51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet

51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet

hirdetes

a dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultságról


A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. § (2) bekezdés c) pontjában, valamint az agrárgazdaság fejlesztésérõl szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya dohánytermelõi csoportokra, valamint azok tagjaira terjed ki.
2. § A rendelet alkalmazásában
a) dohánytermelõi csoport: a termelõi csoportokról szóló 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet, valamint a termelõi csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM Rendelet) szerinti dohánytermelõi csoport;
b) dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultság: a dohánytermelõi csoport tagját megilletõ olyan forgalomképes vagyoni értékû jog, melynek jogosultja dohánytermelõi csoport tagjaként legfeljebb a dohányfajtánkként két tizedesjegy pontossággal, hektárban megadott területmértékig jogosult a külön jogszabályban meghatározottak szerint egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítõ nemzeti támogatást igénybe venni.
3. § (1) A dohánytermelõi csoport e rendelet alapján jogosult a mellékletben meghatározott dohánytermelési kvóta mértékéig azon tagjai részére dohánytermelési jogot megállapítani, akiket (amelyeket) az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerint nyilvántartásba vettek. Nem tagadható meg a támogatási jogosultság megállapítása attól, aki a rendelet hatálybalépését megelõzõen dohány 2006. évi termelésére már szerzõdést kötött a termelõi csoporttal. Egyebekben a támogatási jogosultság felosztásának feltételeit a termelõi csoport maga állapítja meg.
(2) A dohánytermelõi csoport a tagja részére az õt megilletõ dohánytámogatási jogosultságról elsõ alkalommal legkésõbb 2006. július 15-ig igazolást állít ki, amely tartalmazza a termelõi csoport tagjának:
a) nevét,
b) regisztrációs számát,
c) a támogatási jogosultság 2. § b) pontja szerint megállapított mértékét.
(3) A dohánytermelõi csoport 2006. július 15. után a (2) bekezdés szerinti igazolást nem állíthat ki.
(4) Amennyiben a dohánytermelési jog jogosultjának személyében vagy a dohánytermelési jog mértékében változás következik be, a változást igazoló dokumentumok alapján a dohánytermelõi csoport a dohánytermelési jogról - a korábban kiállított igazolások egyidejû bevonása mellett - új igazolást állít ki.
(5) A (2) bekezdés, valamint a (4) bekezdés szerinti igazolás kiállítása nem tagadható meg. A késedelem miatti mulasztásból eredõ kárért a mulasztó tartozik felelõsséggel.
(6) A dohánytermelõi csoport a 2007. évtõl kezdõdõen a tárgyév június 30-áig a (2) bekezdésben foglaltak szerint értesíti a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) Központi Hivatalát a tagjait megilletõ dohánytermelési jog mértékérõl.
4. § (1) A dohánytermelõi csoport tagja az õt megilletõ támogatási jogosultsággal mint saját tulajdonával szabadon rendelkezhet.
(2) Amennyiben a dohánytermelõi csoport tagjának tagsági viszonya megszûnik, a dohánytermelõi csoport tagjait megilletõ összes támogatási jogosultság a volt tagot megilletõ résszel csökken, feltéve, ha a tag jogutódja nem létesít tagsági viszonyt a dohánytermelõ csoporttal.
(3) A dohánytermelõi csoportnál létesített tagsági viszony esetén - ide nem értve a jogutódlás keretében létesített tagsági viszonyt - a tagokat megilletõ összes támogatási jogosultság az új tagot megilletõ támogatási jogosultság mértékével növekszik.
