.../2006. (...) FVM rendelet nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól, téli, tavaszi fagykár, árvízkár, belvízkár, aszály, elemikár-mentes

.../2006. (...) FVM rendelet nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól

Hirdetés

Az itt közzétett, szám és kihirdetési idõpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegû, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történõ kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható!
A Magyar Közlönyben történõ kihirdetésre megküldve 2006. december 28.

dr. Mikó Zoltán


A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 12. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. §

E rendelet alkalmazásában:
a) téli fagykár: az õszi kalászos gabona-, a repce- és az õszi takarmánykeverék termõföldön a hõmérséklet csökkenése miatt bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a növényállomány legalább ötven százaléka kipusztult, a szõlõ- és gyümölcsültetvényen a fõrügyek (és rügyek) legalább ötven százalékban elfagytak;

b) tavaszi fagykár: a szõlõ- és a gyümölcs ültetvényben bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a szõlõ- és gyümölcsültetvényen a fõrügyek (és rügyek), a szántóföldi zöldségnövény-termõföldön a növények (növényhajtások) legalább ötven százalékban elfagytak;

c) árvízkár: a vetett növények kipusztulását okozó kártétel, amelynek során a természetes vagy mesterséges vízfolyások, valamint tavak (víztárolók) fõvédvonalai felett vagy annak átszakadása miatt medrébõl kilépõ vizek a termõföldet elárasztják és a vetett növények kipusztulását eredményezik;

d) belvízkár: az a kártétel, amelynek során a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredõ átszivárgások, buzgárok, talajvízszint emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellõen kiépített vízelvezetõ mûvekkel rendelkezõ területek csapadékvizeibõl származó felszíni vízelborítás miatt a vetett növényekben okozott kár (a növények kipusztulása) meghaladja az ötven százalékot;

e) aszály: az a természeti jelenség, amely a rendkívül meleg és száraz idõjárás következtében a növényi kultúrákban terméscsökkenést okoz, és amelynek tényét az agrárpolitikáért felelõs miniszter (továbbiakban: miniszter) a rendelkezésre álló vízmérleg- és hõmérsékleti adatok, valamint a távérzékeléses növénymonitoring és egyéb termésbecslések alapján meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vis maiorként közleményben meghirdet;

f) aszálykár: az a kártétel, amely az aszály következtében a növényi kultúrákban keletkezett;

g) elemikár-mentes év: az az év, amelyben a Krt. 3. § (1) bekezdése szerinti szerzõdõ a földadóról szóló 1991. LXXIX. törvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint kárbejelentést nem tett.

2. §

(1) A kárenyhítõ juttatással kapcsolatos szerzõdéskötéssel, nyilvántartással, a kárenyhítési igények befogadásával, a be- és kifizetések pénzügyi lebonyolításával, valamint a kifizetési terv összeállításával kapcsolatos feladatokat a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), mint a Krt. 1. § (2) bekezdése alapján kijelölt szervezet látja el.

(2) Az elemi károk bejelentésével összefüggõ ügyintézést, a kapcsolódó dokumentumok befogadását, a benyújtott kárenyhítési igények mértékének ellenõrzését, a kárenyhítési igényeket tartalmazó kérelmek záradékolását a Krt. 4. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakigazgatási szervként a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal termõföld fekvése szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: szakigazgatási hivatal) végzi.

3. §

(1) A tárgyévi hozamértéket a tárgyévben ténylegesen hasznosított termõföldrõl betakarított termékmennyiség alapul vételével a miniszter által statisztikai adatok alapján közleményben meghatározott piaci áron kell figyelembe venni.

(2) A referencia hozamértéket az elõzõ három elemikár-mentes év átlagtermése alapján a miniszter által az adott évekre közzétett, piaci árakból számított átlagár figyelembevételével kell kiszámítani.

(3) Azon esetekben, amikor a referencia hozamérték és a hozamérték-csökkenés megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a termelõ adott termékbõl nem rendelkezik három elemikár-mentes év adataival, a szükséges információk beszerzése céljából a szakigazgatási hivatalhoz kell fordulnia, amely az illetékességi körébe tartozó termõföld-területek termésátlaga alapján a bázisadatokat (regionális adat) a rendelkezésére bocsátja. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott termelõ esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referencia hozamértékek alapjául (3. számú melléklet D és F oszlop adatai).

(4) A termelõnek a referencia hozamérték megállapításához szükséges évenkénti termelési bázisadatokat tartalmazó - a szakigazgatási hivatal által hitelesített - 2. számú melléklet szerinti nyilvántartásait legalább öt évig meg kell õriznie.


