notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet

Hirdetés

a kistermelõi élelmiszer-termelés, -elõállítás és -értékesítés feltételeirõl


Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének c) pontjában és 20. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben - a következõket rendeljük el:

1. §
(1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelõ az 1. számú melléklet szerinti kis mennyiségû (a továbbiakban: kis mennyiségû),
a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyûjtött vadon termõ alaptermékkel közvetlenül a végsõ fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el,
b) általa megtermelt alaptermékbõl elõállított élelmiszerrel közvetlenül a végsõ fogyasztót látja el,
c) tulajdonában lévõ, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék húsával közvetlenül a végsõ fogyasztót, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el,
d) a halászatról és a horgászatról szóló törvény alapján halászatra jogosító okmányok birtokában, a halászati vízterületen általa kifogott hallal, közvetlenül a végsõ fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el.
(2) A rendeletet nem kell alkalmazni az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásra történõ termelése és elõállítása során.

2. §
E rendelet alkalmazásában:
1. Kistermelõ: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végzõ természetes személy.
2. Elsõdleges termelés: az élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszerbizton-sági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 3. cikkének 17. pontja szerint elsõdleges termelésnek minõsülõ tevékenység.
3. Alaptermék: az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint alapterméknek minõsülõ termék.
4. Feldolgozott termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének o) pontja szerint feldolgozott terméknek minõsülõ termék.
5. Baromfi: az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) I. mellékletének 1.3. pontja szerinti állatfajok.
6. Nyúlféle: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.4. pontja szerinti állatfajok.
7. Kistermelõ gazdaságában nevelt állat: olyan állat, amelyet a kistermelõ a levágást közvetlenül megelõzõ - baromfi esetében legalább 3 hét, nyúlfélék esetében legalább 4 hét, sertés, szarvasmarha, juh, kecske esetében legalább 3 hónap - idõtartam alatt a gazdaságában nevelt.
8. Végsõ fogyasztó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 18. pontja szerint végsõ fogyasztónak minõsülõ fogyasztó.
9. Helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység: a kistermelõ gazdaságának helye vagy lakóhelye szerinti településen lévõ kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység.
10. Termelési régión belül mûködõ piac, vásár és engedélyezett ideiglenes árusítóhely: a kistermelõ gazdaságának helye vagy lakóhelye szerinti megyében, ideértve a fõvárost is (a továbbiakban együtt: megye), illetve az azzal szomszédos megyékben mûködõ piac, vásár és engedélyezett ideiglenes árusítóhely.
11. Gazdaság helye: az élelmiszer-termelõ állat tartásával és az élelmezés céljára termesztett növények termesztésével összefüggõ gazdasági udvar.

3. §
A kistermelõ felelõs az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, a nyomonkövethetõség biztosításáért és dokumentálásáért, valamint az egyéb jogszabályi elõírások megtartásáért.

4. §
(1) A kistermelõ az 1. § (1) bekezdésének a) és d) pontja szerint elõállított kis mennyiségû alapterméket értékesítheti saját gazdaságában a végsõ fogyasztónak, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek. A kistermelõ nem állati eredetû alapterméket, valamint mézet és élõ halat Magyarország területén mûködõ valamennyi piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen, egyéb állati eredetû alapterméket a termelési régión belül mûködõ piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen értékesíthet a végsõ fogyasztónak.
(2) A kistermelõ az 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerint elõállított kis mennyiségû élelmiszert saját gazdaságában, termelési régión belül mûködõ piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen értékesítheti a végsõ fogyasztónak.
(3) A kistermelõ az 1. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kis mennyiségû levágott baromfit és nyúlfélét saját gazdaságában, termelési régión belül mûködõ piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végsõ fogyasztónak, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek értékesítheti.
(4) Piacon és vásáron történõ értékesítés esetén a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól, továbbá a vásárokról és a piacokról szóló rendeletekben foglalt elõírásokat is alkalmazni kell.

