16/2006. (II. 24.) FVM rendelet

hirdetes

a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról


A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény 65. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következõ 44. ponttal egészül ki:
"44. Károsítómentes terület: olyan terület, amelyen egy adott károsító tudományos bizonyítékokkal alátámasztva nem fordul elõ és amelyen ezt az állapotot hatósági ellenõrzés mellett fenntartják."
2. § Az R. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A Magyarországon nem honos, az 1. számú melléklet A. részének I. szakaszában és a 2. számú melléklet A. részének I. szakaszában felsorolt károsítók elõfordulásáról, valamint az 1. számú melléklet A. részének II. szakaszában vagy B. részében, továbbá a 2. számú melléklet A. részének II. szakaszában vagy B. részében felsorolt károsítók Magyarország területének olyan részén történõ megjelenésérõl, ahol azok korábban nem voltak jelen, a minisztérium értesíti a Bizottságot és a tagállamokat, valamint a vonatkozó nemzetközi szerzõdésekben foglaltaknak megfelelõen a meghatározott szervezeteket és intézményeket."
3. § Az R. a következõ alcímmel és 14/D. §-sal egészül ki:
"Károsítómentes terület

14/D. § (1) Károsítómentes területet a Központi Szolgálat jelöl ki hivatalból vagy az illetékes Szolgálatnál elõterjesztett kérelem alapján, ha a terület megfelel a 25. számú mellékletében foglalt elõírásoknak. A Központi Szolgálat a károsítómentes területekrõl hatósági nyilvántartást vezet, a kérelemre történõ kijelölésrõl határozatot hoz.
(2) A hatósági nyilvántartás tartalmazza a károsítómentes terület azonosító adatait, továbbá a 25. számú mellékletben foglalt elõírásokon felül - a kijelölõ határozatban elõírt - kötelezõ, egyedi, a károsítómentes terület fenntartásával kapcsolatos növény-egészségügyi intézkedéseket és a károsító esetleges megjelenésekor alkalmazandó egységes növény-egészségügyi elõírásokat.
(3) A károsítómentes területen az adott károsító megjelenését vagy annak gyanúját a termelõ haladéktalanul köteles a Szolgálatnak jelenteni. A Szolgálat errõl három munkanapon belül a Központi Szolgálatot értesíti.
(4) Amennyiben a károsítómentes terület növény-egészségügyi állapota megváltozik, a Központi Szolgálat a Szolgálat bejelentése alapján az adott károsítómentes területet a hatósági nyilvántartásból törölheti vagy az arra vonatkozó - a kijelölõ határozatban foglalt - elõírásokat módosíthatja.
(5) Az ügyfél kérelmére nyilvántartásba vett károsítómentes terület kijelölésével és fenntartásával kapcsolatos költségeket az ügyfél viseli."
4. § Az R. 34. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"34. § A Szolgálat a vizsgálatokat minden esetben az 1-2. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére, illetve a termõhely, tárolóhely vagy a növény ezen károsítóktól való mentességének megállapítása érdekében végzi el. A növény-egészségügyi ellenõrzéseket a vizsgált növényen elõforduló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére legalkalmasabb idõszakban, legalább évente egy alkalommal (kivéve a 9. számú melléklet 8.2. pontjában meghatározottakat) kell elvégezni. Az ellenõrzések egységes rendjének szabályozása a Központi Szolgálat feladata."
5. § Az R. 50/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok valamely védett zónába történõ szállítása esetén az (1) bekezdést kell alkalmazni az 1. számú melléklet B. részében, a 2. számú melléklet B. részében, illetve az 5. számú melléklet B. részében felsorolt károsítók és különleges elõírások tekintetében."
6. § (1) Az R. 69. §-ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Ez a rendelet a következõ közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
"g) a Bizottság 92/105/EGK irányelve (1992. december 3.) egyes növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk Közösségen belüli mozgásához használandó növényútlevelek bizonyos mértékû egységesítésének megállapításáról, valamint az ilyen növényútlevelek kibocsátásával kapcsolatos részletes eljárások, továbbá azok pótlásával kapcsolatos részletes eljárások és feltételek megállapításáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 2005/17/EK irányelve,"
(2) Az R. 69. §-ának l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Ez a rendelet a következõ közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
"l) a Bizottság 95/44/EK irányelve (1995. július 26.) a 77/93/EGK tanácsi irányelv I. és V. mellékletében felsorolt egyes káros szervezeteknek, növényeknek, növényi termékeknek és egyéb tárgyaknak vizsgálati, tudományos vagy fajtaszelekciós munka céljából a Közösségbe vagy annak egyes védett övezeteibe történõ bevezetését, illetve a Közösségen vagy annak egyes védett övezetein belül történõ mozgatását lehetõvé tévõ feltételek létrehozásáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 97/46/EK irányelve,"
(3) Az R. 69. §-a o) pontjának 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Ez a rendelet a következõ közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
o) a Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 22.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történõ behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekrõl, valamint az azt módosító,]
"1. a Bizottság 2001/33/EK, 2002/28/EK, 2002/36/EK, 2003/22/EK, 2003/47/EK, 2003/116/EK, 2004/31/EK, 2004/70/EK, 2004/102/EK, 2004/103/EK, 2004/105/EK irányelve és a Tanács 2002/89/EK, 2005/15/EK, 2005/16/EK, 2005/77/EK és 2006/14/EK irányelve,"
7. § (1) Az R. 5. és 6. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az R. e rendelet 2. számú melléklete szerinti 25. számú melléklettel egészül ki.
8. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba.
(2) A (3) bekezdés e rendelet kihirdetésének napján, az 1. számú melléklet II. fejezete 2006. május 1-jén lép hatályba.
(3) A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról szóló 62/2005. (VII. 8.) FVM rendelet 8. §-ának (3) bekezdésében a "2006. március 1-jén" szövegrész helyébe "2009. január 1-jén" szövegrész lép.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról szóló 81/2005. (IX. 13.) FVM rendelet 1. számú melléklete V. fejezetének 1. pontja hatályát veszti.
9. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Bizottság 2005/77/EK irányelve (2005. november 11.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történõ behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekrõl szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv V. mellékletének módosításáról,
b) a Bizottság 2006/14/EK irányelve (2006. február 6.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történõ behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekrõl szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv IV. mellékletének módosításáról.
1. számú melléklet a 16/2006. (II. 24.) FVM rendelethez

