notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Az állatbetegségek bejelentésének rendjérõl

113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet

Hirdetés

Az állatbetegségek bejelentésének rendjérõl.


Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 17., 18., 19. és 22. pontjában, az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 9. alpontjában, valamint a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre
1. § (1) E rendelet a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek körét és bejelentésük rendjét állapítja meg.
(2) E rendelet elõírásait kell alkalmazni:
a) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 18. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, illetve (2) és (4) bekezdésében az állattartók részére, valamint az 53. § (1)-(2) bekezdésében a magánállatorvosok számára elõírt kötelezettség teljesítése, továbbá
b) az egyes állatbetegségek kitörésének, illetve a betegségek kitörésével kapcsolatban elrendelt korlátozások feloldásának az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) történõ bejelentése
során.
(3) A bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
(4) A Bizottságnak bejelentendõ állatbetegségeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

Fogalommeghatározások
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. állattartó telep: az a létesítmény vagy terület, ahol állatokat tenyésztenek, vagy tartanak;
2. eset: e rendelet mellékleteiben felsorolt bármely betegség élõ vagy elhullott állatban történõ hatósági megállapítása;
3. kitörés: egy vagy több eset egy állattartó telepen, vagy olyan területen, ahol vadon élõ állatok elõfordulnak;
4. elsõdleges kitörés: olyan kitörés, mely nem kapcsolódik járványügyileg egy, ugyanazon megye területén történt elõzõ kitöréshez, vagy az elsõ kitörés egy másik megyében; vaddisznónál elsõdleges kitörésnek kell tekinteni azokat az eseteket, ahol a klasszikus sertéspestis a vaddisznóknál jelentkezõ klasszikus sertéspestis szempontjából zárlat alatt lévõ területen kívül tört ki;
5. másodlagos kitörés: olyan kitörés, amely járványügyileg kapcsolatba hozható egy, ugyanazon megyében már bekövetkezett kitöréssel.

A betegség bejelentésének kötelezettsége
3. § (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott betegségnek a Tv. 18. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti bejelentésének kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha egészségesnek látszó állat vágására kerül sor, de a levágott állaton betegségre gyanút keltõ elváltozást észleltek.
(2) Állattartó telep esetében a bejelentés megtételére mindazon személyek kötelesek, akik az állatok felügyeletét, õrzését, gondozását, ápolását, felvásárlását, levágását, vagy az állati hullák ártalmatlanná tételét foglalkozásszerûen látják el, illetve azok is, akik az állatokkal érintkeznek. E személyeket a bejelentési kötelezettség teljesítése alól az a körülmény sem mentesíti, hogy a bejelentés megtételére más is köteles. A bejelentést a Tv. 18. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, illetve (2) és (4) bekezdésében leírtak szerint a magánállatorvosnak vagy a hatósági állatorvosnak köteles megtenni.
(3) A bejelentést szóban, írásban és megbízott útján is meg lehet tenni.
(4) A bejelentésnek - ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, vagy jogszabály másként nem rendelkezik - tartalmaznia kell:
a) az állattartó nevét, lakcímét vagy székhelyét;
b) a beteg, betegségre vagy fertõzöttségre gyanús, illetõleg elhullott, levágott vagy leölt állatok tartási helyét, faját, számát, korát, hasznosítását, vadonélõ állat esetében az észlelés helyét;
c) a bejelentés idõpontjáig az állatokon észlelt tüneteket, illetõleg az elhullásuk, levágásuk vagy leölésük után észlelt elváltozásoknak lehetõleg pontos leírását;
d) mindazokat a körülményeket, amelyek a betegség mielõbbi megállapítását és a betegség leküzdését elõsegítik.
(5) Aki rendellenesen viselkedõ kóbor ebet, macskát vagy vadon élõ állatot észlel, azt szintén köteles bejelenteni.
(6) Ha a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ állatbetegséget valamely helyen a hatóság már megállapította, a zárlat, forgalmi korlátozás, elkülönítés tartama alatt ugyanabban a betegségben történt újabb megbetegedéseket - ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy jogszabály másként nem rendelkezik - az eljáró hatósági állatorvos rendelkezése szerint kell bejelenteni.
(7) Az állattartó köteles a hatósági állatorvos intézkedéséig az állatát vagy annak tetemét azon a helyen, ahol a megbetegedést vagy annak gyanúját észlelte, illetõleg ahol az elhullás, levágás vagy leölés történt, elkülöníteni.
4. § (1) Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanúja vagy megállapítása esetén az eljáró hatósági állatorvos köteles jelentést tenni a kerületi fõállatorvosnak.
(2) A kerületi fõállatorvos a megyei igazgató-fõállatorvos útján a bejelentendõ állatbetegség gyanújáról, illetve megállapításáról köteles haladéktalanul tájékoztatni a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját (a továbbiakban: Központ). A Központ a bejelentések nyilvántartására informatikai adatbázist mûködtet, valamint gondoskodik a térinformatikai megjelenítésrõl.
(3) A Központ bejelentendõ állatbetegség megállapításáról haladéktalanul tájékoztatja az országos fõállatorvost.

