notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

élelmiszertörvény 2003, helyes higéniai gyakorlat, higéniai bizottság, oktatás, továbbképzés, élelmiszer-ellenõrzés, élelmiszer-elõállító hely, mintavétel

Kiszállító és termelő kereső

68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet

hirdetes

az élelmiszer-elõállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeirõl és az élelmiszerek hatósági ellenõrzésérõl


Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontjában és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben - a következõket rendeljük el:

Általános rendelkezések
1. § (1) Ezt a rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaság területén elõállított, illetve forgalomba hozott élelmiszerekre kell alkalmazni.
(2) Az e rendelet 3. és 9-14. §-ában foglaltakat a vendéglátó termékek elõállítására és forgalomba hozatalára nem kell alkalmazni.
(3) E rendelet tekintetében az európai élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendeletének, valamint az élelmiszer-higiéniáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendeletének fogalommeghatározásait kell alkalmazni.
2. § (1) Az élelmiszer-ellenõrzõ hatóságoknak segítséget kell nyújtani a tagállamok élelmiszer-ellenõrzõ hatóságainak, illetve segítséget kérhetnek a tagállamok élelmiszer-ellenõrzõ hatóságaitól a hatósági élelmiszer-ellenõrzés során, valamint az élelmiszerekre vonatkozó elõírások megsértése esetén.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal az összekötõ szerv. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal veszi fel a kapcsolatot a többi tagállam összekötõ szerveivel; feladata az információ továbbadása és koordinálása, a megkeresések fogadása és továbbirányítása. Az összekötõ szerv kijelölése nem zárja ki a közvetlen kapcsolattartást, információcserét vagy együttmûködést a különbözõ tagállamok illetékes hatóságainak munkatársai között.
(3) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenységével kapcsolatos adatokat megadja az Európai Bizottságnak.

A Helyes Higiéniai Gyakorlatra vonatkozó útmutatók
3. § (1) Az élelmiszer-higiéniáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendeletének 7. és 8. cikkében meghatározott Helyes Higiéniai Gyakorlatra (Good Hygiene Practice, a továbbiakban: GHP) vonatkozó útmutatókat a Higiéniai Bizottság értékeli abból a szempontból, hogy a jogszabályokban foglaltaknak megfelelnek-e.
(2) A Higiéniai Bizottság 7 állandó tagból áll, tagjait a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), az Egészségügyi Minisztérium, az élelmiszer-vállalkozások, a hatósági élelmiszer-ellenõrzés, a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek képviselõibõl a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nevezi ki. A Higiéniai Bizottságot az elnök a GHP-ra vonatkozó útmutatók témája szerint meghívott szakértõkkel egészítheti ki.
(3) A Higiéniai Bizottság elnöke a minisztérium, helyettese az Egészségügyi Minisztérium képviselõje. A Higiéniai Bizottság tagjai közül titkárt választ, ügyrendjét maga alakítja ki, amelyet a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hagy jóvá.
(4) A minisztérium hivatalos lapjában megjelenteti, valamint továbbítja az Európai Bizottságnak azon GHP-ra vonatkozó útmutatókat, amelyeket a Higiéniai Bizottság megfelelõnek ítél.
(5) A minisztérium hivatalos lapjában tájékoztatást ad az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kihirdetett GHP európai útmutatók elérhetõségérõl.

