.../2006. (...) FVM rendelet nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól, téli, tavaszi fagykár, árvízkár, belvízkár, aszály, elemikár-mentes

.../2006. (...) FVM rendelet nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól

hirdetes

Az itt közzétett, szám és kihirdetési idõpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegû, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történõ kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható!
A Magyar Közlönyben történõ kihirdetésre megküldve 2006. december 28.

dr. Mikó Zoltán


A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 12. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. §

E rendelet alkalmazásában:
a) téli fagykár: az õszi kalászos gabona-, a repce- és az õszi takarmánykeverék termõföldön a hõmérséklet csökkenése miatt bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a növényállomány legalább ötven százaléka kipusztult, a szõlõ- és gyümölcsültetvényen a fõrügyek (és rügyek) legalább ötven százalékban elfagytak;

b) tavaszi fagykár: a szõlõ- és a gyümölcs ültetvényben bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a szõlõ- és gyümölcsültetvényen a fõrügyek (és rügyek), a szántóföldi zöldségnövény-termõföldön a növények (növényhajtások) legalább ötven százalékban elfagytak;

c) árvízkár: a vetett növények kipusztulását okozó kártétel, amelynek során a természetes vagy mesterséges vízfolyások, valamint tavak (víztárolók) fõvédvonalai felett vagy annak átszakadása miatt medrébõl kilépõ vizek a termõföldet elárasztják és a vetett növények kipusztulását eredményezik;

d) belvízkár: az a kártétel, amelynek során a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredõ átszivárgások, buzgárok, talajvízszint emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellõen kiépített vízelvezetõ mûvekkel rendelkezõ területek csapadékvizeibõl származó felszíni vízelborítás miatt a vetett növényekben okozott kár (a növények kipusztulása) meghaladja az ötven százalékot;

e) aszály: az a természeti jelenség, amely a rendkívül meleg és száraz idõjárás következtében a növényi kultúrákban terméscsökkenést okoz, és amelynek tényét az agrárpolitikáért felelõs miniszter (továbbiakban: miniszter) a rendelkezésre álló vízmérleg- és hõmérsékleti adatok, valamint a távérzékeléses növénymonitoring és egyéb termésbecslések alapján meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vis maiorként közleményben meghirdet;

f) aszálykár: az a kártétel, amely az aszály következtében a növényi kultúrákban keletkezett;

g) elemikár-mentes év: az az év, amelyben a Krt. 3. § (1) bekezdése szerinti szerzõdõ a földadóról szóló 1991. LXXIX. törvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint kárbejelentést nem tett.

2. §

(1) A kárenyhítõ juttatással kapcsolatos szerzõdéskötéssel, nyilvántartással, a kárenyhítési igények befogadásával, a be- és kifizetések pénzügyi lebonyolításával, valamint a kifizetési terv összeállításával kapcsolatos feladatokat a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), mint a Krt. 1. § (2) bekezdése alapján kijelölt szervezet látja el.

(2) Az elemi károk bejelentésével összefüggõ ügyintézést, a kapcsolódó dokumentumok befogadását, a benyújtott kárenyhítési igények mértékének ellenõrzését, a kárenyhítési igényeket tartalmazó kérelmek záradékolását a Krt. 4. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakigazgatási szervként a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal termõföld fekvése szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: szakigazgatási hivatal) végzi.

3. §

(1) A tárgyévi hozamértéket a tárgyévben ténylegesen hasznosított termõföldrõl betakarított termékmennyiség alapul vételével a miniszter által statisztikai adatok alapján közleményben meghatározott piaci áron kell figyelembe venni.

(2) A referencia hozamértéket az elõzõ három elemikár-mentes év átlagtermése alapján a miniszter által az adott évekre közzétett, piaci árakból számított átlagár figyelembevételével kell kiszámítani.

(3) Azon esetekben, amikor a referencia hozamérték és a hozamérték-csökkenés megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a termelõ adott termékbõl nem rendelkezik három elemikár-mentes év adataival, a szükséges információk beszerzése céljából a szakigazgatási hivatalhoz kell fordulnia, amely az illetékességi körébe tartozó termõföld-területek termésátlaga alapján a bázisadatokat (regionális adat) a rendelkezésére bocsátja. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott termelõ esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referencia hozamértékek alapjául (3. számú melléklet D és F oszlop adatai).

(4) A termelõnek a referencia hozamérték megállapításához szükséges évenkénti termelési bázisadatokat tartalmazó - a szakigazgatási hivatal által hitelesített - 2. számú melléklet szerinti nyilvántartásait legalább öt évig meg kell õriznie.