A Bizottságnak történõ bejelentés módja
5. § (1) Az országos fõállatorvos közvetlenül a Bizottságnak és külön minden egyes tagállamnak a 4. § (3) bekezdésében szereplõ tájékoztatást követõ huszonnégy órán belül bejelenti:
a) az ország területén a 2. számú mellékletben felsorolt bármely betegség hatóságilag megállapított elsõdleges kitörését;
b) a 2. számú mellékletben felsorolt bármely betegség kitörésével kapcsolatos korlátozások - az utolsó kitörés megszûnése után történõ - feloldását.
(2) Az (1) bekezdésben elõírt bejelentéseknek tartalmazniuk kell a 3. számú mellékletben felsorolt információkat. A bejelentéseket postai úton és telefaxon vagy elektronikus levélben (e-mail) a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium továbbítja.
6. § (1) Az országos fõállatorvos legkésõbb a hetet követõ hét elsõ munkanapján közvetlenül a Bizottságnak bejelenti a 2. számú mellékletben felsorolt bármely betegségnek a megelõzõ héten történt másodlagos kitörését.
(2) Az (1) bekezdésben elrendelt bejelentéseknek tartalmazniuk kell a 3. számú mellékletben felsorolt információkat. A jelentéseket postai úton és telefaxon vagy elektronikus levélben (e-mail) kell továbbítani.

Záró rendelkezések
7. § (1) Ez a rendelet 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklet 419. §-ának bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép:
"419. § A külön jogszabályban elõírt bejelentési kötelezettségen túli feladatok a következõk:"
(3) Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, ellenõrzésére és megfigyelésére irányuló nemzeti programok finanszírozásának szabályairól szóló 95/2008. (VII. 25.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A (3) bekezdés c) pontjától eltérõen a (2) bekezdés b) pontja alapján a nem kis és középvállalkozásoknak nyújtott részleges költségtérítés esetében a 2008. január 1. és 2008. június 30. közötti idõszakban keletkezett bizonylatok MgSzH-hoz történõ benyújtásának határideje 2008. október 1-je."
(4) Az R. 6. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A (3) bekezdés c) pontjától eltérõen a (2) bekezdés b) pontja alapján a nem kis és középvállalkozásoknak nyújtott részleges költségtérítés esetében a 2008. január 1. és 2008. június 30. közötti idõszakban keletkezett bizonylatok MgSzH-hoz történõ benyújtásának határideje 2008. október 1-je."
(5) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti:
a) az egyes állatbetegségek Európai Közösségnek történõ bejelentési szabályairól szóló 30/2002. (IV. 19.) FVM rendelet;
b) az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 104. és 105. §-ai és a hozzájuk tartozó "A betegség-bejelentési kötelezettség" és "A bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek" alcímek, valamint 182. § (4) bekezdése.
8. § Ez a rendelet a 807/2003/EK tanácsi rendelettel, valamint a 2004/216/EK és a 2008/650/EK bizottsági határozattal módosított, az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentésérõl szóló, 1982. december 21-i 82/894/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelethez

Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek
A. Szárazföldi állatokat érintõ betegségek
1. Afrikai lópestis
2. Afrikai sertéspestis
3. Aujeszky-féle betegség
4. Bõrcsomósodáskór
5. Brucellózis (Brucella abortus, Brucella melitensis, Brucella suis)
6. Fertõzõ sertésbénulás
7. Hólyagos szájgyulladás
8. Juh- és kecskehimlõ (Capripox)
9. Kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása)
10. Kéknyelv betegség (Bluetoungue)
11. Keleti marhavész
12. Kis kaptárbogár fertõzöttség (Aethina tumida)
13. Kiskérõdzõk pestise
14. Klasszikus sertéspestis
15. Lépfene
16. Lovak fertõzõ kevésvérûsége
17. Lovak járványos agy- és gerincvelõ-gyulladása (valamennyi változat, ideértve a venezuelai ló-encephalomyelitist)
18. Madárinfluenza (Highly pathogenic avian influenza, HPAI)
19. Mézelõ méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása
20. Newcastle-betegség
21. Nyulak vérzéses betegsége
22. Ragadós száj- és körömfájás
23. Rift-völgyi láz
24. Rühösség
25. Sertés reprodukciós zavarokkal és légzõszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS)
26. Sertések hólyagos betegsége
27. Súrlókór (Scrapie)
28. Szarvasmarhák enzootikus leukózisa
29. Szarvasmarhák gümõkórja
30. Szarvasmarhák ragadós tüdõlobja
31. Szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma
32. Takonykór
33. Tenyészbénaság
34. Tropilaelaps atka fertõzöttség
35. Veszettség
B. Víziállatokat érintõ betegségek
1. Bonamia exitiosa-fertõzés
2. Bonamia ostreae-fertõzés
3. Járványos fekélybetegség (Epizootic ulcerative syndrome, EUS)
4. Járványos vérképzõszervi elhalás (Epizootic haematopoietic necrosis, EHN)
5. Koi herpesz vírus betegség
6. Lazacok fertõzõ vérszegénysége
7. Marteilia refringens-fertõzés
8. Microcytos mackini-fertõzés
9. Perkinsus marinus-fertõzés
10. Pisztrángfélék fertõzõ vérképzõszervi elhalása
11. Pisztrángok vírusos vérfertõzése
12. Pontyfélék tavaszi virémiája
13. Taura-szindróma (Taura syndrome)
14. White spot-betegség (White spot disease, WSD)
15. Yellowhead-betegség (Yellowhead disease)

2. számú melléklet a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelethez

Az Európai Közösség Bizottságának és a tagországoknak jelentendõ állatbetegségek
A. Szárazföldi állatokat érintõ betegségek
1. Afrikai lópestis (African horse sickness)
2. Afrikai sertéspestis (African swine fever, ASF)
3. Bõrcsomósodáskór (Lumpy skin disease)
4. Hólyagos szájgyulladás (Vesicular stomatitis)
5. Juh- és kecskehimlõ (Sheep and goat pox, Capripox)
6. Kéknyelv betegség (Bluetoungue)
7. Keleti marhavész (Rinderpest, cattle plague)
8. Kis kaptárbogár fertõzöttség (Small hive beetle, Aethina tumida)
9. Kiskérõdzõk pestise (Peste des petits ruminants)
10. Klasszikus sertéspestis (Classical swine fever, SF)
11. Lovak fertõzõ kevésvérûsége
12. Lovak járványos agy- és gerincvelõ-gyulladása (valamennyi változat, ideértve a venezuelai ló-encephalomyelitist, Equine encephalomyelitis)
13. Madárinfluenza (Highly pathogenic avian influenza, HPAI)
14. Newcastle-betegség (Newcastle-disease, ND)
15. Ragadós száj- és körömfájás (Foot-and-mouth disease, FMD)
16. Rift-völgyi láz (Rift Valley Fever)
17. Sertések hólyagos betegsége (Swine vesicular disease, SVD)
18. Szarvasmarhák ragadós tüdõlobja (Contagious bovine pleuropneumonia)
19. Szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (Bovine spongiform encephalopathy, BSE)
20. Takonykór (Glanders)
21. Tenyészbénaság (Dourine)
22. Tropilaelaps atka fertõzöttség (Tropilaelaps mite)
B. Viziállatokat érintõ betegségek
1. Pisztrángfélék fertõzõ vérképzõszervi elhalása (Infectious haemapoietic necrosis)
2. Lazacok fertõzõ vérszegénysége (Infectious salmon anaemia)
3. Pisztrángok vírusos vérfertõzése (Viral haemorrhagic septicaemia)
4. Bonamia exitiosa-fertõzés
5. Bonamia ostreae-fertõzés
6. Járványos fekélybetegség (Epizootic ulcerative syndrome, EUS)
7. Járványos vérképzõszervi elhalás (Epizootic haematopoietic necrosis, EHN)
8. Koi herpesz vírus betegség (Koi herpesvirus disease)
9. Marteilia refringens-fertõzés (MR)
10. Microcytos mackini-fertõzés
11. Perkinsus marinus-fertõzés
12. Taura-szindróma (Taura syndrome)
13. White spot-betegség (White spot disease, WSD)
14. Yellowhead-betegség (Yellowhead disease)

