88/2006. (xii. 28.) fvm rendelet
a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 12. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) téli fagykár: az õszi kalászos gabona-, a repce- és az õszi takarmánykeverék termõföldön a hõmérséklet csökkenése miatt bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a növényállomány legalább ötven százaléka kipusztult, a termõ szõlõ- és gyümölcsültetvényen a fõrügyek (és rügyek) legalább ötven százalékban elfagytak;
b) tavaszi fagykár: a termõ szõlõ- és a gyümölcsültetvényben bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a szõlõ- és gyümölcsültetvényen a fõrügyek (és rügyek), a szántóföldi zöldségnövény-termõföldön a növények (növényhajtások) legalább ötven százalékban elfagytak;
c) árvízkár: a vetett növények kipusztulását okozó kártétel, amelynek során a természetes vagy mesterséges vízfolyások, valamint tavak (víztárolók) fõvédvonalai felett vagy annak átszakadása miatt medrébõl kilépõ vizek a termõföldet elárasztják és a vetett növények kipusztulását eredményezik;
d) belvízkár: az a kártétel, amelynek során a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredõ átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellõen kiépített vízelvezetõ mûvekkel rendelkezõ területek csapadékvizeibõl származó felszíni vízelborítás miatt a vetett növényekben okozott kár (a növények kipusztulása) meghaladja az ötven százalékot;
e) aszály: az a természeti jelenség, amely a rendkívül meleg és száraz idõjárás következtében a növényi kultúrákban terméscsökkenést okoz, és amelynek tényét az agrárpolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) a rendelkezésre álló vízmérleg- és hõmérsékleti adatok, valamint a távérzékeléses növénymonitoring és egyéb termésbecslések alapján meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vis maiorként közleményben meghirdet;
f) aszálykár: az a kártétel, amely az aszály következtében a növényi kultúrákban keletkezett;
g) elemikár-mentes év: az az év, amelyben a Krt. 3. § (1) bekezdése szerinti szerzõdõ a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint kárbejelentést nem tett.
2. § (1) A kárenyhítõ juttatással kapcsolatos szerzõdéskötéssel, nyilvántartással, a kárenyhítési igények befogadásával, a be- és kifizetések pénzügyi lebonyolításával, valamint a kifizetési terv összeállításával kapcsolatos feladatokat a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), mint a Krt. 1. § (2) bekezdése alapján kijelölt szervezet látja el.
(2) Az elemi károk bejelentésével összefüggõ ügyintézést, a kapcsolódó dokumentumok befogadását, a benyújtott kárenyhítési igények mértékének ellenõrzését, a kárenyhítési igényeket tartalmazó kérelmek záradékolását a Krt. 4. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakigazgatási szervként a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal termõföld fekvése szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: szakigazgatási hivatal) végzi.
3. § (1) A tárgyévi hozamértéket a tárgyévben ténylegesen hasznosított termõföldrõl betakarított termékmennyiség alapulvételével a miniszter által statisztikai adatok alapján közleményben meghatározott piaci áron kell figyelembe venni.
(2) A referencia hozamértéket az elõzõ három elemikár-mentes év átlagtermése alapján a miniszter által az adott évekre közzétett, piaci árakból számított átlagár figyelembevételével kell kiszámítani.
(3) Azon esetekben, amikor a referencia hozamérték és a hozamérték-csökkenés megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a termelõ adott termékbõl nem rendelkezik három elemikár-mentes év adataival, a szükséges információk beszerzése céljából a szakigazgatási hivatalhoz kell fordulnia, amely az illetékességi körébe tartozó termõföldterületek termésátlaga alapján a bázisadatokat (regionális adat) a rendelkezésére bocsátja. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott termelõ esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referencia hozamértékek alapjául [3. számú melléklet D és F oszlop adatai].
(4) A termelõnek a referencia hozamérték megállapításához szükséges évenkénti termelési bázisadatokat tartalmazó - a szakigazgatási hivatal által hitelesített - 2. számú melléklet szerinti nyilvántartásait legalább öt évig meg kell õriznie.
4. § (1) A szerzõdéskötéshez szükséges nyomtatványt e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A 6. számú mellékletben foglalt feltételektõl a szerzõdõ felek nem térhetnek el.
(2) Az MVH a szerzõdés megkötését nem tagadhatja meg, ha a szerzõdõ
a) nyilatkozik, hogy a Magyar Köztársaság területén termõföldet használ, és a földhasználatot a földhivatalnak bejelentette, valamint
b) rendelkezik az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, vagy a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartási számmal, vagy annak kiadását a szerzõdéskötéssel egyidejûleg kérelmezi.
