élelmiszertörvény 2003, helyes higéniai gyakorlat, higéniai bizottság, oktatás, továbbképzés, élelmiszer-ellenõrzés, élelmiszer-elõállító hely, mintavétel

68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet

hirdetes

az élelmiszer-elõállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeirõl és az élelmiszerek hatósági ellenõrzésérõl


Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontjában és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben - a következõket rendeljük el:

Általános rendelkezések
1. § (1) Ezt a rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaság területén elõállított, illetve forgalomba hozott élelmiszerekre kell alkalmazni.
(2) Az e rendelet 3. és 9-14. §-ában foglaltakat a vendéglátó termékek elõállítására és forgalomba hozatalára nem kell alkalmazni.
(3) E rendelet tekintetében az európai élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendeletének, valamint az élelmiszer-higiéniáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendeletének fogalommeghatározásait kell alkalmazni.
2. § (1) Az élelmiszer-ellenõrzõ hatóságoknak segítséget kell nyújtani a tagállamok élelmiszer-ellenõrzõ hatóságainak, illetve segítséget kérhetnek a tagállamok élelmiszer-ellenõrzõ hatóságaitól a hatósági élelmiszer-ellenõrzés során, valamint az élelmiszerekre vonatkozó elõírások megsértése esetén.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal az összekötõ szerv. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal veszi fel a kapcsolatot a többi tagállam összekötõ szerveivel; feladata az információ továbbadása és koordinálása, a megkeresések fogadása és továbbirányítása. Az összekötõ szerv kijelölése nem zárja ki a közvetlen kapcsolattartást, információcserét vagy együttmûködést a különbözõ tagállamok illetékes hatóságainak munkatársai között.
(3) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenységével kapcsolatos adatokat megadja az Európai Bizottságnak.

A Helyes Higiéniai Gyakorlatra vonatkozó útmutatók
3. § (1) Az élelmiszer-higiéniáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendeletének 7. és 8. cikkében meghatározott Helyes Higiéniai Gyakorlatra (Good Hygiene Practice, a továbbiakban: GHP) vonatkozó útmutatókat a Higiéniai Bizottság értékeli abból a szempontból, hogy a jogszabályokban foglaltaknak megfelelnek-e.
(2) A Higiéniai Bizottság 7 állandó tagból áll, tagjait a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), az Egészségügyi Minisztérium, az élelmiszer-vállalkozások, a hatósági élelmiszer-ellenõrzés, a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek képviselõibõl a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nevezi ki. A Higiéniai Bizottságot az elnök a GHP-ra vonatkozó útmutatók témája szerint meghívott szakértõkkel egészítheti ki.
(3) A Higiéniai Bizottság elnöke a minisztérium, helyettese az Egészségügyi Minisztérium képviselõje. A Higiéniai Bizottság tagjai közül titkárt választ, ügyrendjét maga alakítja ki, amelyet a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hagy jóvá.
(4) A minisztérium hivatalos lapjában megjelenteti, valamint továbbítja az Európai Bizottságnak azon GHP-ra vonatkozó útmutatókat, amelyeket a Higiéniai Bizottság megfelelõnek ítél.
(5) A minisztérium hivatalos lapjában tájékoztatást ad az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kihirdetett GHP európai útmutatók elérhetõségérõl.