3. számú melléklet a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelethez

A bejelentés kapcsán közlendõ információk
1. A bejelentés dátuma.
2. A bejelentés idõpontja.
3. Származási ország.
4. A betegség neve és adott esetben a vírus típusa.
5. A kitörés sorszáma.
6. A kitörés módja.
7. A jelenlegi kitöréshez kapcsolódó kitörések hivatkozási száma.
8. Az érintett megye neve és az állattartó telep földrajzi elhelyezkedése (geokoordináták).
9. Más, korlátozás alá vont területek.
10. A megerõsítés dátuma.
11. A gyanú megállapításának dátuma.
12. Az elsõ fertõzés becsült dátuma.
13. A betegség eredete.
14. A betegség leküzdésnek érdekében tett intézkedések.
15. A telepen lévõ fogékony állatok száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat érintõ betegségek esetén a fogékony állatok súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élõ fajok, i) méhbetegségek esetén a fogékony kaptárok számát kell megadni.
16. A telepen lévõ klinikailag beteg állatok száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat érintõ betegségek esetén a klinikailag beteg állatok súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élõ fajok, i) méhbetegségek esetén a klinikailag érintett kaptárok számát kell megadni.
17. A telepen elhullott állatok száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat érintõ betegségek esetén az elhullott állatok súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élõ fajok.
18. A levágott állatok száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat (csak a rákféléket és a halakat) érintõ betegségek esetén a levágott állatok súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élõ fajok.
19. Az ártalmatlanított tetemek száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat érintõ betegségek esetén, adott esetben az eltávolított és ártalmatlanított tetemek súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élõ fajok, i) méhbetegségek esetén az ártalmatlanított kaptárok számát kell megadni.
20. A leölés befejezésének (becsült) dátuma.
21. Az ártalmatlanítás befejezésének (becsült) dátuma.
Kiegészítõ információk
a) sertéspestis esetén:
1. A legközelebbi sertésteleptõl mért távolság.
2. A fertõzött telepen lévõ sertések száma és hasznosítása (tenyész-, hízó- vagy három hónapnál fiatalabb sertés).
3. A fertõzött telepen lévõ klinikailag beteg sertések száma és hasznosítása (tenyész-, hízó- vagy három hónapnál fiatalabb sertés).
4. A diagnózis felállításának módja.
5. A nem gazdaságban megállapított esetek vágóhídon vagy szállítóeszközön történtek-e?
6. Elsõdleges kitörés megállapítása vaddisznóban.
b) a 2. számú melléklet B. részében felsorolt, a víziállatokat érintõ megbetegedés esetén:
1. Az egzotikus betegségek kitörését, valamint a nem egzotikus betegségeknek azon kitöréseit, amelyek a tenyésztett víziállatokra vonatkozó állategészségügyi követelményekrõl szóló FVM rendelet szerinti, elõzetesen betegségtõl mentes tagállamokban, övezetekben vagy területi egységekben jelentkeztek, elsõdleges kitörésként kell bejelenteni. Az övezet vagy területi egység nevét és leírását a folyó szövegben fel kell tüntetni.
2. Az 1. pontban nem említett betegségkitöréseket másodlagos kitörésnek kell tekinteni, és havi rendszerességgel kell jelenteni.

