ügyfél: az a vízgazdálkodási társulat, önkormányzat, mezõgazdasági termelõ, TÉSZ, termelõi csoport, nonprofit gazdasági társaság, aki e rendelet alapján támogatásra jogosult

77/2008. (VI. 14.) FVM rendelet

hirdetes

Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezõgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet módosításáról.


A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezõgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"1. § A támogatás célja hozzájárulni a mezõgazdasági vízgazdálkodás területén a környezetkímélõ, víz és energiatakarékos öntözési, a talaj védelmét, vízmegtartó képességét javító meliorációs, és a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotát, a belvízvédelmet és vízkárelhárítást, továbbá a mezõgazdasági termelés biztonsága érdekében a vízhiány csökkentését, a vizek és vizes élõhelyek jó ökológiai állapotának elérését, megõrzését szolgáló mezõgazdasági üzemi és közösségi beruházások megvalósításához."
2. § (1) Az R. 2. § h) és i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
"h) ügyfél: az a vízgazdálkodási társulat, önkormányzat, mezõgazdasági termelõ, TÉSZ, termelõi csoport, nonprofit gazdasági társaság, aki e rendelet alapján támogatásra jogosult;
i) közösségi beruházás: e rendelet 3. § bb), illetve cb) pontja alapján megvalósítható beruházás;"
(2) Az R. 2. § l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
"l) mezõgazdasági termelõ: az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. § 12. pontjában meghatározott termelõ, kivéve a nonprofit gazdasági társaság; e rendelet 3. § bb) pontjában meghatározott tevékenység megvalósítása esetén kizárólag a termelõk által saját öntözési szolgáltatási igényeik kielégítésére létrehozott gazdasági társaság;"
(3) Az R. 2. §-a a következõ m)-p) pontokkal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
"m) közcélú vízilétesítmény: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú mellékletének 26. a) pontjában meghatározott létesítmény;
n) megvalósítási hely: az az egyedileg azonosítható (névvel ellátott) vonalas létesítmény, tározó, egy vagy több helyrajzi számon szereplõ összefüggõ földterület, amelynek részén vagy egészén a beruházás megvalósul;
o) fõdarabcsere: az öntözõ berendezés/telep mûködésének jellegét alapvetõen meghatározó, azonos funkciót ellátó, Gépkatalógusban szereplõ elemek cseréje;
p) nonprofit gazdasági társaság: az a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerinti nonprofit gazdasági társaság, amely mezõgazdasági tevékenységet végez."
3. § Az R. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"3. § E rendelet alapján vissza nem térítendõ támogatás vehetõ igénybe az alábbi célterületeken történõ, az 1. számú mellékletben meghatározott tevékenységek megvalósításához:
a) külterületen a vízrendezés közösségi beruházásaira, vízkárelhárításra, belvízvédelemre (1. célterület). Az 1. célterületen belül a közcélú létesítmények belterületi szakaszaira támogatás abban az esetben nyújtható, ha a külterületi vízkárok megelõzésére, csökkentésére irányuló fejlesztésekkel együtt valósulnak meg;
b) az öntözés mezõgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztésére, ennek keretében:
ba) üzemen belüli, építéssel együttjáró fejlesztésekre (2.1 célterület),
bb) közösségi fejlesztésekre (2.2 célterület);
c) a melioráció mezõgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztésére, ennek keretében:
ca) az üzemen belüli beruházásokra (3.1 célterület),
cb) a melioráció közösségi létesítményeinek fejlesztésére (3.2 célterület)."
4. § (1) Az R. 4. § (3) bekezdés ab) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A 3. § ba) és ca) pontjaiban meghatározott célterületre irányuló tevékenységhez támogatást vehet igénybe
a) a mezõgazdasági termelõ, ha]
"ab) a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerérõl szóló TEÁOR' 08 szerinti 01.1-01.7 tevékenységet végez;"
(2) Az R. 4. § (4) bekezdés ab) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A 3. § bb) pontjában meghatározott célterületre irányuló tevékenységhez támogatást vehet igénybe
a) a mezõgazdasági termelõ, ha]
"ab) a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerérõl szóló TEÁOR' 08 szerinti 01.1-01.7 tevékenységet végez;"
(3) Az R. 4. §-a a következõ (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:
"(12) A vízgazdálkodási társulat, amennyiben közcélú vízilétesítményt hoz létre vagy a beruházást közcélú vízilétesítményen hajtja végre, saját kivitelezõ szervezetével is elvégezheti a munkát.