4. §

(1) A szerzõdéskötéshez szükséges nyomtatványt e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A 6. számú mellékletben foglalt feltételektõl a szerzõdõ felek nem térhetnek el.

(2) Az MVH a szerzõdés megkötését nem tagadhatja meg, ha a szerzõdõ
a) nyilatkozik, hogy a Magyar Köztársaság területén termõföldet használ, és a földhasználatot a földhivatalnak bejelentette, valamint
b) rendelkezik az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, vagy a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartási számmal, vagy annak kiadását a szerzõdéskötéssel egyidejûleg kérelmezi.

(3) A szerzõdõnek a szerzõdés megkötésével egyidejûleg nyilatkoznia kell - e rendelet 5. számú mellékletének kitöltésével és a szerzõdéshez csatolásával - az általa irányított vállalkozás (gazdaság) minõsítésérõl.

(4) Az MVH a tárgyévre vonatkozóan megkötött szerzõdések egy példányát írásban, valamint a szerzõdésállomány adatait elektronikus adathordozón a tárgyév február 15-éig eljuttatja a szakigazgatási hivatalnak. A 2007. évre vonatkozó adatállomány átadásának határideje 2007. március 31.

5. §

(1) Amennyiben a tárgyév folyamán a földhasználó által mûvelt termõföld területének nagysága - adás-vétel, használatbavétel, használatbaadás, vagy haszonbérlet következtében - változik, úgy a kárenyhítésre való jogosultság csak azon esetben áll fent továbbra is, ha a szerzõdõ felek a már megkötött szerzõdést az új használati viszonyoknak megfelelõen módosítják. A termõföld területének növekedése esetén azonban a földhasználó csak azon esetben jogosult a növekmény vonatkozásában is kárenyhítésre, ha arra a tárgyév január 1-jétõl folyamatosan, az elõzõ földhasználó által megkötött kárenyhítési szerzõdés érvényben volt és a Krt. 7. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség a Krt. 7. § (2) bekezdése szerinti határidõre teljesítésre került.

(2) Az MVH a szerzõdés-módosítások egy példányát írásban, valamint adatállományát elektronikus adathordozón minden hónap utolsó munkanapján eljuttatja a szakigazgatási hivatalhoz.

6. §

(1) A szerzõdõ a használatában lévõ termõföldön a tárgyévben bekövetkezett árvíz-, belvíz-, és fagykárt, annak becsült nagyságát (az elemi kárral érintett termõföld területe, a terméskiesés becsült mértéke) a káresemény bekövetkezésétõl számított tíz napon belül e rendelet 1. számú melléklete szerint köteles bejelenteni a szakigazgatási hivatalnak. A bejelentéshez a termelõnek csatolnia kell:
a) árvíz esetén a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság igazolását az árvíz bekövetkezésének helyérõl és idõpontjáról,
b) belvíz esetén a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, vagy a vízgazdálkodási társulat igazolását a belvíz fennállásának helyérõl és idejérõl,
c) amennyiben a szerzõdött termõföldre rendelkezik biztosítási szerzõdéssel, úgy a biztosítóval a tárgyévre elemi károkra megkötött biztosítási szerzõdésrõl készített kimutatást a 4. számú melléklet szerinti bejelentõ lapon.

(2) Fagykár esetén az érintett növénykultúrák károsodását - helyszíni szemlét követõen - a szakigazgatási hivatal jegyzõkönyvvel igazolja és dokumentálja.

(3) Amennyiben a szerzõdõ az (1) bekezdés a), b), pontja szerinti igazolást olyan idõpontban kapja kézhez, hogy az (1) bekezdésben meghatározott határidõt teljesíteni nem tudja, az igazolást a kézhezvételt követõen pótlólag haladéktalanul, de legkésõbb a kárenyhítõ juttatás iránti igényének benyújtásával egyidejûleg meg kell küldenie a szakigazgatási hivatalhoz.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a szerzõdõ kárenyhítõ juttatásra vonatkozó igénye érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.

(5) A szakigazgatási hivatal a bejelentett elemi kár tényérõl és annak mértékérõl a rendelkezésére álló lehetõségek - és a csatolt dokumentumok - alapján meggyõzõdik és a bejelentéssel kapcsolatos adatokat nyilvántartásba veszi.