Oktatás, továbbképzés
4. § (1) Valamennyi élelmiszer-vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy az élelmiszerekkel foglalkozó dolgozók tevékenységüknek megfelelõ módon higiéniai szempontból felügyelet alatt álljanak, és azokban az élelmiszer-higiéniai kérdésekben, amelyek munkájuk során érintik õket, rendszeresen megfelelõ tájékoztatásban, oktatásban részesüljenek.
(2) Az élelmiszer-elõállítás és forgalmazás folyamatában részt vevõ személyeknek legalább külön jogszabály szerinti végzettséggel kell rendelkezniük.
(3) Az élelmiszer-ipari vállalkozó köteles a munkába állást követõ egy hónapon belül a munkavállalót a munkakörének megfelelõen az élelmiszer-elõállításra és -forgalmazásra vonatkozóan megfelelõ oktatásban részesíteni.
(4) Az oktatásnak tartalmaznia kell a helyes higiéniai gyakorlattal, illetve a nemzeti útmutatókkal és az adott élelmiszer-ipari vállalkozásra vonatkozó minõségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos ismeretanyagot.
(5) Az oktatás megtartásáról, annak módjáról, dokumentálásáról, az oktatás hatékonyságának ellenõrzésérõl az élelmiszer-ipari vállalkozó gondoskodik.
(6) Amennyiben az élelmiszer-ellenõrzõ hatóság vizsgálatai során úgy ítéli meg, hogy a dolgozók nem rendelkeznek a területet érintõ - a (4) bekezdés szerinti - kielégítõ ismeretekkel, elõírja az újbóli oktatás szükségességét, amelyet egy hónapon belül teljesíteni kell. Az ellenõrzõ hatóság ellenõrizheti a megismételt oktatás eredményességét.
(7) A nem megfelelõ oktatásból származó minden felelõsség az élelmiszer-ipari vállalkozót terheli.

Az élelmiszer-elõállító hely, élelmiszer-kereskedelmi üzlet, illetve tevékenység közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai szakhatósági elbírálásához, hatósági engedélyezéséhez szükséges dokumentáció és tervdokumentáció tartalmi követelményei
5. § (1) Az élelmiszer-elõállító hely létesítésére vonatkozó szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges dokumentációnak és tervdokumentációnak tartalmaznia kell a következõ adatokat:
a) az élelmiszer-elõállító hely tevékenységi körének meghatározását,
b) hivatalos helyszínrajzot,
c) technológiai folyamatábrát,
d) technológiai elrendezési rajzot M 1:50 méretarányban,
e) anyagmozgatási és személyforgalmi tervet,
f) mûszaki-technológiai leírást,
g) az épületgépészet szerelvényezési, fûtési, szellõzési, világítási, hûtési terveket,
h) gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket,
i) közmû nyilatkozatot,
j) melléktermék és a hulladék kezelési és ártalmatlanítási tervét,
k) az ivóvíz minõségét tanúsító vízvizsgálati eredményt.
(2) Az élelmiszer-kereskedelmi üzlet, illetve tevékenység közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai szakhatósági elbírálásához szükséges dokumentációnak és tervdokumentációnak tartalmaznia kell a következõ adatokat:
a) az üzlet mûszaki leírását,
b) közmû nyilatkozatot,
c) technológiai elrendezési rajzot M 1:50 méretarányban,
d) épületgépészeti mûszaki leírást vagy tervdokumentációt (az épületgépészet szerelvényezési, fûtési, szellõzési, világítási, hûtési tervei),
e) anyagmozgatási és személyforgalmi és göngyölegtárolási tervet,
f) az áruszállítás tervezett módját, eszközét,
g) tervezett alkalmazotti létszámot,
h) tisztítási, mosogatási, takarítási utasítást,
i) melléktermék és a hulladék kezelési és ártalmatlanítási tervét,
j) az ivóvíz minõségét tanúsító vízvizsgálati eredményt.
(3) Építésügyi hatósági engedélyezés alá nem tartozó átalakításhoz, illetve a bejelentett adatok módosításához szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának feltétele házilagos kivitelezésû, méretarányos alaprajz és az árusítani kívánt termékcsoport listájának csatolása a kérelemhez.
(4) Mozgóbolt esetében a dokumentációnak és tervdokumentációnak tartalmaznia kell:
a) az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, illetve -elhelyezés, energiaszolgáltatás,
b) a hulladékszállítás, -elhelyezés,
c) a kézmosási, WC-használati lehetõség, és
d) a mosogatás, takarítás, fertõtlenítés
feltételeit tartalmazó utasítást, valamint az árusító helyeket és a telephelyet.
6. § (1) A mozgóárusítás engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, illetve -elhelyezés, energiaszolgáltatás,
b) a hulladékszállítás, -elhelyezés,
c) a kézmosási, WC-használati lehetõség, és
d) a mosogatás, takarítás, fertõtlenítés
feltételeit tartalmazó utasítást.
(2) Mozgóárusítás engedélyezésére irányuló kérelemben a tervezett útvonalat és árusító helyeket, a bázishelyet is meg kell jelölni.

