Az állatbetegségek bejelentésének rendjérõl

Kiszállító és termelő kereső

113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet

hirdetes

Az állatbetegségek bejelentésének rendjérõl.


Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 17., 18., 19. és 22. pontjában, az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 9. alpontjában, valamint a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre
1. § (1) E rendelet a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek körét és bejelentésük rendjét állapítja meg.
(2) E rendelet elõírásait kell alkalmazni:
a) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 18. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, illetve (2) és (4) bekezdésében az állattartók részére, valamint az 53. § (1)-(2) bekezdésében a magánállatorvosok számára elõírt kötelezettség teljesítése, továbbá
b) az egyes állatbetegségek kitörésének, illetve a betegségek kitörésével kapcsolatban elrendelt korlátozások feloldásának az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) történõ bejelentése
során.
(3) A bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
(4) A Bizottságnak bejelentendõ állatbetegségeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

Fogalommeghatározások
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. állattartó telep: az a létesítmény vagy terület, ahol állatokat tenyésztenek, vagy tartanak;
2. eset: e rendelet mellékleteiben felsorolt bármely betegség élõ vagy elhullott állatban történõ hatósági megállapítása;
3. kitörés: egy vagy több eset egy állattartó telepen, vagy olyan területen, ahol vadon élõ állatok elõfordulnak;
4. elsõdleges kitörés: olyan kitörés, mely nem kapcsolódik járványügyileg egy, ugyanazon megye területén történt elõzõ kitöréshez, vagy az elsõ kitörés egy másik megyében; vaddisznónál elsõdleges kitörésnek kell tekinteni azokat az eseteket, ahol a klasszikus sertéspestis a vaddisznóknál jelentkezõ klasszikus sertéspestis szempontjából zárlat alatt lévõ területen kívül tört ki;
5. másodlagos kitörés: olyan kitörés, amely járványügyileg kapcsolatba hozható egy, ugyanazon megyében már bekövetkezett kitöréssel.

A betegség bejelentésének kötelezettsége
3. § (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott betegségnek a Tv. 18. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti bejelentésének kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha egészségesnek látszó állat vágására kerül sor, de a levágott állaton betegségre gyanút keltõ elváltozást észleltek.
(2) Állattartó telep esetében a bejelentés megtételére mindazon személyek kötelesek, akik az állatok felügyeletét, õrzését, gondozását, ápolását, felvásárlását, levágását, vagy az állati hullák ártalmatlanná tételét foglalkozásszerûen látják el, illetve azok is, akik az állatokkal érintkeznek. E személyeket a bejelentési kötelezettség teljesítése alól az a körülmény sem mentesíti, hogy a bejelentés megtételére más is köteles. A bejelentést a Tv. 18. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, illetve (2) és (4) bekezdésében leírtak szerint a magánállatorvosnak vagy a hatósági állatorvosnak köteles megtenni.
(3) A bejelentést szóban, írásban és megbízott útján is meg lehet tenni.
(4) A bejelentésnek - ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, vagy jogszabály másként nem rendelkezik - tartalmaznia kell:
a) az állattartó nevét, lakcímét vagy székhelyét;
b) a beteg, betegségre vagy fertõzöttségre gyanús, illetõleg elhullott, levágott vagy leölt állatok tartási helyét, faját, számát, korát, hasznosítását, vadonélõ állat esetében az észlelés helyét;
c) a bejelentés idõpontjáig az állatokon észlelt tüneteket, illetõleg az elhullásuk, levágásuk vagy leölésük után észlelt elváltozásoknak lehetõleg pontos leírását;
d) mindazokat a körülményeket, amelyek a betegség mielõbbi megállapítását és a betegség leküzdését elõsegítik.
(5) Aki rendellenesen viselkedõ kóbor ebet, macskát vagy vadon élõ állatot észlel, azt szintén köteles bejelenteni.
(6) Ha a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ állatbetegséget valamely helyen a hatóság már megállapította, a zárlat, forgalmi korlátozás, elkülönítés tartama alatt ugyanabban a betegségben történt újabb megbetegedéseket - ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy jogszabály másként nem rendelkezik - az eljáró hatósági állatorvos rendelkezése szerint kell bejelenteni.
(7) Az állattartó köteles a hatósági állatorvos intézkedéséig az állatát vagy annak tetemét azon a helyen, ahol a megbetegedést vagy annak gyanúját észlelte, illetõleg ahol az elhullás, levágás vagy leölés történt, elkülöníteni.
4. § (1) Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanúja vagy megállapítása esetén az eljáró hatósági állatorvos köteles jelentést tenni a kerületi fõállatorvosnak.
(2) A kerületi fõállatorvos a megyei igazgató-fõállatorvos útján a bejelentendõ állatbetegség gyanújáról, illetve megállapításáról köteles haladéktalanul tájékoztatni a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját (a továbbiakban: Központ). A Központ a bejelentések nyilvántartására informatikai adatbázist mûködtet, valamint gondoskodik a térinformatikai megjelenítésrõl.
(3) A Központ bejelentendõ állatbetegség megállapításáról haladéktalanul tájékoztatja az országos fõállatorvost.

