notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Kiszállító és termelő kereső

36/2006. (V. 18.) FVM rendelet

hirdetes

a termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról


A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következõket rendelem el:

Általános rendelkezések
1. § (1) E rendeletet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a termésnövelõ anyagok engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és felhasználására kell alkalmazni.
(2) A rendelet engedélyezéssel és forgalmazással kapcsolatos elõírásait nem lehet alkalmazni a Tv. 3. §-ának 35. pontja szerinti "EK mûtrágya"-ként megjelölt mûtrágyákra.
(3) Ezt a rendeletet az 1774/2002/EK rendeletnek a trágyától eltérõ szerves trágyák és talajjavító szerek tekintetében történõ végrehajtásáról és a rendelet módosításáról szóló, 2006. február 1-jei 181/2006/EK bizottsági rendelet által szabályozott kérdésekben nem lehet alkalmazni.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Mûtrágya: a növények tápanyagellátását szolgáló, iparilag, kémiai úton elõállított termésnövelõ anyag.
2. Engedélyköteles szerves trágya: a növények tápanyagellátását, illetve a talaj szerkezetének javítását szolgáló, növényi vagy állati eredetû szerves anyagból iparilag feldolgozott, meghatározott beltartalmú termésnövelõ anyag.
3. Ásványi trágya: a növények tápanyagellátását, illetve a talaj szerkezetének javítását szolgáló, ásványi eredetû, iparilag elõállított termésnövelõ anyag.
4. Komposzt: a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgáló, szerves, szervetlen és ásványi eredetû anyagokból külön jogszabály elõírásainak megfelelõ komposztálás útján elõállított termésnövelõ anyag.
5. Gilisztahumusz: a növények tápanyagellátását javító, illetve a talaj termõképességének növelését befolyásoló, rostált gilisztaürülék.
6. Talajjavító anyag: a talaj kedvezõtlen tulajdonságainak megváltoztatására, illetve a kedvezõ tulajdonságok fenntartására szolgáló, iparilag elõállított termésnövelõ anyag.
7. Talajkondicionáló készítmény: a talaj fizikai, kémiai, illetve biológiai tulajdonságaira kedvezõen ható, iparilag elõállított termésnövelõ anyag.
8. Mikrobiológiai készítmény: a talaj termékenységét javító mikroszervezeteket (baktériumokat, gombákat, algákat) tartalmazó termésnövelõ anyag, amely mentes az emberre fertõzõképes és a talaj természetes mikroflóráját kedvezõtlenül befolyásoló szervezetektõl.
9. Termékcsalád: termésnövelõ anyagok, termesztõ közegek és növénykondicionáló szerek azonos gyártó által, azonos halmazállapotban, azonos felhasználási céllal gyártott kombinációi.

Engedélyezési eljárás
3. § (1) A termésnövelõ anyagok, termesztõ közegek és növénykondicionáló szerek (a továbbiakban együtt: termésnövelõ anyag) forgalomba hozatalát és felhasználását a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (a továbbiakban: engedélyezõ hatóság) engedélyezi.
(2) A termésnövelõ anyagok termékcsaládként is engedélyezhetõek.
(3) A növényvédõ szert tartalmazó termésnövelõ anyagokra a növényvédõ szerek engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat is alkalmazni kell.
4. § (1) A termésnövelõ anyag forgalomba hozatali és felhasználási engedélye (a továbbiakban: engedély) iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerint, 6 példányban kell az engedélyezõ hatósághoz benyújtani.
(2) A kérelmezõnek az engedély iránti kérelemmel együtt a 2. számú mellékletben meghatározott vizsgálati eredményeket és adatokat kell benyújtania.
(3) A 2. számú mellékletben elõírt vizsgálatokat (a biológiai vizsgálatok kivételével) az ezen vizsgálatokra akkreditált magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló Megállapodásban részes tagállambeli (a továbbiakban: EGT tagállam) laboratórium végezhet. A mikroelemek és toxikus elemek vizsgálatában alkalmazott módszer adott elemre vonatkozó kimutatási határa legfeljebb a bejelentett érték vagy a határérték 10%-a lehet.
(4) A 2. számú mellékletben elõírt biológiai vizsgálatokat (a hatékonyság és az esetleges káros hatások elbírálására) a Helyes Kísérleti Gyakorlatról szóló Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (a továbbiakban: EPPO) elõírásai és a vonatkozó vizsgálati módszertan betartásával magyarországi vagy EGT tagállami hatóság, vagy e szakterületre akkreditált szervezet végezhet. Az EGT tagállami vizsgálatok közül azok fogadhatók el, amelyeket a magyarországi vagy a készítmény alkalmazása szempontjából magyarországihoz hasonlónak tekinthetõ agroökológiai (éghajlati, mezõgazdasági, környezeti és talaj) és növény-egészségügyi viszonyok mellett végeztek.
(5) A külön jogszabály szerint veszélyes hulladéknak minõsülõ összetevõt tartalmazó termésnövelõ anyagok esetén az engedélyezõ hatóság a hulladék minõségétõl függõ további vizsgálatokat is elõírhat.
(6) Termékcsalád engedélyezése esetén a 2. számú mellékletben elõírt fizikai, kémiai és mikrobiológiai minõsítõ vizsgálatokat, valamint a toxikus elemek és a csírázásgátló hatás vizsgálatát valamennyi termék esetében el kell végeztetni. A 2. számú mellékletben felsorolt további vizsgálatokat a termékek típusától függõen, közegészségügyi és környezeti kockázatot jelentõ összetevõket a legnagyobb arányban tartalmazó termék(ek)nél kell elvégeztetni.
(7) Azokból a változó összetételû mûtrágya termékcsaládokból, amelyek csak makro- vagy mezoelemeket tartalmaznak, legalább három, amelyek mikroelemeket is tartalmaznak, legalább öt, az engedélyezõ hatóság által kijelölt jellemzõ összetételû termék - 2. számú melléklet szerinti - fizikai, kémiai és toxikus elem vizsgálatát kell elvégeztetni.
(8) Az engedélyezõ hatóság által már engedélyezett termésnövelõ anyagokból keveréssel elõállított termesztõközegek és mûtrágyák esetében elegendõ egy termék - 2. számú melléklet szerinti - vizsgálata.
(9) Az engedélyezési eljárás során az engedélyezõ hatóság kiegészítõ adatszolgáltatást és további vizsgálatok elvégzését rendelheti el.
(10) Az engedélyezési eljárásért külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat kell fizetni.