5. §
(1) A kistermelõnek az 1. § (1) bekezdése szerinti tevékenységének - kivéve kis mennyiségû nem állati eredetû alaptermék termelését, vadon termõ alaptermék összegyûjtését és betakarítását - megkezdését, tevékenységének lényeges megváltozását, szüneteltetését és megszûnését a gazdaság helye szerint illetékes megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomásnak (a továbbiakban: állomás) írásban be kell jelentenie, az alábbi adatok feltüntetésével:
a) a kistermelõ neve, címe,
b) a gazdaság telephelye,
c) az értékesíteni kívánt alaptermékek megnevezése,
d) az értékesíteni kívánt, alaptermék feldolgozásából származó termékek megnevezése.
(2) Az állomás a kistermelõt nyilvántartásba veszi és regisztrációs számmal látja el.
(3) Az állati eredetû termékek termelése, elõállítása, illetve feldolgozása esetén a hatósági állatorvos az (1) bekezdés szerinti bejelentéstõl számított 5 napon belül helyszíni szemlét végez, amelynek alapján a nyilvántartásba vett kistermelõ részére a 2. számú melléklet szerinti hatósági állatorvosi igazolást (a továbbiakban: hatósági állatorvosi igazolás) állít ki, ha a gazdaság megfelel az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai elõírásoknak, az állatállomány részt vesz a kötelezõen elõírt mentesítési programban, illetve a tejtermelõ állomány mentes gümõ-kórtól és brucellózistól.
(4) A hatósági állatorvosi igazolás a kiállítástól számított egy évig érvényes, évente meghosszabbítható kedvezõ eredményû felülvizsgálat esetén. A kistermelõ állati eredetû alap- és feldolgozott terméket csak hatósági állatorvosi igazolással hozhat forgalomba.
(5) A hatósági állatorvosi igazolást vagy annak a hatósági állatorvos által hitelesített másolatát a kistermelõnek, illetve az alaptermék értékesítését végzõ helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység üzemeltetõjének az árusítás helyén kell tartani.
(6) A nyilvántartott kistermelõnél a hatósági állatorvos, illetve az állomás területi felügyelõje szükség szerint, de az állati eredetû terméket értékesítõ kistermelõnél évente legalább egyszer, helyszíni szemlével és szükség esetén mintavétellel egybekötött ellenõrzést végez. Amennyiben a kistermelõ által folytatott élelmiszer-termelés és -elõállítás a vonatkozó elõírásoknak nem felel meg, a megengedett kis mennyiségeket bizonyíthatóan túllépte, a kistermelõ számára nem engedélyezett tevékenységet végez, súlyos állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági hiányosság tapasztalható, a hatósági állatorvos az állatorvosi igazolást és annak másolatát visszavonja, kezdeményezi az állomásnál a nyilvántartásból történõ törlést, illetve intézkedik a külön jogszabályban meghatározott szankciók foganatosításával kapcsolatban.