4. §

(1) A szerzõdéskötéshez szükséges nyomtatványt e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A 6. számú mellékletben foglalt feltételektõl a szerzõdõ felek nem térhetnek el.

(2) Az MVH a szerzõdés megkötését nem tagadhatja meg, ha a szerzõdõ
a) nyilatkozik, hogy a Magyar Köztársaság területén termõföldet használ, és a földhasználatot a földhivatalnak bejelentette, valamint
b) rendelkezik az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, vagy a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartási számmal, vagy annak kiadását a szerzõdéskötéssel egyidejûleg kérelmezi.

(3) A szerzõdõnek a szerzõdés megkötésével egyidejûleg nyilatkoznia kell - e rendelet 5. számú mellékletének kitöltésével és a szerzõdéshez csatolásával - az általa irányított vállalkozás (gazdaság) minõsítésérõl.

(4) Az MVH a tárgyévre vonatkozóan megkötött szerzõdések egy példányát írásban, valamint a szerzõdésállomány adatait elektronikus adathordozón a tárgyév február 15-éig eljuttatja a szakigazgatási hivatalnak. A 2007. évre vonatkozó adatállomány átadásának határideje 2007. március 31.

5. §

(1) Amennyiben a tárgyév folyamán a földhasználó által mûvelt termõföld területének nagysága - adás-vétel, használatbavétel, használatbaadás, vagy haszonbérlet következtében - változik, úgy a kárenyhítésre való jogosultság csak azon esetben áll fent továbbra is, ha a szerzõdõ felek a már megkötött szerzõdést az új használati viszonyoknak megfelelõen módosítják. A termõföld területének növekedése esetén azonban a földhasználó csak azon esetben jogosult a növekmény vonatkozásában is kárenyhítésre, ha arra a tárgyév január 1-jétõl folyamatosan, az elõzõ földhasználó által megkötött kárenyhítési szerzõdés érvényben volt és a Krt. 7. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség a Krt. 7. § (2) bekezdése szerinti határidõre teljesítésre került.

(2) Az MVH a szerzõdés-módosítások egy példányát írásban, valamint adatállományát elektronikus adathordozón minden hónap utolsó munkanapján eljuttatja a szakigazgatási hivatalhoz.

6. §

(1) A szerzõdõ a használatában lévõ termõföldön a tárgyévben bekövetkezett árvíz-, belvíz-, és fagykárt, annak becsült nagyságát (az elemi kárral érintett termõföld területe, a terméskiesés becsült mértéke) a káresemény bekövetkezésétõl számított tíz napon belül e rendelet 1. számú melléklete szerint köteles bejelenteni a szakigazgatási hivatalnak. A bejelentéshez a termelõnek csatolnia kell:
a) árvíz esetén a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság igazolását az árvíz bekövetkezésének helyérõl és idõpontjáról,
b) belvíz esetén a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, vagy a vízgazdálkodási társulat igazolását a belvíz fennállásának helyérõl és idejérõl,
c) amennyiben a szerzõdött termõföldre rendelkezik biztosítási szerzõdéssel, úgy a biztosítóval a tárgyévre elemi károkra megkötött biztosítási szerzõdésrõl készített kimutatást a 4. számú melléklet szerinti bejelentõ lapon.

(2) Fagykár esetén az érintett növénykultúrák károsodását - helyszíni szemlét követõen - a szakigazgatási hivatal jegyzõkönyvvel igazolja és dokumentálja.

(3) Amennyiben a szerzõdõ az (1) bekezdés a), b), pontja szerinti igazolást olyan idõpontban kapja kézhez, hogy az (1) bekezdésben meghatározott határidõt teljesíteni nem tudja, az igazolást a kézhezvételt követõen pótlólag haladéktalanul, de legkésõbb a kárenyhítõ juttatás iránti igényének benyújtásával egyidejûleg meg kell küldenie a szakigazgatási hivatalhoz.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a szerzõdõ kárenyhítõ juttatásra vonatkozó igénye érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.

(5) A szakigazgatási hivatal a bejelentett elemi kár tényérõl és annak mértékérõl a rendelkezésére álló lehetõségek - és a csatolt dokumentumok - alapján meggyõzõdik és a bejelentéssel kapcsolatos adatokat nyilvántartásba veszi.

7. §

(1) A szerzõdõ a kárenyhítõ juttatás iránti igényét e rendelet 2., 2/A. és a 3. számú mellékletei szerinti nyomtatvány felhasználásával számítja ki és azt egy példányban legkésõbb a tárgyév október 15-éig a szakigazgatási hivatalhoz személyesen vagy postai úton nyújthatja be.

