e) a rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összegét és az ennek alapján javasolt arányos támogatáscsökkentés mértékét,
f) a szerzõdõk részére kifizetni javasolt kárenyhítõ támogatás összegét, a kifizetéssel érintett termelõk számát és azok mûködési forma szerinti megoszlását.
(4) A Kárenyhítési lebonyolítási számla számát az MVH a kárenyhítési szerzõdés megkötésekor közli a szerzõdõvel.
(5) Az MVH a szerzõdõk által befizetett összeget a (3) bekezdés d) pontja szerinti lebonyolítási számláról a tárgyév utolsó banki munkanapján átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005 számú Fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlájára.
10. § (1) A miniszter a 9. §-ban foglaltak szerint összeállított és elõterjesztett kifizetési tervet a Krt. 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt határidõig elfogadja és az európai bizottsági notifikációs eljárásban történõ jóváhagyást követõ tíz napon belül rendelkezik a - 9. § (3) bekezdés f) pontja szerinti - kárenyhítõ juttatás MVH részére történõ átutalásáról.
(2) Az MVH az átutalástól számított tíz napon belül levélben értesíti a szerzõdõt a kárenyhítési igénye mértékének kielégítésérõl és teljesíti a kifizetéseket.
(3) A kárenyhítési szerzõdés rendelkezéseinek a szerzõdõ által történõ megsértése, valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítõ juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítõ juttatás tényét a szakigazgatási hivatal állapítja meg és írásban felszólítja a szerzõdõt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítõ juttatás visszafizetésére. A szerzõdõnek a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítõ juttatást a 9. § (3) bekezdés d) pontja szerinti számlára kell visszafizetnie.
11. § (1) A 7. §(1) bekezdés szerint a szakigazgatási hivatalhoz történõ benyújtást követõen ismertté vált elemi kár bejelentésére a Krt. 5. §-ában meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni. Az ezen káreseményekre vonatkozó, a 7. § (1) bekezdésben meghatározott mellékletek szerint kiszámított, és a szakigazgatási hivatal által záradékolt kárenyhítõ juttatás iránti igényt legkésõbb a tárgyévet követõ év január 31-éig lehet benyújtani az MVH-hoz.
(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott kárenyhítési igényeket az MVH rögzíti és a kifizetésre kerülõ kárenyhítési összeget, valamint az érintett termelõk számát tartalmazó kifizetési javaslatát legkésõbb a tárgyévet követõ év február 15-éig a miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti.
(3) Az MVH a jóváhagyást követõ nyolc napon belül fizeti ki a kárenyhítési összegeket.
12. § E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
6 ok, amiért a nárciszhagyma nem virágzik

6 ok, amiért a nárciszhagymáid nem virágoznak- és a megoldás

Semmi sem hirdeti olyan vidáman, olyan harsogóan a tavasz beköszöntét, mint a nárciszok napsütéses sárga trombitái. Szóval tudjuk milyen csalódás, ha nem virágoznak. Néhány...

nárcisz gondozása tudnivalók

A nárcisz gondozása- 5 fontos tudnivaló a nárcisz megfelelő ápolásához

A nárcisz egy csodálatos virág, a tavasz napsárga hírnöke, sok-sok tavaszi kert igazi éke. Te is szeretnéd teleültetni a kertedet ezzel a csodás virággal, vagy épp csak a...

Március veteményeskert

Márciusi kerti előkészületek a veteményeskert számára

Március az a hónap, amikor tényleg elkezdenek történni a dolgok a veteményeskertben. A nappalok hosszabbodnak, a rügyek kipattannak, a vadvilág kibújik a hibernációból, és a...

Tavaszi gyepápolás

8 lépés az egyszerű tavaszi gyepápoláshoz

A gyepápolási feladatok pontos időzítését akkora tervezd, amikor már biztosan nem esik a hó. Bizonyos feladatokat el kell végeznünk tavasszal, hogy az év többi részében...

Bolti koriander ültetés

Így ültesd át a boltban vásárolt cserepes koriandered – hosszabb ideig fog élni!

Sokan azért választjuk a cserepes növényeket, mert reméljük, hogy hosszabb ideig frissebbek maradnak ezek a fajta fűszernövények. Sajnos, általában néhány héten belül...

BARF

Mi az a BARF etetés - jót tesz a kutyámnak?

A BARF diéta jelentése: „biológiailag megfelelő nyers táplálék”. A Dr. Ian Billinghurst állatorvos és táplálkozási szakértő által alapított alapelv az, hogy a...

Édesburgonya csíráztatás

Egyszerű trükk: Így csíráztass édesburgonyát, akár a konyhaablakban!

Az édesburgonya egyre népszerűbb napjainkban, de sajnos az ára is igazán borsos. De mit számít ez egy leleményes kertésznek nem igaz? Egy nagyon egyszerű trükkel te is hajtathatsz...

kerti tó takarítása tanácsok

A kerti tó tavaszi nagytakarítása: íme a legjobb módszer kerti tó tavasziasításhoz

Beköszöntött a tavasz, már bújnak elő a földből a tulipánok és a krókuszok, a fák is új életre kezdenek kelni, így ideje elvégezni a nagytakarítást a kertünkben is. A...

Mindent elmondunk a hóvirágok gondozásáról, a hóvirágok neveléséről

A tavasz csodás hírnöke - A hóvirág gondozása, nevelése

Szedni tilos, ültetni viszont szabad és szinte kötelező is, mivel ez a növény a tavasz egyik legcsodálatosabb hírnöke! Mostani cikkemben mindent elmondok nektek a hóvirág...

díszcserje

3 dekoratív díszcserje, mely a te tavaszi kertedből sem hiányozhat!

A hosszú, szürke tél után alig várjuk, hogy a tavaszi megújulás keretében a kertünk is újraéledjen és tele legyen csodás, színpompás virágokkal, növényekkel. A hamar...

Csillagvirág

8 gyönyörű virághagymás növény, mely tavasszal virágzik

A tavaszi virághagymás növények már a tél végét jelentik, illetve azt, hogy a szép napok elérkeztek. Kertedben rendkívül egyszerű őket ültetni, illetve március, április...

Minden a leander tavaszi gondozásáról

A leander tavaszi gondozása – Bevált tippek a csodás leanderért!

Az egyik legismertebb és legszeretettebb mediterrán dísznövény a csodaszép leander, hozzánk is ezzel a növénnyel kapcsolatban érkezik a legtöbb kérdés. Mit kell csinálni vele,...