6. §
(1) A kistermelõnek az alaptermékbõl elõállított élelmiszerrõl gyártmánylapot kell készítenie a következõ tartalommal:
a) a kistermelõ neve, címe,
b) az élelmiszer-elõállítás helye,
c) az élelmiszer megnevezése,
d) az élelmiszer egységnyi mennyiségére, illetve adagra számított anyagösszetétele,
e) fogyaszthatósági idõtartam, illetve minõségmegõrzési idõtartam,
f) tárolási hõmérséklet.
(2) A kistermelõ az élelmiszer-elõállítás során csak a kiskereskedelmi forgalomban lévõ, illetve a saját gazdaságában termelt és elõállított fûszereket, ízesítõszereket és étkezési sót használhat fel.
(3) Ha a kistermelõ az általa elõállított alapterméket, baromfi-, nyúlhúst csomagoltan értékesíti a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek, az élelmiszerek jelölésérõl szóló rendeletben meghatározott jelölést alkalmaznia kell. A csomagoláson fel kell tüntetni a "kistermelõi" vagy méz esetében a "termelõi" jelzõt a termék megnevezése elõtt. Csomagolatlan alapterméknek helyi kiskereskedelmi egységnek történõ értékesítése esetén a kiskereskedelmi egységnek az árusítás helyén fel kell tüntetni a kistermelõ nevét, címét vagy gazdaságának címét, a termék nevét, a termék megnevezése elõtt a "kistermelõi" vagy méz esetében a "termelõi" jelzõt, a fogyaszthatósági vagy a minõségmegõrzési idõtartamot, és a tárolási hõmérsékletet. A kistermelõi áru egységeit részekre bontani, darabolni, májat - hízott liba- és kacsamáj kivételével - vagy egyéb belsõséget külön értékesíteni nem szabad.
(4) Az étkezési tyúktojás értékesítése esetén - a helyi piacon értékesített tojások jelölésérõl szóló rendeletben foglalt kivétellel - fel kell tüntetni a tojásra vonatkozó egyes forgalmazási elõírásokról szóló, 1990. június 26-i 1907/90/EGK tanácsi rendeletben és e rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetésérõl szóló 2003. december 23-i 2295/2003/EK bizottsági rendeletben elõírt jelölést.
(5) Nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hõkezelt tejtermékek értékesítése esetén fel kell tüntetni a "nyers tej, forralás után fogyasztható", illetve "nyers tejbõl készült" jelölést.
(6) Gazdaságban, piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen történõ értékesítés esetén elegendõ az értékesítés helyén a kistermelõ nevét, címét vagy gazdaságának címét, a termék nevét, a fogyaszthatósági vagy a minõségmegõrzési idõtartamot és a tárolási hõmérsékletet jól látható módon feltüntetni.
(7) A kistermelõnek nyilvántartást kell vezetnie az általa elõállított termékek mennyiségérõl, az elõállítás idejérõl, az értékesített mennyiségrõl és az értékesítés helyérõl, idejérõl. A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelõnek az árusítás helyén kell tartani. A kistermelõ köteles a nyilvántartást, valamint a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat 2 évig megõrizni.

7. §
(1) A kistermelõ gazdaságában levágott baromfi és nyúlféle húsvizsgálatát a jogosult állatorvos a levágás helyén elvégzi, és a húst húsbélyegzõvel lepecsételi. A vizsgálat után a jogosult állatorvos a 3. számú melléklet szerinti hússzállítási igazolást állítja ki, amely alapján a baromfi és nyúlféle húsa forgalomba hozható.
(2) A kistermelõ a gazdaságában nevelt, tulajdonában lévõ sertést, juhot, kecskét és szarvasmarhát közfogyasztás céljára engedéllyel rendelkezõ vágóhídon levághatja vagy levágathatja, a hatósági vagy a jogosult állatorvos elvégzi a húsvizsgálatot és a 3. számú melléklet alapján hússzállítási igazolást állít ki. A kistermelõ az ebbõl származó húst saját gazdaságában feldolgozhatja, húskészítményeket állíthat elõ, és a terméket közvetlenül a végsõ fogyasztónak értékesítheti. A kistermelõ a friss húst nem értékesítheti.
(3) A (2) bekezdés szerint levágatott állatok húsát haladéktalanul +7 °C-ra vagy ez alá, a belsõségeket +3 °C-ra vagy ez alá kell hûteni, és a húst a feldolgozásig folyamatosan ezen a hõmérsékleten kell tartani. A húst lefagyasztani nem szabad.
(4) Baromfihúst és más állat húsát nem lehet egy idõben feldolgozni, húsukat elkülönítetten kell tárolni.

8. §
(1) Az 1. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységre vonatkozó élelmiszer-higiéniai követelményeket a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységnél a 852/2004/EK rendeletben meghatározott élelmiszer-higiéniai elõírásokat kell betartani.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységnél a 852/2004/EK rendelet elõírásait, valamint az 5. számú mellékletben meghatározott követelményeket kell betartani.
(4) A 7. § (2) bekezdése szerinti sertés, szarvasmarha, juh, kecske levágásával vagy levágatásával kapcsolatban a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendelet elõírásait be kell tartani.

9. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról, 1. cikk
(2) bekezdésének c) pontja, valamint 1. cikk (3) bekezdése,
b) az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról, 1. cikk
(3) bekezdésének c) pontja, 1. cikk (4) bekezdése, valamint 1. cikk (5) bekezdésének a) pontja.