(2) A szakigazgatási hivatal a kárenyhítõ juttatás iránti igény jogosságát, számított összegét ellenõrzi, adatbázisában rögzíti, a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon záradékolással igazolja, és azt legkésõbb a tárgyév november 1. napjáig a szerzõdõ részére visszaküldi. A szerzõdõnek a kárenyhítõ juttatás iránti, a szakigazgatási hivatal által záradékolt igényét az MVH-hoz legkésõbb a tárgyév november 10-éig kell benyújtania. Ezen határidõ elmulasztása jogvesztõ hatályú.

(3) A postai úton történõ benyújtás, illetve küldés esetén a benyújtás idõpontjának a feladás dátumát kell tekinteni.

8. §

(1) A miniszter az aszályt meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vonatkozóan közleményben vis maiornak nyilvánítja, amelyet a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõben és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján, valamint egy országos napilapban tesz közzé.

(2) Az aszály által okozott kár esetében a szerzõdõ a kárenyhítõ juttatás iránti igényét a 6. § (1) bekezdése szerinti elõzetes bejelentés nélkül benyújthatja a 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.

9. §

(1) Az MVH adatbázisában rögzíti a kárenyhítési juttatásokra vonatkozóan megkötött szerzõdéseket, az éves befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint a hozzá a tárgyév november 10-éig beérkezett kárenyhítõ juttatásra vonatkozó kérelmeket.

(2) Az MVH az (1) bekezdés szerinti adatok összevetése után a kárenyhítési igényeket összegzi és kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyév december 10-éig a miniszterhez jóváhagyásra megküld.

(3) A kifizetési tervnek tartalmaznia kell különösen
a) a szerzõdõknél elemi csapás miatt bekövetkezett hozamkiesés szakigazgatási szerv által ellenõrzött összegét,
b) a szerzõdõknél az elemi károk után a biztosítók által megállapított kártérítés összegét,
c) a szerzõdõk által igényelt kárenyhítési juttatás szakigazgatási hivatal által ellenõrzött és szükség szerint a Krt. 9. §-ának (2) bekezdése szerint módosított összegét,
d) az MVH által vezetett Kárenyhítési lebonyolítási számlára a szerzõdõk által befizetett összeget, valamint az ennek kiegészítéséhez a Krt. 8. § (1) bekezdése szerint igénybe vehetõ költségvetési támogatás összegét,
e) a rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összegét és az ennek alapján javasolt arányos támogatás csökkentés mértékét,
f) a szerzõdõk részére kifizetni javasolt kárenyhítõ támogatás összegét, a kifizetéssel érintett termelõk számát és azok mûködési forma szerinti megoszlását.

(4) A Kárenyhítési lebonyolítási számla számát az MVH a kárenyhítési szerzõdés megkötésekor közli a szerzõdõvel.

(5) Az MVH a szerzõdõk által befizetett összeget a (3) bekezdés d) pontja szerinti lebonyolítási számláról a tárgyév utolsó banki munkanapján átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005. számú Fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlájára.

10. §

(1) A miniszter a 9. §-ban foglaltak szerint összeállított és elõterjesztett kifizetési tervet a Krt. 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt határidõig elfogadja és az európai bizottsági notifikációs eljárásban történõ jóváhagyást követõ tíz napon belül rendelkezik a - 9. § (3) bekezdés f) pontja szerinti - kárenyhítõ juttatás MVH részére történõ átutalásáról.

(2) Az MVH az átutalástól számított tíz napon belül levélben értesíti a szerzõdõt a kárenyhítési igénye mértékének kielégítésérõl és teljesíti a kifizetéseket.

(3) A kárenyhítési szerzõdés rendelkezéseinek a szerzõdõ által történõ megsértése, valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítõ juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogosulatlanul igénybevett kárenyhítõ juttatás tényét a szakigazgatási hivatal állapítja meg és írásban felszólítja a szerzõdõt a jogosulatlanul igénybevett kárenyhítõ juttatás visszafizetésére. A szerzõdõnek a jogosulatlanul igénybevett kárenyhítõ juttatást a 9 §. (3) bekezdés d) pontja szerinti számlára kell visszafizetnie.

11. §

(1) A 7. § (1) bekezdés szerint a szakigazgatási hivatalhoz történõ benyújtást követõen ismertté vált elemi kár bejelentésére a Krt. 5. §-ában meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni. Az ezen káreseményekre vonatkozó, a 7. § (1) bekezdésben meghatározott mellékletek szerint kiszámított, és a szakigazgatási hivatal által záradékolt kárenyhítõ juttatás iránti igényt legkésõbb a tárgyévet követõ év január 31-éig lehet benyújtani az MVH-hoz.