Oktatás, továbbképzés
4. § (1) Valamennyi élelmiszer-vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy az élelmiszerekkel foglalkozó dolgozók tevékenységüknek megfelelõ módon higiéniai szempontból felügyelet alatt álljanak, és azokban az élelmiszer-higiéniai kérdésekben, amelyek munkájuk során érintik õket, rendszeresen megfelelõ tájékoztatásban, oktatásban részesüljenek.
(2) Az élelmiszer-elõállítás és forgalmazás folyamatában részt vevõ személyeknek legalább külön jogszabály szerinti végzettséggel kell rendelkezniük.
(3) Az élelmiszer-ipari vállalkozó köteles a munkába állást követõ egy hónapon belül a munkavállalót a munkakörének megfelelõen az élelmiszer-elõállításra és -forgalmazásra vonatkozóan megfelelõ oktatásban részesíteni.
(4) Az oktatásnak tartalmaznia kell a helyes higiéniai gyakorlattal, illetve a nemzeti útmutatókkal és az adott élelmiszer-ipari vállalkozásra vonatkozó minõségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos ismeretanyagot.
(5) Az oktatás megtartásáról, annak módjáról, dokumentálásáról, az oktatás hatékonyságának ellenõrzésérõl az élelmiszer-ipari vállalkozó gondoskodik.
(6) Amennyiben az élelmiszer-ellenõrzõ hatóság vizsgálatai során úgy ítéli meg, hogy a dolgozók nem rendelkeznek a területet érintõ - a (4) bekezdés szerinti - kielégítõ ismeretekkel, elõírja az újbóli oktatás szükségességét, amelyet egy hónapon belül teljesíteni kell. Az ellenõrzõ hatóság ellenõrizheti a megismételt oktatás eredményességét.
(7) A nem megfelelõ oktatásból származó minden felelõsség az élelmiszer-ipari vállalkozót terheli.

Az élelmiszer-elõállító hely, élelmiszer-kereskedelmi üzlet, illetve tevékenység közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai szakhatósági elbírálásához, hatósági engedélyezéséhez szükséges dokumentáció és tervdokumentáció tartalmi követelményei
5. § (1) Az élelmiszer-elõállító hely létesítésére vonatkozó szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges dokumentációnak és tervdokumentációnak tartalmaznia kell a következõ adatokat:
a) az élelmiszer-elõállító hely tevékenységi körének meghatározását,
b) hivatalos helyszínrajzot,
c) technológiai folyamatábrát,
d) technológiai elrendezési rajzot M 1:50 méretarányban,
e) anyagmozgatási és személyforgalmi tervet,
f) mûszaki-technológiai leírást,
g) az épületgépészet szerelvényezési, fûtési, szellõzési, világítási, hûtési terveket,
h) gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket,
i) közmû nyilatkozatot,
j) melléktermék és a hulladék kezelési és ártalmatlanítási tervét,
k) az ivóvíz minõségét tanúsító vízvizsgálati eredményt.
(2) Az élelmiszer-kereskedelmi üzlet, illetve tevékenység közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai szakhatósági elbírálásához szükséges dokumentációnak és tervdokumentációnak tartalmaznia kell a következõ adatokat:
a) az üzlet mûszaki leírását,
b) közmû nyilatkozatot,
c) technológiai elrendezési rajzot M 1:50 méretarányban,
d) épületgépészeti mûszaki leírást vagy tervdokumentációt (az épületgépészet szerelvényezési, fûtési, szellõzési, világítási, hûtési tervei),
e) anyagmozgatási és személyforgalmi és göngyölegtárolási tervet,
f) az áruszállítás tervezett módját, eszközét,
g) tervezett alkalmazotti létszámot,
h) tisztítási, mosogatási, takarítási utasítást,
i) melléktermék és a hulladék kezelési és ártalmatlanítási tervét,
j) az ivóvíz minõségét tanúsító vízvizsgálati eredményt.
(3) Építésügyi hatósági engedélyezés alá nem tartozó átalakításhoz, illetve a bejelentett adatok módosításához szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának feltétele házilagos kivitelezésû, méretarányos alaprajz és az árusítani kívánt termékcsoport listájának csatolása a kérelemhez.
(4) Mozgóbolt esetében a dokumentációnak és tervdokumentációnak tartalmaznia kell:
a) az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, illetve -elhelyezés, energiaszolgáltatás,
b) a hulladékszállítás, -elhelyezés,
c) a kézmosási, WC-használati lehetõség, és
d) a mosogatás, takarítás, fertõtlenítés
feltételeit tartalmazó utasítást, valamint az árusító helyeket és a telephelyet.
6. § (1) A mozgóárusítás engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, illetve -elhelyezés, energiaszolgáltatás,
b) a hulladékszállítás, -elhelyezés,
c) a kézmosási, WC-használati lehetõség, és
d) a mosogatás, takarítás, fertõtlenítés
feltételeit tartalmazó utasítást.
(2) Mozgóárusítás engedélyezésére irányuló kérelemben a tervezett útvonalat és árusító helyeket, a bázishelyet is meg kell jelölni.