Mintavétel és ellenõrzés hatósági élelmiszer-ellenõrzés keretében
7. § (1) A hatósági élelmiszer-ellenõrzés keretében történõ mintavételrõl készült jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a mintavétel idõpontját, körülményeit, a vett minta pontos azonosítását, a vizsgálat alá vont tétel mennyiségét, egységárát,
b) a mintaadó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nevét és címét (székhelyét, illetve telephelyét),
c) az élelmiszer-elõállító vagy élelmiszer-forgalmazó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nevét és címét (székhelyét, illetve telephelyét), valamint
d) ellenminta vételt.
(2) Az élelmiszer elõállítója, kereskedelmi ellenõrzés esetén a hiba okozója a vizsgálat és a mintavétel költségeit köteles megtéríteni, ha a vizsgált élelmiszer az elõírt biztonsági, a jelölésben feltüntetett vagy a vizsgálat alá vont termék gyártmánylapján, illetve a vendéglátó termék esetében az anyaghányad-nyilvántartásban vállalt minõségi jellemzõket, illetve a jogszabályokban elõírtakat nem elégíti ki. Amennyiben a hiba okozóját nem lehet megállapítani, vagy az okozó tevékenysége nem tartozik a magyar jogszabályok hatálya alá, a költségeket annak kell megfizetnie, akinél a nem megfelelõ terméket a hatóság megtalálta.
(3) A kérelemre végzett hatósági élelmiszer-ellenõrzés és igazolás kiadása díjköteles, amelyet a kérelmezõnek kell megfizetnie a külön jogszabály szerint.
8. § (1) A hatósági mintavétellel ellenõrzésre kerülõ élelmiszer-tételt úgy kell megválasztani, hogy az azonos termelõi helyen gyártott vagy azonos beszerzésû és azonos jelölésû (azonos nap - mûszak - szállítmány) termékegyedekbõl álljon.
(2) A mintát - ha jogszabály vagy a Magyar Élelmiszerkönyv kötelezõ elõírása másként nem rendelkezik - az élelmiszerbõl a hatósági élelmiszer-ellenõrzés céljával összhangban, véletlenszerû kiválasztással, annak mennyiségétõl függetlenül úgy kell kivenni, hogy az a vizsgálatok elvégzéséhez elegendõ legyen. A mintába - a csomagolás és a jelölés vizsgálatának kivételével - csomagolt termék esetén csak ép, sérülésmentes csomagolású egységek választhatók. Amennyiben a fogyasztói kiszerelés nagysága meghaladja a minta kezelésénél elfogadható méretet, vagy ha az élelmiszert a kereskedelmi technológiában is megbontották vagy megbontják (szeletelték, darabolták, adagolták stb.) és bontott állapotban is forgalmazzák, illetve felhasználják, megbontott csomagolású egységbõl is vehetõ minta. A csomagolás megbontásának körülményeit azonban a mintavételi jegyzõkönyvben rögzíteni kell.
(3) A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás és károsodás nélkül, azonosítható módon, szükség esetén hûtve, a lehetõ legrövidebb idõ alatt kerüljön a vizsgálatot végzõ laboratóriumba.
(4) Az élelmiszer-ellenõrzõ hatóság intézkedése és a jogkövetkezmények megállapítása az (1) bekezdés szerint megmintázott élelmiszer-tételre vonatkozik.