7. §

(1) A szerzõdõ a kárenyhítõ juttatás iránti igényét e rendelet 2., 2/A. és a 3. számú mellékletei szerinti nyomtatvány felhasználásával számítja ki és azt egy példányban legkésõbb a tárgyév október 15-éig a szakigazgatási hivatalhoz személyesen vagy postai úton nyújthatja be.

(2) A szakigazgatási hivatal a kárenyhítõ juttatás iránti igény jogosságát, számított összegét ellenõrzi, adatbázisában rögzíti, a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon záradékolással igazolja, és azt legkésõbb a tárgyév november 1. napjáig a szerzõdõ részére visszaküldi. A szerzõdõnek a kárenyhítõ juttatás iránti, a szakigazgatási hivatal által záradékolt igényét az MVH-hoz legkésõbb a tárgyév november 10-éig kell benyújtania. Ezen határidõ elmulasztása jogvesztõ hatályú.

(3) A postai úton történõ benyújtás, illetve küldés esetén a benyújtás idõpontjának a feladás dátumát kell tekinteni.

8. §

(1) A miniszter az aszályt meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vonatkozóan közleményben vis maiornak nyilvánítja, amelyet a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõben és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján, valamint egy országos napilapban tesz közzé.

(2) Az aszály által okozott kár esetében a szerzõdõ a kárenyhítõ juttatás iránti igényét a 6. § (1) bekezdése szerinti elõzetes bejelentés nélkül benyújthatja a 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.

9. §

(1) Az MVH adatbázisában rögzíti a kárenyhítési juttatásokra vonatkozóan megkötött szerzõdéseket, az éves befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint a hozzá a tárgyév november 10-éig beérkezett kárenyhítõ juttatásra vonatkozó kérelmeket.

(2) Az MVH az (1) bekezdés szerinti adatok összevetése után a kárenyhítési igényeket összegzi és kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyév december 10-éig a miniszterhez jóváhagyásra megküld.

(3) A kifizetési tervnek tartalmaznia kell különösen
a) a szerzõdõknél elemi csapás miatt bekövetkezett hozamkiesés szakigazgatási szerv által ellenõrzött összegét,
b) a szerzõdõknél az elemi károk után a biztosítók által megállapított kártérítés összegét,
c) a szerzõdõk által igényelt kárenyhítési juttatás szakigazgatási hivatal által ellenõrzött és szükség szerint a Krt. 9. §-ának (2) bekezdése szerint módosított összegét,
d) az MVH által vezetett Kárenyhítési lebonyolítási számlára a szerzõdõk által befizetett összeget, valamint az ennek kiegészítéséhez a Krt. 8. § (1) bekezdése szerint igénybe vehetõ költségvetési támogatás összegét,
e) a rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összegét és az ennek alapján javasolt arányos támogatás csökkentés mértékét,
f) a szerzõdõk részére kifizetni javasolt kárenyhítõ támogatás összegét, a kifizetéssel érintett termelõk számát és azok mûködési forma szerinti megoszlását.

(4) A Kárenyhítési lebonyolítási számla számát az MVH a kárenyhítési szerzõdés megkötésekor közli a szerzõdõvel.

(5) Az MVH a szerzõdõk által befizetett összeget a (3) bekezdés d) pontja szerinti lebonyolítási számláról a tárgyév utolsó banki munkanapján átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005. számú Fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlájára.

10. §

(1) A miniszter a 9. §-ban foglaltak szerint összeállított és elõterjesztett kifizetési tervet a Krt. 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt határidõig elfogadja és az európai bizottsági notifikációs eljárásban történõ jóváhagyást követõ tíz napon belül rendelkezik a - 9. § (3) bekezdés f) pontja szerinti - kárenyhítõ juttatás MVH részére történõ átutalásáról.

(2) Az MVH az átutalástól számított tíz napon belül levélben értesíti a szerzõdõt a kárenyhítési igénye mértékének kielégítésérõl és teljesíti a kifizetéseket.

(3) A kárenyhítési szerzõdés rendelkezéseinek a szerzõdõ által történõ megsértése, valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítõ juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogosulatlanul igénybevett kárenyhítõ juttatás tényét a szakigazgatási hivatal állapítja meg és írásban felszólítja a szerzõdõt a jogosulatlanul igénybevett kárenyhítõ juttatás visszafizetésére. A szerzõdõnek a jogosulatlanul igénybevett kárenyhítõ juttatást a 9 §. (3) bekezdés d) pontja szerinti számlára kell visszafizetnie.