Mintavétel és ellenõrzés hatósági élelmiszer-ellenõrzés keretében
7. § (1) A hatósági élelmiszer-ellenõrzés keretében történõ mintavételrõl készült jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a mintavétel idõpontját, körülményeit, a vett minta pontos azonosítását, a vizsgálat alá vont tétel mennyiségét, egységárát,
b) a mintaadó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nevét és címét (székhelyét, illetve telephelyét),
c) az élelmiszer-elõállító vagy élelmiszer-forgalmazó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nevét és címét (székhelyét, illetve telephelyét), valamint
d) ellenminta vételt.
(2) Az élelmiszer elõállítója, kereskedelmi ellenõrzés esetén a hiba okozója a vizsgálat és a mintavétel költségeit köteles megtéríteni, ha a vizsgált élelmiszer az elõírt biztonsági, a jelölésben feltüntetett vagy a vizsgálat alá vont termék gyártmánylapján, illetve a vendéglátó termék esetében az anyaghányad-nyilvántartásban vállalt minõségi jellemzõket, illetve a jogszabályokban elõírtakat nem elégíti ki. Amennyiben a hiba okozóját nem lehet megállapítani, vagy az okozó tevékenysége nem tartozik a magyar jogszabályok hatálya alá, a költségeket annak kell megfizetnie, akinél a nem megfelelõ terméket a hatóság megtalálta.
(3) A kérelemre végzett hatósági élelmiszer-ellenõrzés és igazolás kiadása díjköteles, amelyet a kérelmezõnek kell megfizetnie a külön jogszabály szerint.
8. § (1) A hatósági mintavétellel ellenõrzésre kerülõ élelmiszer-tételt úgy kell megválasztani, hogy az azonos termelõi helyen gyártott vagy azonos beszerzésû és azonos jelölésû (azonos nap - mûszak - szállítmány) termékegyedekbõl álljon.
(2) A mintát - ha jogszabály vagy a Magyar Élelmiszerkönyv kötelezõ elõírása másként nem rendelkezik - az élelmiszerbõl a hatósági élelmiszer-ellenõrzés céljával összhangban, véletlenszerû kiválasztással, annak mennyiségétõl függetlenül úgy kell kivenni, hogy az a vizsgálatok elvégzéséhez elegendõ legyen. A mintába - a csomagolás és a jelölés vizsgálatának kivételével - csomagolt termék esetén csak ép, sérülésmentes csomagolású egységek választhatók. Amennyiben a fogyasztói kiszerelés nagysága meghaladja a minta kezelésénél elfogadható méretet, vagy ha az élelmiszert a kereskedelmi technológiában is megbontották vagy megbontják (szeletelték, darabolták, adagolták stb.) és bontott állapotban is forgalmazzák, illetve felhasználják, megbontott csomagolású egységbõl is vehetõ minta. A csomagolás megbontásának körülményeit azonban a mintavételi jegyzõkönyvben rögzíteni kell.
(3) A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás és károsodás nélkül, azonosítható módon, szükség esetén hûtve, a lehetõ legrövidebb idõ alatt kerüljön a vizsgálatot végzõ laboratóriumba.
(4) Az élelmiszer-ellenõrzõ hatóság intézkedése és a jogkövetkezmények megállapítása az (1) bekezdés szerint megmintázott élelmiszer-tételre vonatkozik.

