2007. évi XVII. törvény, mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, halászati támogatás

2007. évi XVII. törvény


a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl


Az Országgyûlés annak érdekében, hogy az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Halászati Alapból, továbbá a tagállami hatáskörben nyújtott mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások nemzeti végrehajtásával összefüggõ alapelveket, továbbá egységes intézményi, információs és eljárási kereteket megállapítsa, a következõ törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja, alapelvei
1. § E törvény célja, hogy az eljárás törvényessége, eredményessége és átláthatósága érdekében a közösségi és a nemzeti forrásból folyósított mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások igénybevételének és a közös agrárpolitika egyéb, támogatás kifizetésével nem járó piacszabályozási intézkedéseiben (a továbbiakban együtt: intézkedés) való részvétel rendjét, az ügyfél, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek jogait és kötelezettségeit egységesen szabályozza.
2. § A jogok rendeltetésszerû gyakorlása érdekében az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek az intézkedésekben való részvételhez kapcsolódó információhoz való egyenlõ hozzájutási esélyek biztosítása mellett megadják az ügyfelek részére a vonatkozó nemzeti jogszabályok és közösségi jogi aktusok, valamint egyéb rendelkezések megtartásához szükséges tájékoztatást, és lehetõvé teszik számukra az intézkedésekben való részvétel közösségi jogi aktusokon, nemzeti jogszabályokon és egyéb rendelkezéseken alapuló rendjének megismerését.
3. § A végrehajtási feladatokat ellátó szervezetek minden ügyben kötelesek megkülönböztetés nélkül, az adott intézkedésre vonatkozó közösségi jogi aktusoknak és nemzeti hatáskörben kiadott jogszabályoknak, és az ezeken alapuló más rendelkezéseknek megfelelõen, valamint a támogatási cél megvalósítását és rendeltetését elõsegítõ módon eljárni és intézkedni.
4. § Az ügyfél jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése során köteles elõsegíteni a törvény végrehajtásában közremûködõ szervek, szervezetek feladatainak végrehajtását.
5. § A piaci szereplõk gazdálkodása kiszámíthatóságának érdekében biztosítani kell, hogy:
a) a támogatások kifizetéséért és az egyéb intézkedések lebonyolításának végrehajtásáért felelõs intézményrendszer mûködése átlátható, szabályszerû, megfelelõen szabályozott és a hatékonyság, gazdaságosság, eredményesség követelményeinek megfelelõ legyen,
b) az ügyfelet csak a kérelem elbírálásához legszükségesebb mértékben terhelje adminisztrációs kötelezettség,
c) a támogatási kérelmeket, pályázatokat az egyenlõ esélyek biztosítása mellett bírálják el, továbbá
d) a piaci szereplõk a jogszabályok keretei között kiszámíthatóan, és határidõn belül jussanak hozzá az õket megilletõ támogatáshoz,
e) az átlagosnál kisebb gazdasági erõvel rendelkezõ piaci szereplõk számára is elérhetõek legyenek a versenyképessé válásukhoz szükséges támogatások.
6. § Annak érdekében, hogy az intézkedések ténylegesen a jogszabályokban vagy programokban meghatározott célok megvalósítását szolgálják, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezetek kötelesek megteremteni, illetve biztosítani a szándékos szabálytalanságok elleni hatékony fellépéshez szükséges feltételeket.
7. § (1) Az ügyfelek, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek kötelesek egymással, az Európai Unió illetékes szerveivel, szervezeteivel, valamint más tagállamok kifizetõ ügynökségeivel együttmûködni. Ez az együttmûködés kiterjed az egyes feladatok közösségi jogi aktusokban, valamint a jogszabályokban, továbbá a külön megállapodásokban foglaltak szerint történõ végrehajtására, az együttmûködõ felek közti, szükséges és célhoz kötött adatszolgáltatásra, az ellenõrzések végrehajtásához szükséges feltételek megteremtésére.
(2) A törvény végrehajtásában külön megállapodás alapján részt vevõ szervezetek a szükséges szervezési és pénzügyi intézkedések megtételével kötelesek saját, jogszabályban, illetve alapító okiratukban meghatározott alapfeladataik, valamint a külön megállapodásban foglaltak végrehajtása során az összhangot folyamatosan biztosítani.
8. § A törvény rendelkezéseit az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról (KAP), valamint Közös Halászati Politikájáról (KHP) szóló közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokkal együtt kell alkalmazni és értelmezni.
Fogalmak
9. § A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
a) beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minõsített ráfordítások összessége. A társasági tulajdon, illetõleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minõsül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetõvé teszi;
b) egyéb szervezet: jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, szakcsoport, polgári jogi társaság, és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkezõ személyi egyesülés;
c) illetékes hatóság: az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizetõ ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történõ alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006/EK bizottsági rendelet (2006. június 21.) 1. cikkének (2) bekezdése alapján az agrárpolitikáért felelõs miniszter;
d) irányító hatóság: az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 75. cikke, valamint az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az agrárpolitikáért felelõs miniszter;
e) kifizetõ ügynökség: a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2005. június 21.) 6. cikkében meghatározottak szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt, és az illetékes hatóság által e feladat ellátására akkreditált szerv;
f) igazoló szerv: a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2005. június 21.) 7. cikkében meghatározottak szerinti szerv;
g) közremûködõ szervezet: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 3. cikk p) pontja szerinti szervezet;
h) igazoló hatóság: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet;
i) ellenõrzõ hatóság: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet;
j) helyi akciócsoport: az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 62. cikk (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó szervezet;
k) nemzeti vidéki hálózat: az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerint jogszabályban foglaltak szerinti szervezési, koordinációs feladatokat ellátó szervezet;
l) mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv: a Kormány által rendeletben kijelölt szerv;
m) nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, pályázatban feltüntetett adatok olyan egyértelmû hiányossága vagy hibája, amely a kérelem, vagy a pályázat más adataiból vagy más, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezet által közvetlenül elérhetõ nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (aláírás, bélyegzõ lenyomat stb.);
n) mezõgazdasági vagyoni értékû jog:
1. a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71 EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben (2003. szeptember 29.) foglaltaknak megfelelõen kiosztott, az egységes támogatási rendszerben való részvételre feljogosító támogatási jogosultság,
2. az 1782/2003/EK rendelet 11. fejezetében meghatározott anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatási jogosultság, és a 12. fejezetében meghatározott anyatehénre vonatkozó támogatási jogosultság,
3. a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet (2003. szeptember 29.) 5. cikk j) pontjában meghatározott egyéni referenciamennyiség,
4. a borpiac közös szervezésérõl szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet (1999. május 17.) 2. cikkében meghatározott új telepítési jog, és újratelepítési jog, valamint
5. jogszabályban mezõgazdasági vagyoni értékû jognak minõsített jog;
o) kölcsönös megfeleltetés: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által elõírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenõrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK bizottsági rendelet (2004. április 21.) 2. cikk (30) bekezdésében meghatározott fogalom;
p) hatáskörrel rendelkezõ hatóság: a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó követelmények ellenõrzését, igazolását végzõ közigazgatási szerv;
q) szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló 2988/95/EK Euratom tanácsi rendelet (1995. december 18.) 1. cikk (2) bekezdésében megállapított tényállás;
r) csekély összegû (de minimis) támogatás: az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezõgazdasági és halászati ágazatban szóló 1860/2004/EK bizottsági rendelet (2004. október 6.), valamint más közösségi jogi aktus által csekély összegû (de minimis), támogatásnak minõsített támogatás.