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Házon belül is termeszthetünk növényeket

Szobában is termeszthetünk zöldségeket, gyümölcsöket – Mutatom, hogyan!

Nem kell kétségbeesned abban az esetben sem, ha nincsen kerted, ugyanis a lakásban is termeszthetsz zöldségeket, valamint gyümölcsöket. Mostani cikkemben elmondom, mely növények a...

Növényvédelem nyáron

Hőhullámok a kertben – így védd növényeidet a nyári melegben!

Sokan már nagyon várják a nyári hőséget, azonban míg mi bármikor besétálhatunk kellemesen hűvös otthonunkba, addig a kerti növények könnyedén megsülhetnek a tűző napon. Ez...

Chili felhasználása a háztartásban

Mire jó a chili a konyhán kívül?

Amikor az ember a sokak által kedvelt csípős, csak chilikként ismert paprikákra gondol, akkor általában csípős levesek, szószok, és egyéb „forró” ételek jutnak...

Minden, amit a pázsitvioláról tudnod kell

A kert élőfala: a pázsitviola

A pázsitviola vidám megjelenésű talajtakaró, amely remekül beleillhet a sziklakertbe vagy akár a járdasziget mellett is jól mutat. A kertben lévő üres területekre nagyszerű...

A szolarizáció hasznosítása a kertben

Szolarizáció - Vegyszermentes megoldás gyomokra és növénybetegségekre

Az organikus kertészkedés vagy földművelés híveként bizonyára te is ódzkodsz vegyszerekkel teli gyom- és gombaölő szerek gondolatától. Kell, hogy legyen egy alternatív...

A legkülönlegesebb árvácska fajták

A kert színfoltjai: az árvácska fajtái

Az árvácska az egyik legnépszerűbb kerti dísznövény, amely nagyon jól érzi magát akár a kertben, akár cserépben is. Ismerd meg most legkülönnlegesebb fajtáit!

Narancstermesztés saját kezűleg

Termesszünk saját kertünkben isteni narancsot!

A narancs (Citrus sinensis), vagy édes narancs egy citrusféle, amelyet elsősorban szubtrópusi vidékeken termesztenek. Aggodalomra azonban semmi ok, ugyanis még hűvösebb vidékeken is...

Júniusban virágzó növények

A kert díszei júniusban: dísznövények, amelyek ilyenkor virágoznak

Júniusban megérkezik a nyár, és a meleg is, amely azt jelenti, hogy a kertben megindul a növekedési időszak. A zöldségek egyre nagyobbak lesznek, a virágok közül is sokan most...

Ismerjétek meg a gyep káros hatásait

Amire senki sem gondol – Sokat ártunk a környezetnek a ház körüli gyeppel!

Mindenki arról álmodozik, hogy házából kilépve csodálatosan szép gyepet lát mindenhol. Arra viszont senki sem gondol, hogy a szépen művelt pázsit rengeteget árt a környezetnek...

Levéltetű irtás házi készítésű rovarirtóval

Házi készítésű rovarirtók levéltetvek ellen

A házi készítésű rovarirtók igazán kedveltek a biokertészetekben és azoknál, akik nem szeretnék vegyszerrel kezelni növényeiket. A levéltetű gyakori kártevő a kertben szinte...

Fűszernövények, amelyek a teljes napfényt szeretik

Fűszernövények, amelyek a teljes napfényt szeretik

A nyári időszakban a kertészkedés során egyre nagyobb odafigyelés szükséges. Amennyiben szeretnénk fűszernövényeket is ültetni, akkor a következő növényeket bátran...

A zsálya jótékony hatásai

Ezért kellene neked is használnod minden nap - A zsálya jótékony hatásai, és felhasználási lehetőségei

A mediterrán területről származó zsálya már évszázadok óta használatos gasztronómiai és gyógyászati célokra is. A mentafélék családjának ezen tagja ezüstösen zöld...