(13) E rendelet alkalmazásában saját munkaként kizárólag az építésügyi normagyûjteményben (a továbbiakban: ÉNGY) szereplõ tételek számolhatók el, a vízgazdálkodási társulat önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsõ szabályzatának és a számviteli szabályoknak megfelelõen nyilvántartott kiadások alapján. Saját munka esetén a gépköltség és rezsióradíj az adott építési tételhez kapcsolódó, az ÉNGY-ben szereplõ referenciaár 90%-áig számolható el."
5. § (1) Az R. 6. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[(1) E rendelet alapján igényelhetõ támogatás összege támogatási kérelem benyújtási idõszakonként:]
"b) a 3. § ba) pontjában meghatározott célterületekre irányuló tevékenységhez kapcsolódóan legalább 3000 eurónak megfelelõ forint, de legfeljebb 735 000 eurónak megfelelõ forint, az alábbi megvalósítási helyenkénti kitétellel:
ba) lineár- és körforgó öntözõ technológiára irányuló támogatásigénylés esetében legfeljebb
1. 30 ha terület nagyságig legfeljebb 72 000 eurónak megfelelõ forint,
2. 30 ha vagy a fölötti területnagyságnál legfeljebb 2400 eurónak megfelelõ forint/ha,
bb) csévélõdobos öntözõ technológiára irányuló támogatásigénylés esetében legfeljebb
1. 30 ha terület nagyságig legfeljebb 36 000 eurónak megfelelõ forint,
2. 30 ha vagy a fölötti területnagyságnál legfeljebb 1200 eurónak megfelelõ forint/ha,
bc) mikroöntözéses technológiára irányuló támogatásigénylés esetén legfeljebb
1. szántóföldi zöldség öntözésnél legfeljebb 1600 eurónak megfelelõ forint/ha,
2. ültetvényöntözésnél legfeljebb 2400 eurónak megfelelõ forint/ha,
3. üvegház, fóliaöntözésnél legfeljebb 3200 eurónak megfelelõ forint/ha;"
(2) Az R. 6. § (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:
[E rendelet alapján igényelhetõ támogatás mértéke:]
"f) a (4) bekezdés szerinti egyéb elszámolható kiadások tekintetében, ha eltérõ támogatási intenzitások kerülnek megállapításra, egységesen a legalacsonyabb intenzitást kell figyelembe venni."
(3) Az R. 6. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) E rendelet alkalmazásában az egyes elszámolható kiadások nem haladhatják meg a Gépkatalógus és az ÉNGY-ben szereplõ referenciaárakat. Amennyiben a referenciaár az ÉNGY alapján nem állapítható meg, úgy a Vhr. 27. § (1) bekezdés g) pontjának megfelelõn kell eljárni. Gép, berendezés, eszköz esetében kizárólag a Gépkatalógusban szereplõ tételek számolhatók el."
(4) Az R. 6. §-a a következõ (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (1) bekezdés ba)-bc) alpontjai esetében, amennyiben az ügyfél egy megvalósítási helyen többféle öntözési technológiára igényel támogatást, akkor az alacsonyabb támogatási összeget kell figyelembe venni.
(7) Az üzemen belüli öntözés-fejlesztési beruházásoknál az öntözendõ területen megvalósított beruházás és az azon kívül létesített, az üzemen belüli öntözés-fejlesztéshez kapcsolódó beruházások, valamint az öntözõgépek fõdarabcseréje - a Gépkatalógus alapján - is az elszámolható költségek közé tartozik."
6. § (1) Az R. 7. § (1) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A támogatási kérelmet a 2008. évben március 28-tól május 2-ig, június 16-tól július 16-ig, 2009-tõl évente április l-jétõl május 2-ig lehet benyújtani az MVH-hoz."
(2) Az R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:
a) a 15 millió forint vagy azt meghaladó támogatási igényû kérelem esetén
aa) a mûködtetési tervet, amennyiben a támogatásra jogosult vízgazdálkodási társulat, önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, és a rendelet 3. § bb) pontja szerinti tevékenység megvalósítása esetén a termelõk által saját öntözési szolgáltatási igényeik kielégítésére létrehozott gazdasági társaság;
ab) a jogcímre vonatkozó üzleti tervet, amennyiben a kérelmet benyújtó az aa) pontban fel nem sorolt egyéb ügyfél;
b) a Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrõl szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet szerinti egyedi blokktérképet, amelyen be kell jelölni a beruházással érintett megvalósítási helyet."
(3) Az R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A támogatási kérelemhez mellékelni kell az alábbi okiratok hiteles másolatát:
a) a 3. § a) pontjában meghatározott célterület esetén, új vízilétesítmény létrehozása vagy a meglévõ vízilétesítményre kiadott jogerõs üzemeltetési engedélyben meghatározott paraméterek megváltoztatása esetében a jogerõs létesítési vízjogi engedélyt, meglévõ vízilétesítményre kiadott jogerõs üzemeltetési engedélyben meghatározott paraméterekre történõ felújítás, rekonstrukció esetében a jogerõs üzemeltetési vízjogi engedélyt; nem engedélyköteles beruházás esetén az eljáró hatóság nyilatkozatát, mely szerint a fejlesztés nem engedélyköteles;