Hasznos volt számodra a szótárunk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 243

Átlagos értékelés: 4.7

Hirdetés

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Készítsünk tökéletes főtt kukoricát!

Így készíthetsz te is tökéletes főtt kukoricát!

Lassan itt a nyár, végre ismét jön a főtt kukorica szezonja, a legtöbb ember erre vár egész évben. A most következő cikkben elmondjuk nektek, hogyan készíthetitek el a...

Minden, ami okra

Mire jó az okra, és hogyan termeszthetsz magadnak otthon?

Az okra (Abelmoschus esculentus) az egyik legnépszerűbb észak-afrikai eredetű zöldség. Ez a növény a mályvafélék családjának tagja, és ehető, zöld hüvelyei miatt termesztik....

Alkossunk együtt erdőkertet

Így lehet neked is szüretelhető erdőkerted

Az erdőkertekről sajnos eddig még nem sokan hallottak, pedig egy nagyon fantasztikus kertészeti megoldás. Mostani cikkemben elmondom nektek, milyen előnye van egy erdőkertnek, és ha...

Az allelopatikus növények megismerése

Mik azok az allelopatikus növények (és hogyan bánj velük)

Ha már évek óta kertészkedsz, de még sosem hallottad az „allelopatikus” kifejezést, akkor nem vagy egyedül. Abban azonban biztos lehetsz, hogy hallottál, sőt,...

Így készül a tökéletes édes burgonya

Így főzd tökéletesre és fogyaszd az édesburgonyát

Az édesburgonyák nem csupán ízletesek, hanem rendkívül táplálóak is, ráadásul rengeteg rostot tartalmaznak. Egyetlen problémájuk, hogy megfelelő elkészítésük időigényes...

Ehető előkert létrehozása

Így lehet neked is ehető előkerted

Habár a füvesített területek nagyon csinosan mutathatnak az utcafronton, sokan bele sem gondolnak, hogy a porta e részét más, hasznosabb dolgokra is fel lehetne használni. Kissé...

Tudj meg mindent a függőleges kertek öntözéséről

A két legjobb módszer függőleges kerted öntözésére

Egyre jobban kezd elterjedni a világban, így Magyarországon is a függőleges kertészkedés, ez nem véletlen, hiszen rendkívül sok helyet takaríthatunk meg ezzel a módszerrel,...

Kertbe csalogatjuk a gyerekeket

5 csináld magad projekt, amikkel a kertbe csalogathatod a gyerekeket!

A kert feldíszítése mindig izgalmas feladatnak ígérkezik, azonban általában annyi munkával jár, hogy az ember azt sem tudja, hogy hogyan lásson hozzá. Aggodalomra azonban semmi ok...

Vermelés tudnivalók

Őseink bevált módszerei – A földalatti tartósítás

A modern technológia vívmányainak köszönhetően élelmiszereink akár hetekig is fogyaszthatók maradhatnak, miután megvásároltuk őket az üzletekből. Ezt különféle...

Gyapjaslepke megjelenése

Megjelent a gyapjaslepke, így védekezz ellene!

Idén is számítani kell a gyapjaslepkék tömeges megjelenésére. Ezek a rovarok bármilyen gyümölcsfát és növényt képesek megrongálni a rágásukkal, éppen ezért érdemes...

Ismerjétek meg 2019 legszebb gazdászlányát

Okos és szorgalmas 2019 legszebb gazdászlánya – Interjú Hegyesi Katalinnal

Idén negyedik alkalommal került megrendezésre a Gazdász Szépe, amit Hegyesi Katalin nyert meg. Készítettünk egy interjút a 22 éves lánnyal, akinek a személyében egy nagyon...

Az őszibarack bemutatása

A legkedveltebb magyar gyümölcs – Az őszibarack (Termesztési kisokos)

Egy harapás barack egy harapás nyárnak felel meg, és a nyár mindig az ember saját kertjéből a legízletesebb. Bizonyára felesleges lenne hosszasan ecsetelni, hogy miért érdemes...