Az áruk kölcsönös elismerésének különös szabályai
5. § (1) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegû elõírásoknak nem kell megfelelnie az olyan termésnövelõ anyagoknak, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elõ, illetve hoztak forgalomba, vagy az EGT-megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elõ, az ott irányadó elõírásoknak megfelelõen, feltéve, hogy az irányadó elõírások az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme, a fogyasztók védelme, valamint a környezet védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékû védelmet nyújtanak.
(2) A védelem egyenértékûségének megállapíthatósága érdekében kérelmet kell benyújtani az engedélyezõ hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az Európai Közösséget létrehozó szerzõdésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2004. évi XIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XIV. törvény) 3. §-a szerinti egyenértékûség megállapíthatóságához szükséges dokumentumokat.
(3) Az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban elõállított, illetve forgalomba hozott, vagy az EGT-megállapodásban részes valamely EFTA-államban elõállított termésnövelõ anyagok tekintetében a védelem egyenértékûségét az engedélyezõ hatóság a 2004. évi XIV. törvényben foglaltaknak megfelelõen vizsgálja.
(4) A termék az egyenértékûséget megállapító határozat alapján, annak jogerõre emelkedésétõl számított 10 éven keresztül hozható forgalomba.
(5) A biológiai vizsgálatok megfelelõségét a növényvédõ szerek engedélyezésére vonatkozó külön jogszabály, valamint az EPPO útmutatók figyelembevételével kell elbírálni.
(6) Amennyiben a benyújtott dokumentáció alapján a védelem egyenértékûség nem állapítható meg, az engedélyezõ hatóság elõírhatja a 2. számú melléklet szerinti hiányzó vizsgálatok elvégeztetését és bekérheti a hiányzó adatokat. Nem szükséges a hiányzó vizsgálatok elvégzése, ha a kérelemhez csatolt vagy az eljárás során benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a forgalmazni kívánt termék megfelel a 3. számú melléklet elõírásainak. Ebben az esetben az engedélyezõ hatóság a 7. § szerinti forgalombahozatali és felhasználási engedélyt adja ki.
(7) A védelem egyenértékûségének vizsgálatáért külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat kell fizetni.
6. § (1) Az engedélyezõ hatóság az engedélyezési eljárás során - beleértve a védelem egyenértékûségét megállapító eljárást is - beszerzi az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: OKTVF), a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK) és az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI) szakhatósági állásfoglalását.
(2) A szakhatósági állásfoglalást a következõk szerint kell elkészíteni:
a) az OKTVF szakhatósági állásfoglalása kiterjed a termésnövelõ anyag felhasználásának, tárolásának, csomagolásának környezet- és természetvédelmi (a továbbiakban együtt: környezetvédelem) szempontból biztonságos megvalósítására, továbbá a hulladékká vált, illetve lejárt szavatosságú készítmény, a maradékanyag, valamint a termésnövelõ anyaggal szennyezett csomagolóeszköz kezelésére vonatkozó környezetvédelmi feltételekre, termékcsaládok esetében a legnagyobb környezeti kockázatot jelentõ összetevõ megnevezésére,
b) az OKK szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a készítmény tárolásának, felhasználásának környezet-egészségügyi feltételrendszerét, valamint a kémiai biztonságról szóló törvényben foglaltak szerint a készítmény veszélyességi besorolását, a veszélyjeleket, a kockázatra, valamint a biztonságra utaló mondatokat, a készítmény környezet-egészségügyi megítélését, az elõkészítéshez és a felhasználáshoz elõírt védõeszközöket és az elsõsegély-nyújtási eljárást, termékcsaládok esetében a legnagyobb közegészségügyi kockázatot jelentõ összetevõ megnevezését,
c) az OÉTI szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a készítmény tárolásának, felhasználásának élelmezés-egészségügyi megítélését.