(4) Amennyiben a támogatási jogosultság tulajdonosának személyében vagy a támogatási jogosultság mértékében a 3. § (2) bekezdés szerinti igazolás kiállítását követõen változás következik be, illetve, ha a támogatási jogosultsággal rendelkezõ termelõ a dohánytermelõi csoportnál tagsági viszonyt létesít, a dohánytermelõi csoport a tagot megilletõ támogatási jogosultságról a jogosultságot igazoló dokumentumok alapján - a korábban kiállított igazolások egyidejû bevonása mellett - a 3. § (2) bekezdésében foglalt adattartalommal új igazolást állít ki. Ebben az esetben az igazolásban foglaltak valóságáért az azt kiállító dohánytermelõi csoport tartozik felelõsséggel.
(5) A 3. § (2) bekezdésében, valamint a (4) bekezdésében foglaltak szerinti igazolás kiállítása nem tagadható meg. A mulasztásból eredõ kárért a mulasztó tartozik felelõsséggel.
5. § (1) A dohánytermelõi csoport a tagjait megilletõ összes támogatási jogosultság mértékéig köthet az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítõ nemzeti támogatás hatálya alá tartozó dohány termeltetésére szerzõdést, valamint állíthat ki egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítõ nemzeti támogatás igénybevételére jogosító igazolást.
(2) Amennyiben a dohánytermelõi csoport a tagjait megilletõ összes támogatási jogosultságot meghaladó mértékben kíván dohány termeltetésére szerzõdést kötni, arról külön megállapodást kell kötnie, jelezve, hogy az adott területhez, illetve mennyiségekhez nem kapcsolódik támogatási jogosultság.
(3) Amennyiben a dohánytermelõi csoport tagja az õt megilletõ támogatási jogosultság mértékét meghaladó területen kíván dohánytermelést folytatni, azt kizárólag külön megállapodás keretében teheti meg.
(4) Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítõ nemzeti támogatás csak a termelõ rendelkezésére álló támogatási jogosultságban szereplõ nagyságú, dohánnyal ténylegesen beültetett területek után, és a jogszabályban írt feltételek teljesítése esetén jár.
(5) Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítõ nemzeti támogatás igénybevétele szempontjából nem vehetõ figyelembe a dohány termeltetésére kötött szerzõdésnek az a része, amelyet a támogatási jogosultságot meghaladó területre kötöttek.
6. § (1) A dohánytermelõi csoport köteles olyan összesített nyilvántartást vezetni, amelybõl egyedileg is megállapítható a tagokat megilletõ támogatási jogosultság aktuális mértéke. Az MVH a termelõi csoport tagjait megilletõ támogatási jogosultságokat a termelõi csoport által, az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítõ nemzeti támogatás igénybevétele feltételeként meghatározott igazolásban szereplõ adatokkal egyidejûleg ellenõrzi. Amennyiben az ellenõrzések során az MVH megállapítja, hogy a dohánytermelõi csoportok által kiállított igazolások együttes összege meghaladja a külön jogszabályban foglaltak szerinti tagállami felsõ határt, az érintett termelõi csoportokat felhívja az adatok egyeztetésére, eljárását pedig azt követõen folytatja, hogy az adatok egyeztetését az érintett termelõi csoportok eredményesen elvégezték, és errõl nyilatkoznak, valamint a hibásan kiállított igazolásokat megfelelõen módosítják.
(2) A dohánytermelõi csoport által kiállított, az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítõ nemzeti támogatás igénybevételéhez szükséges igazolás csak abban az esetben érvényes, ha azt a rá vonatkozó rész tekintetében az érintett tag is aláírja.
7. § (1) E rendelet a kihirdetést követõ nyolcadik napon lép hatályba.
(2) Az FVM Rendelet 12. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A 7. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat dohánytermelõi csoport esetében nem kell alkalmazni."
Melléklet az 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelethez

A támogatási jogosultság elsõ alkalommal történõ megállapításakor érvényes, a termelõi csoport tagjait megilletõ összes támogatási jogosultság:
I. Burley típusú dohány
a) Nyidoter Kft. 1350 hektár,
b) Dél-alföldi Dohánytermesztõ Közösség és Értékesítõ Szövetkezet és Szabolcsi Dohánytermesztõ és Értékesítõ Szövetkezet együttesen 450 hektár.
II. Virginia típusú dohány
a) Nyidoter Kft. 2810 hektár,
b) Dél-alföldi Dohánytermesztõ Közösség és Értékesítõ Szövetkezet és Szabolcsi Dohánytermesztõ és Értékesítõ Szövetkezet együttesen 1248 hektár.

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Elefánt gyász folyamat

Megható videó: az elefántoknak nagyon mély érzelmeik vannak

A természet annyi csodálatos dolgot rejt magában. Néha te is meglepődsz, hogy hogy lehet ilyen szép a világ, hogyan élednek újjá, virágoznak ki tavasszal a fák, hogyan tudnak az...

nyest

A galád nyest! Nyestről mindent

Tavasszal és nyáron napi 16 órán át aktív. Igen fürge mászó, de szinte minden zsákmányát a földön ejti el. A  menyétfélék családjának kíváncsiságát, vadságát...

fácán

Ismerős hang a mezőn: Ez a fácán

Európába feltehetően az ókorban telepítették be, jelenleg a legfontosabb apróvad Magyarországon.  A XIX. századig a colhicus alfaj élt hazánkban, később telepítették...

fajd

Minden, amit a fajdokról tudni szeretnél

Az élesfarkú fajd jellemzően olyan régiókban él, ahol a nyílt gyepeket fákkal vagy cserjékkel vegyített ligetes ligetek alkotják. Ritkán látott madárféle.

csiga

Beszabadultak a csigák a házadba? Ezt tedd, hogy megszabadulj tőlük!

Egy dolog a csigák a kertben - a csigák a házban azonban teljesen más dolog. Senki sem szeretne egy csigát felfedezni a falon vagy a padlódeszkán, vagy - ami még rosszabb -...

csiga

Csiga invázió a kertben? Mutatjuk, mit tegyél!

Bár a legtöbben megértjük, hogy a csigák a természet részei, ez nem jelenti azt, hogy meg akarjuk osztani velük a teret. Végül is a csigák nyálkásak, csúnyák és elég...

Minden a tűztövisről

Az őszi kertek csodája, madarak kedvence - A tűztövis

Ősszel is lehet csodaszép a kertünk, csak olyan növényeket kell tartunk, amik ilyenkor pompáznak. Az egyik ilyen meseszép növény a tűztövis, tudom, sokan nem szeretik, de rengeteg...

50 olyan megdöbbentő tényt olvashatsz most a macskákról

50 elképesztő tény a macskákról, amin meg fogsz lepődni

50 olyan megdöbbentő tényt olvashatsz most a macskákról, amelyeket még biztosan nem ismertél, sokkal én sem voltam tisztában, például a tizediknél kikerekedett a...

A betegségek gyógyításánál a legfontosabb mindig, hogy a beteg madarat felismerjük, illetve megelőzzük a betegséget.

Papagájok betegségei

A betegségek gyógyításánál a legfontosabb mindig, hogy a beteg madarat felismerjük, illetve megelőzzük a betegséget. Ennek érdekében ellenőrizzük minden nap, hogy papagájunk...

Kutyafajták, akik védik az állományt

Hogyan válassz kutyát állatállományod őrzésére

Rengeteg kutyafaj közül választhatsz, ha állatállományod őrzéséről van szó, és éppen ezért sokak számára kissé ijesztő feladat is lehet a megfelelő őrkutya kiválasztása...

Palántákat általában azzal a céllal nevelünk, hogy felgyorsítsuk a viszonylag hosszú tenyészidejű növények fejlődését.

Hogyan nevelj otthon palántát?

Palántákat általában azzal a céllal nevelünk, hogy felgyorsítsuk a viszonylag hosszú tenyészidejű növények fejlődését. Ha az egynyári növényeket – mint például a...

Ne dobd a kukába, használd fel a fűnyesedéket te is!

Mire használhatjuk a nyesedéket?

A nyesedék könnyen, gyorsan bomló szerves anyag. Olyan zöldhulladék, amelyet sikerrel hasznosíthatunk akár úgy, hogy nem gyűjtjük össze, hanem elterítjük a gyepen, akár úgy,...