(3) A szerzõdõnek a szerzõdés megkötésével egyidejûleg nyilatkoznia kell - e rendelet 5. számú mellékletének kitöltésével és a szerzõdéshez csatolásával - az általa irányított vállalkozás (gazdaság) minõsítésérõl.
(4) Az MVH a tárgyévre vonatkozóan megkötött szerzõdések egy példányát írásban, valamint a szerzõdésállomány adatait elektronikus adathordozón a tárgyév február 15-éig eljuttatja a szakigazgatási hivatalnak. A 2007. évre vonatkozó adatállomány átadásának határideje 2007. március 31.
5. § (1) Amennyiben a tárgyév folyamán a földhasználó által mûvelt termõföld területének nagysága - adás-vétel, használatbavétel, használatbaadás vagy haszonbérlet következtében - változik, úgy a kárenyhítésre való jogosultság csak azon esetben áll fent továbbra is, ha a szerzõdõ felek a már megkötött szerzõdést az új használati viszonyoknak megfelelõen módosítják. A termõföld területének növekedése esetén azonban a földhasználó csak azon esetben jogosult a növekmény vonatkozásában is kárenyhítésre, ha arra a tárgyév január 1-jétõl folyamatosan, az elõzõ földhasználó által megkötött kárenyhítési szerzõdés érvényben volt és a Krt. 7. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség a Krt. 7. § (2) bekezdése szerinti határidõre teljesítésre került.
(2) Az MVH a szerzõdésmódosítások egy példányát írásban, valamint adatállományát elektronikus adathordozón minden hónap utolsó munkanapján eljuttatja a szakigazgatási hivatalhoz.
6. § (1) A szerzõdõ a használatában lévõ termõföldön a tárgyévben bekövetkezett árvíz-, belvíz- és fagykárt, annak becsült nagyságát (az elemi kárral érintett termõföld területe, a terméskiesés becsült mértéke) a káresemény bekövetkezésétõl számított tíz napon belül e rendelet 1. számú melléklete szerint köteles bejelenteni a szakigazgatási hivatalnak. A bejelentéshez a termelõnek csatolnia kell:
a) árvíz esetén a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság igazolását az árvíz bekövetkezésének helyérõl és idõpontjáról,
b) belvíz esetén a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, vagy a vízgazdálkodási társulat igazolását a belvíz fennállásának helyérõl és idejérõl,
c) amennyiben a szerzõdött termõföldre rendelkezik biztosítási szerzõdéssel, úgy a biztosítóval a tárgyévre elemi károkra megkötött biztosítási szerzõdésrõl készített kimutatást a 4. számú melléklet szerinti bejelentõ lapon.
(2) Fagykár esetén az érintett növénykultúrák károsodását - helyszíni szemlét követõen - a szakigazgatási hivatal jegyzõkönyvvel igazolja és dokumentálja.
(3) Amennyiben a szerzõdõ az (1) bekezdés a), b) pontja szerinti igazolást olyan idõpontban kapja kézhez, hogy az (1) bekezdésben meghatározott határidõt teljesíteni nem tudja, az igazolást a kézhezvételt követõen pótlólag haladéktalanul, de legkésõbb a kárenyhítõ juttatás iránti igényének benyújtásával egyidejûleg meg kell küldenie a szakigazgatási hivatalhoz.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a szerzõdõ kárenyhítõ juttatásra vonatkozó igénye érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.
(5) A szakigazgatási hivatal a bejelentett elemi kár tényérõl és annak mértékérõl a rendelkezésére álló lehetõségek - és a csatolt dokumentumok - alapján meggyõzõdik és a bejelentéssel kapcsolatos adatokat nyilvántartásba veszi.
7. § (1) A szerzõdõ a kárenyhítõ juttatás iránti igényét e rendelet 2., 2/A. és a 3. számú mellékletei szerinti nyomtatvány felhasználásával számítja ki és azt egy példányban legkésõbb a tárgyév október 15-éig a szakigazgatási hivatalhoz személyesen vagy postai úton nyújthatja be.
(2) A szakigazgatási hivatal a kárenyhítõ juttatás iránti igény jogosságát, számított összegét ellenõrzi, adatbázisában rögzíti, a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon záradékolással igazolja, és azt legkésõbb a tárgyév november 1. napjáig a szerzõdõ részére visszaküldi. A szerzõdõnek a kárenyhítõ juttatás iránti, a szakigazgatási hivatal által záradékolt igényét az MVH-hoz legkésõbb a tárgyév november 10-éig kell benyújtania. Ezen határidõ elmulasztása jogvesztõ hatályú.