I.
Az R. 5. számú melléklete A. része II. szakaszának 16. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"16. A Prunus L. nemzetség alábbi fajainak ültetésre szánt növényei, a vetõmag kivételével:
- Prunus amygdalus Batsch,
- Prunus armeniaca L.,
- Prunus blireiana Andre,
- Prunus brigantina Vill.,
- Prunus cerasifera Ehrh.,
- Prunus cistena Hansen,
- Prunus curdica Fenzl és Fritsch.,
- Prunus domestica ssp. domestica L.,
- Prunus domestica ssp. insititia (L.) C. K. Schneid,
- Prunus domestica ssp. italica (Borkh.) Hegi., A 12. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hivatalos nyilatkozat kell arról, hogy
a) a növények a plum pox vírustól mentes területekrõl
származnak, vagy
b) ba) a magról termesztettek kivételével, a növényeket
- hivatalosan minõsítették egy olyan igazolási rendszerben, amely megköveteli, hogy azok közvetlen leszármazási kapcsolatban álljanak egy megfelelõ körülmények között fenntartott növényanyaggal, amelyet legalább a plum pox vírusra megfelelõ indikátorok vagy más, azokkal egyenértékû módszerek alkalmazásával hatóságilag megvizsgáltak, és e vizsgálatokban a nevezett károsítótól mentesnek találtak, vagy
- Prunus glandulosa Thunb.,
- Prunus holosericea Batal.,
- Prunus hortulana Bailey,
- Prunus japonica Thunb.,
- Prunus mandshurica (Maxim.) Koehne,
- Prunus maritima Marsh.,
- Prunus mume Sieb. és Zucc,
- Prunus nigra Ait.,
- Prunus persica (L.) Batsch,
- Prunus salicina L.,
- Prunus sibirica L.,
- Prunus simonii Carr.,
- Prunus spinosa L.,
- Prunus tomentosa Thunb.,
- Prunus triloba Lindl., valamint a plum pox vírus iránt fogékony egyéb Prunus L. fajok - közvetlen vonalon olyan anyagtól származnak, amelyet megfelelõ körülmények között tartanak fenn, és amelyet a legutóbbi három teljes vegetációs idõszak során legalább egy alkalommal megfelelõ indikátorok vagy más, azokkal egyenértékû módszerek alkalmazásával hatóságilag megvizsgáltak legalább a plum pox vírusra, és e vizsgálatokban mentesnek találtak a nevezett károsítótól,
bb) a legutóbbi három teljes vegetációs idõszak kezdete óta a termõhelyen a növényeken, illetve a termõhely közvetlen közelében a fogékony növényeken nem észlelték a plum pox vírus okozta betegség tüneteit,
bc) a termõhelyen más vírusok vagy vírusszerû kórokozók okozta betegség tüneteit mutató növényeket kigyomlálták."