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Füge felhasználása, fügeszörp készítése

Isteni finom, hűsítő, gyógyító – Készítsünk fügeszörpöt!

A füge az egyik legsokoldalúbb, legegészségesebb különlegesség, ami Magyarországon is megterem. Mostani cikkemben elmondom nektek, miért érdemes felhasználni szinte az egész...

Ismerjétek meg a szőlő jótékony hatásait

Ezért együnk sok szőlőt – Íme, a szőlő jótékony hatásai!

A szőlőket már évezredek óta termeszti az emberiség, és már az ősi civilizációk is előszeretettel fogyasztották őket nyersen vagy éppen bor formájában. A szőlőknek számos...

Hasznos tanácsok az inkagumó termesztéséhez

Diétás burgonya a kertből – A yacon termesztése

Habár első ránézésre egy hosszúkás burgonyához hasonlít, az inkagumó (Smallanthus sonchifolius) valójában sokkal közelebb áll a gyümölcsökhöz, már ami az ízét illeti....

Minden a csillagfürt neveléséről

Kedvenc virágunk nagymamánk kertjéből – A csillagfürt

Ha egy igazán bámulatos évelő nyári dísszel szeretnéd csinosabbá tenni kertedet, akkor a csillagfürt (Lupinus) tökéletes választás erre. Magas, dús virágaik láttán...

A te kertedben is legyenek szitakötők

A legjobb szúnyogirtó – Így csalogass kertedbe szitakötőt!

A legjobb természetes szúnyogirtót mutatom most be nektek, ami nem más, mint a csodaszép szitakötő! Nézzük, mit kell tenned, hogy a kertbe csalogasd ezt a nagyon hasznos élőlényt.

A burgonya termése mérgező

Mérgező a burgonya termése – Véletlenül se edd meg!

Egészen hihetetlen, de nagyon sokan még ma sem tudják, hogy a burgonya termése igencsak mérgező. Mostani cikkemet mindenkinek ajánlom a figyelmébe, nézzük, mit érdemes tudni a...

Tudj meg mindent a komlóról

Minden, amit egy kertésznek a komló termesztéséről tudnia kell

A komlóról megoszlik az emberek véleménye, ez pedig nem véletlen. Sokak szerint a komló nem más, mint egy idegesítő kúszónövény, ami mindent tönkretesz, mások viszont azon a...

Tudj meg mindent a szilva termesztéséről

Minden, amit egy kertésznek a szilva termesztéséről tudnia kell

Ha egy ideje foglalkoztat már a szilvatermesztés, akkor jó helyen jársz. Mivel kevésbé kényesek, mint a többi gyümölcsfa, a szilvafák nagyszerűek kezdő és haladó kertészeknek...

A babér bemutatása

A babér gondozása, nevelése

A babérnak nem csupán sokoldalúsága miatt van ott a helye minden egyes kertben, hanem díszes örökzöld levelei miatt is, amelyek egész évben biztosítják a porta csinos...

Minden a rózsák oltásáról

Itt az ideje a rózsák oltásának – Teljes útmutató szakértőktől

A rózsák oltásáról fogunk most elmondani nektek mindent, olvassátok el írásunkat, és próbálkozzatok meg mindenképpen a rózsák oltásával, ugyanis egyáltalán nem olyan nehéz...

Termessz krumplit szakszerűen

Különös krumplitermesztő módszerek, amik tényleg működnek

Valamiért az az általános vélemény, hogy a krumplikat egyszerűen nem éri meg házilag termeszteni, hiszen a boltban viszonylag olcsón beszerezhetők, és nem igazán van különbség...

Minden tudnivaló a fűszersövényről

Fantasztikus ötlet – Hozzunk létre fűszersövényt!

Bizonyára te is vágyakozva csodálgattad azokat a konyhakertekről készült képeket, amiken a kerteket és/vagy a járdákat gyönyörű, bőségesen termő gyógy- és fűszernövények...