Hasznos volt számodra a szótárunk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 211

Átlagos értékelés: 5.0

Hirdetés

címkék:
Kapcsolódó cikkek
A bab termesztése, a bab gondozása

Minden, amit egy kertésznek a babok termesztéséről tudnia kell

A minden valamirevaló zöldségeskertben találunk valamilyen fajta babot, elvégre ezek az egészséges hüvelyesek nagy hozamot biztosíthatnak, és nem igényelnek sok helyet, így akár...

Csepegtetőrendszer építése

Így készíts csepegtetőrendszert növénytartóidba

A növénytartós, vagy konténeres termesztés már évek óta világszerte elterjedt trend. Ez a fajta növénytermesztési módszer segít áthidalni kerti talaj minőségéből adódó...

Nyári kutyagondok

Nyári kutyabajok ellen

Nyáron jóval több veszélyforrás leselkedik kedvenceinkre, hiszen a több szabadban töltött idő alatt megnő a fertőzésveszély és az allergiás tünetek is kiújulhatnak. Tegyünk...

Minden a kutyás nyaralásról

A kutyás nyaralás 7 törvénye

A kutyák a legtöbb helyen családtagnak számítanak, akiktől nem szívesen válunk meg a nyaralások alkalmával sem. Ráadásul egy kutyusos vízparti nyaralás felejthetetlen élmény...

Tudnivalók a mirtuszdióról

Minden, amit egy kertésznek a mirtuszdió termesztéséről tudnia kell

A mirtuszdió (Acca sellowiana) egy igazán sokoldalú növény, aminek gyümölcsét számtalan étel elkészítéséhez felhasználhatsz. Ez a lassan növő, közepes méretű örökzöld...

Trópusi szobanövények, amiket imádni fogtok

Trópusi szobanövények, amiket érdemes otthon is tartani

Habár sokan szeretnénk valami trópusi helyen élni, a legtöbbünknek egy életben egyszer előforduló utazással, vagy egy pálmaházzal kell beérnünk, ha egzotikus növények...

Szúnyogok ellen hatásosan

A leghatásosabb szúnyogirtó házilag

Neked is eleged van a szúnyogokból? Én már nagyon unom őket, de szerencsére kikísérleteztem két tökéletes megoldást ellenük. Ha félsz a vegyszerektől te is, akkor ezeket...

Tudj meg mindent a pluméria gondozásáról

Frangipáni (pluméria) nevelése a házban – hogyan gondozd plumériádat otthonodban

Hawaii. A trópusi paradicsom netovábbja. Sajnos nem mindenkinek adatik meg, hogy élete során eljusson erre az álomszerű helyre, de nem feltétlenül kell átutazni a fél világot, egy...

Készíts te is mutatós raklapmedencét

Raklapból medence – így csináld!

A medencék világában már a fantázia sem szab határt, bárki építhet kedvére olyan medencét az udvarára, amilyet csak szeretne. Láttunk már mi is rengeteg ötletet, de valahogy...

Krumplibogarak elleni védekezési módok

Hatékony védekezés a burgonyabogarak ellen

A gyakran krumplibogarakként is emlegetett burgonyabogarak (Leptinotarsa decemlineata) az amerikai Colorado államban őshonosak, de az egész világot behálózó kereskedelmi folyosóknak...

Termesszünk sikeresen ausztrál citromot

Minden, amit egy kertésznek az ausztrál citrom termesztéséről tudnia kell

Az ausztrál citrom (Citrus australasica), vagy „kaviár citrom” egy Ausztráliában őshonos citromfajta, ami citromoktól nem megszokott, vastag ujjakra hasonlító...

Konyhai növények mindenkinek

15 szobanövény, amiket érdemes a konyhában nevelni

A szobanövények látszólag mozdulatlan élettel töltik meg otthonunkat, tisztítják a szobák levegőjét, és nincs az a spray, ami kellemesebb illatokat kínálna egy-egy...