A tudomány a megfigyelésre épül. Így van ez az ausztráliai Queensland Egyetemen is, ahol már 86. éve folyik egy kísérlet egy tölcsérbe tett kátránydarabbal.

 

 

 

 

 

 

 

Az ausztráliai Queensland Egyetemen John Mainstone fizikus bukkant rá egy 34 éve elfeledett kísérletre. Mint kiderült, az egyetem első fizikusa, Thomas Parnell indította el a világ talán legunalmasabb kísérletét. A professzor látványelemként használta óráin a kátránycsepp-kísérletet, milyen különleges képződmény is a kátrány, hogy hidegen olyan kemény, hogy kalapáccsal széttörhető, mégis folyadékként viselkedik, csak időt kell neki adni. Később a szemléltető eszköz 34 évre a szertár mélyére süllyedt. Újra megtalálása óta több mint egy fél évszázad telt el, de eddig nem sikerült a kísérlet legizgalmasabb pillanatát elkapnia.

 

  

 

A „páratlan” esemény 6-12 évenként következik be egy-egy csepp formájában. Mainstone úgy várja a 2013 végére kalkulált kátrány lecseppenését, mint a csillagászok a Halley-üstököst. 

 

A kátránycsepp-kísérlet eddig nem aratott hatalmas tudományos sikert. 86 év alatt összesen egy tudományos publikáció született, amiben kiszámították, hogy a kátrány 230 milliárdszor viszkózusabb a víznél. A kísérlet 2005-ben ki is érdemelte a Nobel-díj paródiájaként elhíresült, a legértelmetlenebb tudományos eredményeknek járó IgNobel díjat. Azonban Mainstone tartja magát ahhoz, hogy a csepegő kátrány egyszer még hasznos adatokat szolgáltathat a tudomány számára a jövőben. Például eddig még egyszer sem sikerült tetten érni a lecseppenés pillanatát. Legutóbb 2000 novemberében történt meg az esemény, azonban az erre a célra felállított webkamera csődöt mondott.