címkék:
Kapcsolódó cikkek
Bálint gazda születésnapja

105 éve született Bálint gazda: emlékezzünk az ország kertészére örökzöld tanácsaival

Bálint gazda szinte mindenki számára ismert szakember volt. Egy népszerű videóval emlékezünk Bálint gazdára, az ország kertészére születésnapján.  Továbbá, nézd meg...

zöld paradicsom ehető vagy mérgező

Az igazság a zöld paradicsomról! Ehető vagy mérgező?

A zöld paradicsom egy rejtélyes és megosztó növény a gasztronómia világában. Miközben egyesek ízletes csemegének tartják, mások óvva intenek a fogyasztásától. De vajon mi...

rezgő virág jellegzetességei

A légies szépségű rezgő virág, ami eleganciát kölcsönöz kertednek!

A rezgő virág (Gypsophila), más néven buglyos fátyolvirág vagy rezgő hópehely, az egyik legszebb és legkecsesebb virág, amit kertünkbe ültethetünk. Légies megjelenése és...

fa ültetés nyáron

Fa ültetése nyáron? Felfedjük a titkokat, hogyan lehet a melegben is sikerrel járni!

A faültetés nagyszerű módja annak, hogy hozzájáruljunk környezetünk védelméhez, javítsuk otthonunk környezetét, és hosszú távú értéket teremtsünk. A tipikus faültetési...

magyar virágok amik őshonosak

A legszebb őshonos, magyar virágok, amiktől egy oázis lesz a kerted

A magyar kertek varázslatos oázisokká válhatnak, ha az őshonos, magyar virágok sokszínűségét és szépségét használjuk fel. Ezek a virágok nemcsak esztétikai élményt...

madárinfluenza vírus tény

Madárinfluenza - ezt a tényt kevesen tudják róla

A madárinfluenza, más néven avian influenza, egy vírusos betegség, amely elsősorban madarakat érint, de bizonyos törzsei képesek átterjedni más állatokra és akár emberekre is....

kerti növények szaporítása házilag

Kerti növények szaporítása egyszerűen! Nézd meg, hogyan!

A kerti növények szaporítása egy izgalmas és kihívásokkal teli feladat. A kertészkedés szerelmesei számára nincs is nagyobb öröm, mint amikor saját maguk szaporítják kedvenc...

gyomnövények kiirtása

Kiirthatatlan gyomnövények a kertben? Ezektől minél előbb szabadulj meg!

A gyönyörű kert titka a gondosan ápolt növények és a folyamatos karbantartás. Azonban vannak olyan gyomnövények, amelyek mindent megtesznek azért, hogy átvegyék az uralmat. Ezek...

árnyéktűrő növények a fa alatt

Mit ültess a fák alá? Ellenálló, árnyéktűrő növények a kertben

A kertészkedés egyik legnagyobb kihívása a fák alatti területek beültetése amihez remek segítséget jelentenek az árnyéktűrő növények. A fák lombkoronája alatti terület...

aszály kihívásai

Aszály Magyarországon: a csapadékhiány és forróság kihívásai

Az utóbbi években Magyarországot sújtó forró időjárás, aszály egyre súlyosabb problémákat okoz mind a mezőgazdaságban, mind a lakosság hétköznapjaiban. Az...

balatoni tájak

5+1 legszebb balatoni táj a természet szerelmeseinek

A Balaton vidéke nem csak a nyári strandolásról szól. A természeti kincsekben bővelkedő régió változatos tájaival, lenyűgöző növény- és állatvilágával, valamint festői...

tyúkok gondozása a forróságban

A tyúkok nyári gondozása, ezt add nekik a melegben

A nyári hónapokban a tyúkok különös figyelmet igényelnek, hiszen a meleg időjárás komoly kihívást jelenthet számukra. Ahhoz, hogy egy tyúk egészséges és produktív maradjon,...