II.
Az R. 6. számú melléklete A. része I. szakaszának 2.4. pontja helyébe a következõ szövegrész lép:
"2.4. Az Allium ascalonicum L., Allium cepa L. és Allium schoenoprasum L. ültetésre szánt magvai és hagymagumói, és ültetésre szánt Allium porrum L. növények. A Medicago sativa L., a Helianthus annuus L., a Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. és a Phaseolus L. vetõmagvai."2. számú melléklet a 16/2006. (II. 24.) FVM rendelethez

"25. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez
A károsítómentes terület kialakítására vonatkozó elõírások
1. A károsítómentes terület kialakításának célja
A károsítómentes terület kialakításával biztosítható, hogy a károsítómentes területrõl kiszállított vizsgálatköteles áruk az adott károsítótól mentesek legyenek - amennyiben a területen végzett felderítések és vizsgálatok eredményei ezt alátámasztják - és megfeleljenek a védett zóna, illetve a célország növény-egészségügyi elõírásainak.
2. A károsítómentes terület kijelölése
A károsítómentes terület kijelölése az adott károsító elõfordulása alapján, közigazgatási vagy természetes határvonalak, illetve a terület birtokviszonyainak figyelembevételével történik.
3. A károsítómentes terület létrehozása és fenntartása
3.1. A mentesség megállapítása történhet:
a) történelmi adatok, tudományos ismeretek, megfigyelések felhasználásával,
b) a Szolgálatok által az éves munkaterv keretében végzett felderítések adatainak felhasználásával.
3.2. A terület az alábbiak szerint tekinthetõ károsító-mentesnek:
a) a károsító jelenlétét nem észlelték a felderítések vagy a növény-egészségügyi ellenõrzések során,
b) a fertõzést felszámolták,
c) a területen korábban jelen lévõ károsítót a felderítések során nem észlelték,
d) téves adatszolgáltatás miatt a korábbi észlelés érvényét vesztette,
e) a károsító észlelése nem megbízható jelentéseken alapul,
f) a károsítót kimutatták egy feltartóztatott szállítmányból, de folyamatos felderítés bizonyítja, hogy a károsító nem telepedett meg.
3.3. A mentesség fenntartását szolgáló növény-egészségügyi intézkedések:
a) növény-egészségügyi jogszabályok alkalmazása (zárlati károsítók listája, import elõírások, szállítási tilalom, korlátozás),
b) folyamatos megfigyelési (monitoring) rendszer mûködtetése a növény-egészségügyi állapot igazolására,
c) termelõk tájékoztatása.
3.4. A mentesség fenntartásának ellenõrzése
A Szolgálat:
a) ellenõrzi az export, illetve a védett zónába irányuló szállítmányokat,
b) felderítést mûködtet a károsító populációjának felmérésére.
4. Károsítómentes terület
A károsítómentes terület több termõhelyet is magába foglalhat, kiterjedhet egy vagy több megyére, illetve Magyarország egész területére.
A károsítómentes terület lehet olyan terület is
a) amelyen belül található egy alacsony fertõzöttségû, elhatárolt terület, illetve
b) amelyet körbevesz egy fertõzött terület.
5. Dokumentáció és felülvizsgálat
A károsítómentes terület kialakításához és fenntartásához szükséges növény-egészségügyi intézkedéseket dokumentálni kell."