A Bizottságnak történõ bejelentés módja
5. § (1) Az országos fõállatorvos közvetlenül a Bizottságnak és külön minden egyes tagállamnak a 4. § (3) bekezdésében szereplõ tájékoztatást követõ huszonnégy órán belül bejelenti:
a) az ország területén a 2. számú mellékletben felsorolt bármely betegség hatóságilag megállapított elsõdleges kitörését;
b) a 2. számú mellékletben felsorolt bármely betegség kitörésével kapcsolatos korlátozások - az utolsó kitörés megszûnése után történõ - feloldását.
(2) Az (1) bekezdésben elõírt bejelentéseknek tartalmazniuk kell a 3. számú mellékletben felsorolt információkat. A bejelentéseket postai úton és telefaxon vagy elektronikus levélben (e-mail) a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium továbbítja.
6. § (1) Az országos fõállatorvos legkésõbb a hetet követõ hét elsõ munkanapján közvetlenül a Bizottságnak bejelenti a 2. számú mellékletben felsorolt bármely betegségnek a megelõzõ héten történt másodlagos kitörését.
(2) Az (1) bekezdésben elrendelt bejelentéseknek tartalmazniuk kell a 3. számú mellékletben felsorolt információkat. A jelentéseket postai úton és telefaxon vagy elektronikus levélben (e-mail) kell továbbítani.

Záró rendelkezések
7. § (1) Ez a rendelet 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklet 419. §-ának bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép:
"419. § A külön jogszabályban elõírt bejelentési kötelezettségen túli feladatok a következõk:"
(3) Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, ellenõrzésére és megfigyelésére irányuló nemzeti programok finanszírozásának szabályairól szóló 95/2008. (VII. 25.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A (3) bekezdés c) pontjától eltérõen a (2) bekezdés b) pontja alapján a nem kis és középvállalkozásoknak nyújtott részleges költségtérítés esetében a 2008. január 1. és 2008. június 30. közötti idõszakban keletkezett bizonylatok MgSzH-hoz történõ benyújtásának határideje 2008. október 1-je."
(4) Az R. 6. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A (3) bekezdés c) pontjától eltérõen a (2) bekezdés b) pontja alapján a nem kis és középvállalkozásoknak nyújtott részleges költségtérítés esetében a 2008. január 1. és 2008. június 30. közötti idõszakban keletkezett bizonylatok MgSzH-hoz történõ benyújtásának határideje 2008. október 1-je."
(5) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti:
a) az egyes állatbetegségek Európai Közösségnek történõ bejelentési szabályairól szóló 30/2002. (IV. 19.) FVM rendelet;
b) az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 104. és 105. §-ai és a hozzájuk tartozó "A betegség-bejelentési kötelezettség" és "A bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek" alcímek, valamint 182. § (4) bekezdése.
8. § Ez a rendelet a 807/2003/EK tanácsi rendelettel, valamint a 2004/216/EK és a 2008/650/EK bizottsági határozattal módosított, az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentésérõl szóló, 1982. december 21-i 82/894/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelethez

Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek
A. Szárazföldi állatokat érintõ betegségek
1. Afrikai lópestis
2. Afrikai sertéspestis
3. Aujeszky-féle betegség
4. Bõrcsomósodáskór
5. Brucellózis (Brucella abortus, Brucella melitensis, Brucella suis)
6. Fertõzõ sertésbénulás
7. Hólyagos szájgyulladás
8. Juh- és kecskehimlõ (Capripox)
9. Kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása)
10. Kéknyelv betegség (Bluetoungue)
11. Keleti marhavész
12. Kis kaptárbogár fertõzöttség (Aethina tumida)
13. Kiskérõdzõk pestise
14. Klasszikus sertéspestis
15. Lépfene
16. Lovak fertõzõ kevésvérûsége
17. Lovak járványos agy- és gerincvelõ-gyulladása (valamennyi változat, ideértve a venezuelai ló-encephalomyelitist)
18. Madárinfluenza (Highly pathogenic avian influenza, HPAI)
19. Mézelõ méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása
20. Newcastle-betegség
21. Nyulak vérzéses betegsége
22. Ragadós száj- és körömfájás
23. Rift-völgyi láz
24. Rühösség
25. Sertés reprodukciós zavarokkal és légzõszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS)
26. Sertések hólyagos betegsége
27. Súrlókór (Scrapie)
28. Szarvasmarhák enzootikus leukózisa
29. Szarvasmarhák gümõkórja
30. Szarvasmarhák ragadós tüdõlobja
31. Szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma
32. Takonykór
33. Tenyészbénaság
34. Tropilaelaps atka fertõzöttség
35. Veszettség
B. Víziállatokat érintõ betegségek
1. Bonamia exitiosa-fertõzés
2. Bonamia ostreae-fertõzés
3. Járványos fekélybetegség (Epizootic ulcerative syndrome, EUS)
4. Járványos vérképzõszervi elhalás (Epizootic haematopoietic necrosis, EHN)
5. Koi herpesz vírus betegség
6. Lazacok fertõzõ vérszegénysége
7. Marteilia refringens-fertõzés
8. Microcytos mackini-fertõzés
9. Perkinsus marinus-fertõzés
10. Pisztrángfélék fertõzõ vérképzõszervi elhalása
11. Pisztrángok vírusos vérfertõzése
12. Pontyfélék tavaszi virémiája
13. Taura-szindróma (Taura syndrome)
14. White spot-betegség (White spot disease, WSD)
15. Yellowhead-betegség (Yellowhead disease)

2. számú melléklet a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelethez

Az Európai Közösség Bizottságának és a tagországoknak jelentendõ állatbetegségek
A. Szárazföldi állatokat érintõ betegségek
1. Afrikai lópestis (African horse sickness)
2. Afrikai sertéspestis (African swine fever, ASF)
3. Bõrcsomósodáskór (Lumpy skin disease)
4. Hólyagos szájgyulladás (Vesicular stomatitis)
5. Juh- és kecskehimlõ (Sheep and goat pox, Capripox)
6. Kéknyelv betegség (Bluetoungue)
7. Keleti marhavész (Rinderpest, cattle plague)
8. Kis kaptárbogár fertõzöttség (Small hive beetle, Aethina tumida)
9. Kiskérõdzõk pestise (Peste des petits ruminants)
10. Klasszikus sertéspestis (Classical swine fever, SF)
11. Lovak fertõzõ kevésvérûsége
12. Lovak járványos agy- és gerincvelõ-gyulladása (valamennyi változat, ideértve a venezuelai ló-encephalomyelitist, Equine encephalomyelitis)
13. Madárinfluenza (Highly pathogenic avian influenza, HPAI)
14. Newcastle-betegség (Newcastle-disease, ND)
15. Ragadós száj- és körömfájás (Foot-and-mouth disease, FMD)
16. Rift-völgyi láz (Rift Valley Fever)
17. Sertések hólyagos betegsége (Swine vesicular disease, SVD)
18. Szarvasmarhák ragadós tüdõlobja (Contagious bovine pleuropneumonia)
19. Szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (Bovine spongiform encephalopathy, BSE)
20. Takonykór (Glanders)
21. Tenyészbénaság (Dourine)
22. Tropilaelaps atka fertõzöttség (Tropilaelaps mite)
B. Viziállatokat érintõ betegségek
1. Pisztrángfélék fertõzõ vérképzõszervi elhalása (Infectious haemapoietic necrosis)
2. Lazacok fertõzõ vérszegénysége (Infectious salmon anaemia)
3. Pisztrángok vírusos vérfertõzése (Viral haemorrhagic septicaemia)
4. Bonamia exitiosa-fertõzés
5. Bonamia ostreae-fertõzés
6. Járványos fekélybetegség (Epizootic ulcerative syndrome, EUS)
7. Járványos vérképzõszervi elhalás (Epizootic haematopoietic necrosis, EHN)
8. Koi herpesz vírus betegség (Koi herpesvirus disease)
9. Marteilia refringens-fertõzés (MR)
10. Microcytos mackini-fertõzés
11. Perkinsus marinus-fertõzés
12. Taura-szindróma (Taura syndrome)
13. White spot-betegség (White spot disease, WSD)
14. Yellowhead-betegség (Yellowhead disease)