b) az elõtervet vagy az engedélyeztetési tervet vagy a kiviteli tervet;
c) õstermelõ ügyfél esetén az érvényes õstermelõi igazolványt;
d) egyéni vállalkozó esetében az érvényes egyéni vállalkozói igazolványt;
e) önkormányzat ügyfél esetén az érintett önkormányzat képviselõ-testületének a kérelemben foglalt beruházás megvalósításáról szóló határozat kivonatát;
f) vízgazdálkodási társulat esetén a beruházással érintett tagok adatait is tartalmazó hatályos létesítõ okiratot;
g) a termelõk által saját öntözési szolgáltatási igényeik kielégítésére létrehozott gazdasági társaság ügyfél esetén az öntözõvíz szolgáltatásra feljogosító hatósági engedélyt."
(4) Az R. 7. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A 3. § ba) és bb) pontjaiban megjelölt célterületekre kérelmet benyújtó ügyfél esetében a támogatási kérelemhez csatolni kell az alábbi iratok hiteles másolatát, nyilatkozat esetén az eredeti okirat is elfogadható:
a) engedélyköteles beruházás esetén a jogerõs létesítési vízjogi engedélyt, illetve a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerint talajvédelmi hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén a talajvédelmi hatóság engedélyét; a jogerõs létesítési vízjogi engedély hiányában az eljáró hatóság támogató nyilatkozatát a vízkészletek rendelkezésre állását illetõen, és az elsõ kifizetési kérelem benyújtásával egyidõben a jogerõs létesítési vízjogi engedélyt, illetve a talajvédelmi hatóság engedélyét;
b) nem engedélyköteles beruházás esetén az eljáró hatóság nyilatkozatát, mely szerint a fejlesztés nem engedélyköteles, valamint a talajvédelmi hatóság nyilatkozatát, mely szerint a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerint hatósági engedély nem szükséges, illetve meglévõ vízilétesítményre kiadott jogerõs üzemeltetési engedélyben meghatározott paraméterekre történõ felújítás, rekonstrukció esetében a jogerõs üzemeltetési vízjogi engedélyt."
(5) Az R. 7. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A 3. § c) pontban megjelölt célterületre a kérelmet benyújtó ügyfél esetében a támogatási kérelemhez csatolni kell az alábbi iratok hiteles másolatát, nyilatkozat esetén az eredeti okirat is elfogadható:
a) engedélyköteles beruházás esetén a jogerõs létesítési vízjogi engedélyt, illetve a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerint talajvédelmi hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén a talajvédelmi hatóság engedélyét; a jogerõs létesítési vízjogi engedély hiányában az eljáró hatóság támogató nyilatkozatát a felesleges vizek befogadását illetõen; az elsõ kifizetési kérelem benyújtásával egyidõben a jogerõs létesítési vízjogi engedélyt, illetve a talajvédelmi hatóság engedélyét;
b) nem engedélyköteles beruházás esetén az eljáró hatóság nyilatkozatát, mely szerint a fejlesztés nem engedélyköteles, valamint a talajvédelmi hatóság nyilatkozatát, mely szerint a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerint hatósági engedély nem szükséges, illetve meglévõ vízilétesítményre kiadott jogerõs üzemeltetési engedélyben meghatározott paraméterekre történõ felújítás, rekonstrukció esetében a jogerõs üzemeltetési vízjogi engedélyt."
(6) Az R. 7. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) Azonos fizikai területen egy célterületen belül nem támogatható újabb támogatási kérelem 2007-2013 között. Ez alól kivétel a 3. § a) célterület, azzal a feltétellel, hogy a korábban elvégzett fejlesztéstõl/felújítástól eltérõ beruházást kíván megvalósítani."
(7) Az R. 7. §-a a következõ (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az ügyfél - a vízgazdálkodási társulatok kivételével - e rendelet alapján újabb támogatási kérelmet csak a korábbi, e rendelet alapján támogatott mûveletekre vonatkozó utolsó kifizetési döntés kézhezvételét követõen nyújthat be.
(9) A mûvelet a támogatási kérelem benyújtását követõen az ügyfél saját felelõsségére megkezdhetõ. A Vhr. 25. § (1) bekezdésétõl eltérõen, amennyiben a támogatási kérelemben felújítással, korszerûsítéssel járó mûvelet is szerepel, a kérelemben szereplõ mûveletek a támogatási kérelem befogadását megelõzõen nem kezdhetõk meg. Engedélyköteles beruházás megvalósítása csak jogerõs engedély(ek) birtokában kezdhetõ meg."
7. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
8. § (1) Ez a rendelet 2008. június 16. napján lép hatályba és a hatálybalépését követõ harmadik napon hatályát veszti.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 4. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Büszkeségeink - A magyar tyúk bemutatása