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Büszkeségeink - A magyar tyúk bemutatása

Büszkeségeink - A magyar tyúk bemutatása

A magyar tyúkokra valóban mindenki nagyon büszke lehet, ugyanis világhíresek. Mostani cikkemben mindent elmondok nektek a magyar tyúkok történetéről! 

A legveszélyeztetettebb magyar kutyafajta – Az erdélyi kopó

A legveszélyeztetettebb magyar kutyafajta – Az erdélyi kopó

Az erdélyi kopó a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő magyar kutyafajta, érdemes nagyon odafigyelnünk rá, mivel nagyon értékes. Most mindent elmondok nektek az erdélyi kopóról! 

Nagy-Magyarország öröksége – Az erdélyi kopasznyakú tyúk

Nagy-Magyarország öröksége – Az erdélyi kopasznyakú tyúk

Mostani cikkemben egy nagyon különleges tyúkfajtát mutatok be nektek, tartsatok velem és ismerkedjetek meg közelebbről az erdélyi kopasznyakú tyúkkal!

A Kárpátok pónija – A hucul bemutatása

A Kárpátok pónija – A hucul bemutatása

A kárpátok póniját mutatom most be nektek, ami nem más, mint a hucul. Ismerkedjetek meg kicsit közelebbről ismét egy nagy büszkeségünkkel! 

Világhíres magyar juhfajta – A magyar racka bemutatása

Világhíres magyar juhfajta – A magyar racka bemutatása

Az egész világon ismerik a magyarok nagy büszkeségét, a juhok gyöngyszemét, a magyar rackát. Mostani cikkemben elmondom, miért olyan különleges ez a juhfajta! 

A kamilla előnyei a kertben - Ültess te is mindenképp!

A kamilla előnyei a kertben - Ültess te is mindenképp!

Tudtad, hogy a kamillának számtalan előnye van a kertben? Pedig így van, mostani cikkemben elmondok, miért érdemes mindenképpen ültetned kamillát a kertbe!

Hogyan és mire használhatjuk fel a chiát?

Hogyan és mire használhatjuk fel a chiát?

Nézzük, hogyan és mire lehet felhasználni a fantasztikus aszték zsályát, vagyis a chiát! Mindenkinek ajánlom, hogy velem tartson, mindent elmondok a chiáról!

Mit tegyek, ha denevért találtam?

Mit tegyek, ha denevért találtam?

Sajnos egyre több helyről érkeznek hírek arról, hogy denevérek lelik halálukat az emberi gondatlanság miatt, mostani cikkemben elmondom, mit kell tenned, ha denevért találsz! 

Azonnal beleszeretsz – A csodacserje bemutatása

Azonnal beleszeretsz – A csodacserje bemutatása

A csodacserje, vagy másnéven kroton a kutyatejfélék családjába tartozó örökzöld növény. Rendkívül mutatós, színes külsővel rendelkezik, innen kapta a nevét is. Nézzük,...

Minden a húsos som termesztéséről

Elfeledett csodagyümölcsünk – A húsos som

Egy elfeledett gyümölcsöt mutatok most be nektek, ami pedig nem más, mint a húsos som. Bizony, ez a növény régen szinte minden kertben ott volt, mára viszont sajnos eltűnt, pedig...

Paradicsomtermesztés szalmabála segítségével

Paradicsomtermesztés szalmában - A rekord minőségért és mennyiségért!

Sokan szeretnének belekóstolni a növénytermesztésbe, azonban sajnos nem mindenki rendelkezik megfelelő táptalajjal. Létezik azonban egy módszer, ami még a táptalajnál is...

Télen virágzó növények

Télen virágzó növények

Vannak olyan növények, amelyeknek nem okoz gondot a téli időjárás, sőt, még a havazás sem, ugyanis a hótakaró alatt is kivirulnak, nézzük, mik díszítik a kertet télen!