(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott kárenyhítési igényeket az MVH rögzíti és a kifizetésre kerülõ kárenyhítési összeget, valamint az érintett termelõk számát tartalmazó kifizetési javaslatát legkésõbb a tárgyévet követõ év február 15-éig a miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti.

(3) Az MVH a jóváhagyást követõ nyolc napon belül fizeti ki a kárenyhítési összegeket.

12. §

E rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.

Hasznos volt számodra a szótárunk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 131

Átlagos értékelés: 5.0

Hirdetés

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Cseresznye fogyasztása

Mire jó a cseresznye?

A cseresznye nagyon egészséges!  78−82 százaléka víz. Vesetisztító, vértisztító gyümölcsök közé soroljuk, ezáltal bőrújító bőrújító hatású is. Csökkenti...

Levendulalimonádé gyorsan és könnyedén

Levendulalimonádé házilag

A levendula egy nagyon hatásos növény, ami megnyugtatja az érzékeket, elvarázsolja a tested és a lelket egyaránt. Számos formában használják gyógyászati célokra, készítsünk...

Új kullancsfajtól retteghetünk

Minden eddiginél veszélyesebb két új kullancsfaj tűnt fel Magyarországon!

Eddig is rengeteg gondot okoztak a kullancsok Magyarországon, de ha ez még nem lenne elég, most két új, a korábbiaknál is veszélyesebb fajt bukkant fel, melyek halálos betegségeket...

Tudj meg mindent a rukkoláról

Termesszük együtt ezt a különleges növényt – Tudnivalók a rukkoláról!

A rukkola (Eruca sativa), vagy másnéven a borsmustár az egyik legnépszerűbb leveles zöldség, méghozzá nem véletlenül. Ennek a sokoldalú növénynek a levelei, a magvai, és a...

Milyen az ideális talajhőmérséklet?

Amiről még sehol sem olvashattál - Ilyen talajhőmérsékletet kell biztosítanod növényeid számára

A tavasz egy rendkívül izgalmas, és ugyanakkor kiszámíthatatlan, kaotikus évszak egy kertész számára. A természet ébredezik ugyan, de az időjárás olyan sebesen és...

Használd fel a mohát a kertben

Így teheted csinosabbá kertedet mohával

A mohát kevés kertész látja szívesen birtokán, ugyanis jelenléte súlyos talajproblémákra utal, és általánosságban nehéz megszabadulni tőle. Azonban a mohát kreatívan...

Biogazdaságot hoztak létre a focipálya helyén

Magyarországon is így kéne? Focipályából hoztak létre briliáns biogazdaságot!

Amíg Magyarországon sorra épülnek a nagyobbnál nagyobb, modernebbnél modernebb, és nem utolsósorban sokak által teljesen felesleges stadionok, addig külföldön teljesen más a...

Gyümölcstermesztés növénytartóban

13 növénytartóban termeszthető gyümölcs, amit imádni fogsz!

Melyik kertész ne álmodozna arról, hogy valahányszor kilép kertjébe, finomabbnál finomabb gyümölcsök és bogyók veszik körül? Sajnos ez a lehetőség nem adatik meg mindenkinek,...

Hasznos információk a pulykatenyésztésről

Gazdaságos tippek a nyereséges pulykatenyésztéshez

Aki csak egy keveset is tud a pulykákról, az bizonyára csodálkozva olvasta a cikk címét – mégis hogy férnek egy mondatba egymással a „pulykatenyésztés” és a...

Petúnia torony létrehozása

Így hozd létre álmaid legszebb petúnia-tornyát!

A tavaszi virágokat számtalan módon elültethetjük, de a virágtorony különleges hangulatot varázsol az udvaron. Néhány egyszerű lépést követve elkészíthetjük a saját...

Május a kiskertben – Kiskerti teendők májusban

A legfontosabb hónap az évben – Májusi teendők a kiskertben

Nem sok fontosabb hónap van a kiskert életében, mint a május. Ilyenkor szinte minden eldől, éppen ezért hoztam most el nektek ezt a szuper cikket, minden fontos dolgot...

Minden a rebarbaráról

Termesszünk kertünkben rebarbarát – Szakértőnk elmondja, hogyan!

A rebarbara egy nagyon különleges, finom és sokoldalú növény. Mostani cikkemben mindent elmondok nektek a rebarbara termesztéséről, de kitérek arra is, miért lenne ott a helye...