Büszkeségeink - A magyar tyúk bemutatása

A magyar tyúkokra valóban mindenki nagyon büszke lehet, ugyanis világhíresek. Mostani cikkemben mindent elmondok nektek a magyar tyúkok történetéről! 

A legveszélyeztetettebb magyar kutyafajta – Az erdélyi kopó

A legveszélyeztetettebb magyar kutyafajta – Az erdélyi kopó

Az erdélyi kopó a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő magyar kutyafajta, érdemes nagyon odafigyelnünk rá, mivel nagyon értékes. Most mindent elmondok nektek az erdélyi kopóról! 

Nagy-Magyarország öröksége – Az erdélyi kopasznyakú tyúk

Nagy-Magyarország öröksége – Az erdélyi kopasznyakú tyúk

Mostani cikkemben egy nagyon különleges tyúkfajtát mutatok be nektek, tartsatok velem és ismerkedjetek meg közelebbről az erdélyi kopasznyakú tyúkkal!

A Kárpátok pónija – A hucul bemutatása

A Kárpátok pónija – A hucul bemutatása

A kárpátok póniját mutatom most be nektek, ami nem más, mint a hucul. Ismerkedjetek meg kicsit közelebbről ismét egy nagy büszkeségünkkel! 

Világhíres magyar juhfajta – A magyar racka bemutatása

Világhíres magyar juhfajta – A magyar racka bemutatása

Az egész világon ismerik a magyarok nagy büszkeségét, a juhok gyöngyszemét, a magyar rackát. Mostani cikkemben elmondom, miért olyan különleges ez a juhfajta! 

Magyar kutyabüszkeségeink – A magyar agár

Magyar kutyabüszkeségeink – A magyar agár

Magyar kutyafajtáink közül most a magyar agarat mutatom be nektek, érdemes megismerkednetek közelebbről ezzel a csodálatos kutyafajtával! 

Ezért ne adj soha cinkegolyót a madaraknak!

Ezért ne adj soha cinkegolyót a madaraknak!

A cinkegolyó nagyon praktikusnak tűnhet mindenki számára, olcsó, könnyen ki lehet helyezni, szeretik a madarak, én mégis azt mondom, hogy soha ne add oda az állatoknak, nézzük,...

8 ok, amiért télen kell elvégeznünk a metszést!

8 ok, amiért télen kell elvégeznünk a metszést!

Mostani cikkemben 8 indokot sorolok fel nektek, nézzük, miért éri meg télen elvégeznünk a metszést, és mely növények esetében kell elvégeznünk ezt a beavatkozást! 

A sziámi harcos hal tökéletes választás

Miért érdemes sziámi harcos halat tartani?

Sok ember életében az első házikedvenc egy halacska. A szülők általában úgy gondolkodnak, hogy egy halat nem olyan nehéz életben tartani, mégis örömöt ad a gyerekeknek és...

Miért ideális háziállat egy szárazföldi teknős?

7 ok, amiért a szárazföldi teknős ideális háziállat

Napjainkra egyre inkább jellemző, hogy teknőst, különösen szárazföldi teknőst nem csak a fanatikus hüllőrajongók tartanak kiskedvencként. A teknőstartás népszerűségének...

Zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma

Friss zöldség és gyümölcs: vitaminok és ásványi anyagok elszegényedése a növényekben

Bár ajánlott elegendő gyümölcsöt illetve zöldséget fogyasztani napi szinten, tudnunk kell, hogy e növények egyre kevesebb és kevesebb ásványi anyagot és vitamin tartalmaznak....

Így etesd a madarakat télen

Mit esznek a madarakat télen (és hogyan segíthetsz nekik)?

Habár a természet télen lecsendesedik, még a leghidegebb napokon is megpillanthatunk néhány bátor madarat kertünkben. Gondolkodtál már rajta, hogy vajon hogy jutnak élelemhez ezek...