3. számú melléklet a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelethez

A bejelentés kapcsán közlendõ információk
1. A bejelentés dátuma.
2. A bejelentés idõpontja.
3. Származási ország.
4. A betegség neve és adott esetben a vírus típusa.
5. A kitörés sorszáma.
6. A kitörés módja.
7. A jelenlegi kitöréshez kapcsolódó kitörések hivatkozási száma.
8. Az érintett megye neve és az állattartó telep földrajzi elhelyezkedése (geokoordináták).
9. Más, korlátozás alá vont területek.
10. A megerõsítés dátuma.
11. A gyanú megállapításának dátuma.
12. Az elsõ fertõzés becsült dátuma.
13. A betegség eredete.
14. A betegség leküzdésnek érdekében tett intézkedések.
15. A telepen lévõ fogékony állatok száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat érintõ betegségek esetén a fogékony állatok súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élõ fajok, i) méhbetegségek esetén a fogékony kaptárok számát kell megadni.
16. A telepen lévõ klinikailag beteg állatok száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat érintõ betegségek esetén a klinikailag beteg állatok súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élõ fajok, i) méhbetegségek esetén a klinikailag érintett kaptárok számát kell megadni.
17. A telepen elhullott állatok száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat érintõ betegségek esetén az elhullott állatok súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élõ fajok.
18. A levágott állatok száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat (csak a rákféléket és a halakat) érintõ betegségek esetén a levágott állatok súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élõ fajok.
19. Az ártalmatlanított tetemek száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat érintõ betegségek esetén, adott esetben az eltávolított és ártalmatlanított tetemek súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élõ fajok, i) méhbetegségek esetén az ártalmatlanított kaptárok számát kell megadni.
20. A leölés befejezésének (becsült) dátuma.
21. Az ártalmatlanítás befejezésének (becsült) dátuma.
Kiegészítõ információk
a) sertéspestis esetén:
1. A legközelebbi sertésteleptõl mért távolság.
2. A fertõzött telepen lévõ sertések száma és hasznosítása (tenyész-, hízó- vagy három hónapnál fiatalabb sertés).
3. A fertõzött telepen lévõ klinikailag beteg sertések száma és hasznosítása (tenyész-, hízó- vagy három hónapnál fiatalabb sertés).
4. A diagnózis felállításának módja.
5. A nem gazdaságban megállapított esetek vágóhídon vagy szállítóeszközön történtek-e?
6. Elsõdleges kitörés megállapítása vaddisznóban.
b) a 2. számú melléklet B. részében felsorolt, a víziállatokat érintõ megbetegedés esetén:
1. Az egzotikus betegségek kitörését, valamint a nem egzotikus betegségeknek azon kitöréseit, amelyek a tenyésztett víziállatokra vonatkozó állategészségügyi követelményekrõl szóló FVM rendelet szerinti, elõzetesen betegségtõl mentes tagállamokban, övezetekben vagy területi egységekben jelentkeztek, elsõdleges kitörésként kell bejelenteni. Az övezet vagy területi egység nevét és leírását a folyó szövegben fel kell tüntetni.
2. Az 1. pontban nem említett betegségkitöréseket másodlagos kitörésnek kell tekinteni, és havi rendszerességgel kell jelenteni.