11. §

(1) A 7. § (1) bekezdés szerint a szakigazgatási hivatalhoz történõ benyújtást követõen ismertté vált elemi kár bejelentésére a Krt. 5. §-ában meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni. Az ezen káreseményekre vonatkozó, a 7. § (1) bekezdésben meghatározott mellékletek szerint kiszámított, és a szakigazgatási hivatal által záradékolt kárenyhítõ juttatás iránti igényt legkésõbb a tárgyévet követõ év január 31-éig lehet benyújtani az MVH-hoz.

(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott kárenyhítési igényeket az MVH rögzíti és a kifizetésre kerülõ kárenyhítési összeget, valamint az érintett termelõk számát tartalmazó kifizetési javaslatát legkésõbb a tárgyévet követõ év február 15-éig a miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti.

(3) Az MVH a jóváhagyást követõ nyolc napon belül fizeti ki a kárenyhítési összegeket.

12. §

E rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Hársméz

A hársméz gyógyító ereje: ilyen fantasztikus tulajdonságai vannak

A hársméz olyan mézfajta, melyet számos gyógyászati tulajdonsága miatt érdemes kiemelten figyelembe venni. Ez a méz a selyemfűmézzel együtt a legjobbak közé tartozik a...

Dödölle

Ez a titka a hagyományos dödöllének, ami önmagában is isteni étel

A dödölle a magyar konyha egyik legegyszerűbb, mégis legfinomabb étele. Főtt burgonyából és lisztből készül, és bár a hozzávalók nem bonyolultak, a tökéletes dödölle...

Ukrán méz

Mit gondol egy méhész az Ukrajnából érkező mézről?

A legfontosabb dologgal szeretném kezdeni, még pedig azzal, hogy nagyon elszomorít az a háborús helyzet, ami a szomszédságunkban van. Cikkemmel semmiképp sem akarok politizálni,...

Hortenzia tavaszi metszése

Így kell tavasszal megmetszeni a kerti hortenziát – szakértői tanácsok

A hortenzia metszésének ideális időpontja és módja függ a hortenzia típusától, mivel különböző fajták különböző időpontokban és módon virágoznak. Az egyik leggyakoribb...

Húsvéti tojáskrém

Tojáskrém húsvétra, a nagymamám recepteskönyvéből

A húsvéti ünnepi asztal elengedhetetlen kelléke a tojáskrém. Számos variációja létezik, de a nagymamám recepteskönyvében szereplő klasszikus verzió a mai napig a kedvencem. Ez...

propolisz

Így készül a méhek kincse: a propolisz

A propolisz, más néven méhszurok, a méhek által gyűjtött gyantaszerű anyag, melyet a kaptár védelmére és fertőtlenítésére használnak. Számos jótékony hatással bír az...

Tippek leander tavaszi metszéséhez

Így metszd meg a leandert, hogy sok virág legyen rajta

A leander tavaszi metszése a szakértő kertészek szerint az egyik legfontosabb lépés a virág ápolásával kapcsolatban. A leander tavaszi metszése, az elhalt ágak eltávolítása...

Házfal eltakarása növénnyel

El akarsz takarni egy csúnya házfalat? Ültesd elé ezt a növényt!

A kertünk nem csupán egy zöld terület a házunk körül, hanem egy olyan hely is, ahol pihenhetünk, kikapcsolódhatunk és élvezhetjük a természetet. Azonban nem mindig tökéletes a...

mézfajták

Melyik mézfajta mire jó? – egy méhész most elmagyarázza!

Hazai kistermelő méhészként örömmel mutatja be neked Horváth Csaba méhész a méhek és a természet közös ajándékát, a folyékony aranyat, a mézet. Ebben a...

kutyákra mérgező tavaszi virágok

Sokan nem tudják: Ezek a tavaszi virágok mérgezőek a kutyákra

Itt a tavasz, és ezzel együtt kezdenek nyílni a szebbnél szebb virágok is. Kutyatartóként azonban nagyon óvatosnak kell lennünk, mert elég egyetlen óvatlan pillanat, és meg is...

Sövények, amin nem lát be a szomszéd

Ez az 5 legjobb sövény, amin nem lát át a szomszéd

A sövények remek választást jelentenek a privát szféra megteremtéséhez a kertben, de nem mindegyik sövény alkalmas arra, hogy távol tartsa a kíváncsi szomszédok pillantásait....

tavaszi feladatok egy méhesben

A március izgalmas hónap a méhészeknek, mutatjuk miért

A méhészek számára a tavasz egy igazi versenyfutás az idővel. A méhek, a virágok és az időjárás állandó figyelése mellett etetésre, szűkítésre, a méhek szaporodásának...