(3) A postai úton történõ benyújtás, illetve küldés esetén a benyújtás idõpontjának a feladás dátumát kell tekinteni.
8. § (1) A miniszter az aszályt meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vonatkozóan közleményben vis maiornak nyilvánítja, amelyet a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõben és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján, valamint egy országos napilapban tesz közzé.
(2) Az aszály által okozott kár esetében a szerzõdõ a kárenyhítõ juttatás iránti igényét a 6. § (1) bekezdése szerinti elõzetes bejelentés nélkül benyújthatja a 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
9. § (1) Az MVH adatbázisában rögzíti a kárenyhítési juttatásokra vonatkozóan megkötött szerzõdéseket, az éves befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint a hozzá a tárgyév november 10-éig beérkezett kárenyhítõ juttatásra vonatkozó kérelmeket.
(2) Az MVH az (1) bekezdés szerinti adatok összevetése után a kárenyhítési igényeket összegzi és kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyév december 10-éig a miniszterhez jóváhagyásra megküld.
(3) A kifizetési tervnek tartalmaznia kell különösen
a) a szerzõdõknél elemi csapás miatt bekövetkezett hozamkiesés szakigazgatási szerv által ellenõrzött összegét,
b) a szerzõdõknél az elemi károk után a biztosítók által megállapított kártérítés összegét,
c) a szerzõdõk által igényelt kárenyhítési juttatás szakigazgatási hivatal által ellenõrzött és szükség szerint a Krt. 9. §-ának (2) bekezdése szerint módosított összegét,
d) az MVH által vezetett Kárenyhítési lebonyolítási számlára a szerzõdõk által befizetett összeget, valamint az ennek kiegészítéséhez a Krt. 8. § (1) bekezdése szerint igénybe vehetõ költségvetési támogatás összegét,
e) a rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összegét és az ennek alapján javasolt arányos támogatáscsökkentés mértékét,
f) a szerzõdõk részére kifizetni javasolt kárenyhítõ támogatás összegét, a kifizetéssel érintett termelõk számát és azok mûködési forma szerinti megoszlását.
(4) A Kárenyhítési lebonyolítási számla számát az MVH a kárenyhítési szerzõdés megkötésekor közli a szerzõdõvel.
(5) Az MVH a szerzõdõk által befizetett összeget a (3) bekezdés d) pontja szerinti lebonyolítási számláról a tárgyév utolsó banki munkanapján átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005 számú Fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlájára.
10. § (1) A miniszter a 9. §-ban foglaltak szerint összeállított és elõterjesztett kifizetési tervet a Krt. 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt határidõig elfogadja és az európai bizottsági notifikációs eljárásban történõ jóváhagyást követõ tíz napon belül rendelkezik a - 9. § (3) bekezdés f) pontja szerinti - kárenyhítõ juttatás MVH részére történõ átutalásáról.
(2) Az MVH az átutalástól számított tíz napon belül levélben értesíti a szerzõdõt a kárenyhítési igénye mértékének kielégítésérõl és teljesíti a kifizetéseket.
(3) A kárenyhítési szerzõdés rendelkezéseinek a szerzõdõ által történõ megsértése, valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítõ juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítõ juttatás tényét a szakigazgatási hivatal állapítja meg és írásban felszólítja a szerzõdõt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítõ juttatás visszafizetésére. A szerzõdõnek a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítõ juttatást a 9. § (3) bekezdés d) pontja szerinti számlára kell visszafizetnie.
11. § (1) A 7. §(1) bekezdés szerint a szakigazgatási hivatalhoz történõ benyújtást követõen ismertté vált elemi kár bejelentésére a Krt. 5. §-ában meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni. Az ezen káreseményekre vonatkozó, a 7. § (1) bekezdésben meghatározott mellékletek szerint kiszámított, és a szakigazgatási hivatal által záradékolt kárenyhítõ juttatás iránti igényt legkésõbb a tárgyévet követõ év január 31-éig lehet benyújtani az MVH-hoz.
(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott kárenyhítési igényeket az MVH rögzíti és a kifizetésre kerülõ kárenyhítési összeget, valamint az érintett termelõk számát tartalmazó kifizetési javaslatát legkésõbb a tárgyévet követõ év február 15-éig a miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti.
(3) Az MVH a jóváhagyást követõ nyolc napon belül fizeti ki a kárenyhítési összegeket.
12. § E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.