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Komposztálás hidegben

Ősszel és télen is lehet komposztálni! – A szakértő tanácsai

Nemcsak tavasszal és nyáron lehet komposztálni, hanem ősszel és télen is, mostani cikkemben mindent elmondok nektek a hidegben való komposztálásról, érdemes velem tartani,...

Ismerd meg a datolyaszilvát

Őszi finomságok - Érik a datolyaszilva

Az egyik legkülönlegesebb, egyben legfinomabb őszi finomságot mutatom most be nektek. A cikkből mindent megtudhattok a kákiról, vagy másnéven a datolyaszilváról! 

Minden a talajcseréről

A talajjavítás és talajcsere fontossága

Kertünk egyik legfontosabb eleme a talaj. Növényeink, a fák, a cserjék és a gyep is onnan szerzi a számára elengedhetetlen és létfontosságú tápanyagokat és mikroelemeket. Ha...

Hasznos információk a komposztálásról

Komposztálási kisokos kezdőknek és haladóknak!

Napjainkban egyre többet találkozhatunk azzal, hogy mennyire fontos odafigyelni arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk, minél több mindent hasznosítsunk újra, használjuk...

Védekezés a tripszek ellen

Rengeteg kárt okoznak - Így védekezz a tripszek ellen!

A tripszek, más néven rojtosszárnyúak (Thysanoptera) a rovarok osztályának egyik rendjét alkotják. Ha apró, vékony élősködőket, találsz növényeiden, vagy azok levelei és...

Neked is több almát kellene fogyasztanod

A fantasztikus alma – Ezért fogyaszd minden nap!

Az alma nem alaptalanul az egészség egyik nemzetközi jelképe – a viktoriánus Angliában már az 1800-as években tisztában voltak az alma megannyi jótékony hatásával, a...

Növényvédelem télen

Szakértői tippek a növények téli takarásához!

Bújtam az internetet, és rátaláltam Harcz Endre összefoglalójára, ami a növények téli takarásáról szól. Az írását változtatás nélkül osztom meg most veletek, minden...

Minden a kaktuszok teleltetéséről

Kaktuszok teleltetése

Hiszed vagy sem, még az olyan helyeken is lehetséges kaktuszt termeszteni, amelyekre hűvösebb telek jellemzőek – persze csak ha nem a saguaro óriáskaktuszokért fáj a szíved...

Mindent elmondok a begónia teleltetéséről

A begónia sikeres teleltetése – Szakértői tippek, trükkök!

Mivel minden évben könnyedén és olcsón hozzá lehet jutni a begóniához, sokan meg sem próbálják átteleltetni ezt a növényt. Pedig nem kell nagy erőfeszítés ahhoz, hogy a...

Sünbarát kert létrehozása

Alakítsunk ki sünbarát kertek - Praktikus tippek szakértőktől!

Ha kertészként sündisznóra bukkansz kertedben, akkor igazán szerencsésnek érezheted magad. Ezek az apró állatok vidáman pusztítják a csigákat és különféle rovarokat, amelyek...

A csipkebogyótea készítésének menete

Sokan elrontják – Így készíts csipkebogyóteát!

Nagyon sokan vannak, akik nem tudják, hogy készül a tökéletes csipkebogyótea, ezzel pedig azt érik el, hogy az értékes hatóanyagok elvesznek készítés közben…Cikkünkben...

Hasznos tanácsok az őszi előültetéshez

Fantasztikus előnyökkel jár az őszi előültetés – Szakértői tanácsok

Kertészként bizonyára te is gyakran tűnődsz el azon, hogy hogyan biztosíthatod a legjobb körülményeket növényeid számára. Azonban míg sokan csupán a csírák kihajtása után...