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Minden az almafa betegségeiről

Az almafa leggyakoribb betegségei, és az ellenük való védekezési módok

Almafáinkat rengeteg betegség megtámadhatja, nem árt, hogyha időben felfedezzük a kórokozókat és elejét vesszük a fertőzésnek. Most ebben próbálunk segítséget nyújtani, tartsatok velünk!

Ismerd meg te is a világ legédesebb kisméretű kutyafajtáit!

Kisméretű kutyafajták, és amiket jó tudni róluk, mielőtt befogadnál egyet

A kutyák egyik érdekes jellegzetessége, hogy minél kisebbek méretben, annál tüzesebb személyiséggel bírnak. Ebből következik, hogy érdemes utána járni a különböző fajták...

A búzafű bemutatása

A búzafű termesztése és a búzafűlé jótékony hatásai

A búzafűlé neve hallatán az ember jogosan teszi fel a kérdést, hogy vajon kinek és miért juthat eszébe fűlevet inni. Habár neve nem erről árulkodik, a búzafű valójában egy...

Nyári orgona

A fürtös, gyönyörű virág – ismerd meg a nyáriorgonát

Szeretnéd feldobni kertedet a nyár folyamán? Akkor ez a növény Neked is segíteni fog – mostani cikkünkből mindent megtudhatsz a nyári orgonáról!

Ezért ne fújj le soha egy pókot rovarölő spray-vel!

Ezért ne fújj le soha egy pókot rovarölő spray-vel!

Sokan irtóznak a pókoktól, azt azonban kevesen tudják, hogy nem érdemes őket bántani, főleg nem úgy, hogy lefújjuk őket rovarölő spray-vel. Nézzük, mi történt! 

Magas ágyásban termeszthető növények

Miért és mit érdemes emelt ágyásban termeszteni?

Az emelt ágyások trendje nem csak azoknak való, akik szeretnének valami újat kipróbálni kertjükben. Ez a módszer – ha jól csinálja az ember – segít sikerre vinni a...

Kertépítés egyetlen nap alatt

Mesés kert építése egyetlen nap alatt!

Ha mindig is ki szeretted volna próbálni a kertészkedést, de féltél a befektetendő időtől (vagy az udvar felásásától és a föld elhordásától), akkor pontosan tudjuk, hogy...

Kardvirág

Virágok a nyárra – ez az 5 növény jól tűri a szárazságot

Virágok a nyárra, avagy nyári virágok – olyan növények tartoznak elsősorban közéjük, akik rendkívül jól tűrik a forróságot, illetve a szárazság sem okoz nekik...

Lasagne kert készítése

Sem szántani, sem felásni nem kell: így készül a lasagne kert

A lasagne kertészkedés egy szántást és ásást sem igénylő módszer, amely gazdag talajt eredményez, és csak minimális munkát követel meg a kertészektől. 

Előzzük meg a szürkepenész kialakulását - Minden a botritisz kezeléséről

A botritisz, azaz a szürkerothadás

Ismerjük fel időben a bajt, mostani cikkünkben egy olyan növénybetegségről fogunk beszélni, ami szinte minden kertben megjelenik. Nézzük, mit tehetünk a botritisz, vagyis a...

Ropogós uborka

Isteni finom ropogós uborka, ami 3 óra alatt elkészíthető

Ezt az uborkakülönlegességet mindenkinek csak ajánlani tudom, isteni finom, és mindössze három óra alatt elkészíthető, biztos vagyok benne, hogy imádni fogod!

Díszhagyma

Kertjeink kimagasló szépségei – ismerd meg Te is a díszhagymákat

A díszhagymák kertjeink olyan elterjedt növényei, melyeket egyáltalán nem haszonnövényként ültetünk, mégis, lila „labdáikkal” remekül mutatnak területeinken....