Veszprémi Egyetem

Veszprémi Egyetem

hirdetes

Egyetem


Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar


A keszthelyi Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar jogelõdeit tekintve Európa legrégebbi rendszeres mezõgazdasági felsõoktatási intézménye. 1797. július 1-jén kezdte meg mûködését, nevét a csehországi Bulla Károly professzor javaslatára az intézményt alapító Festetics György gróf nevérõl, illetve Vergilius tankölteményeirõl nevezték el. Alapításának célját Richard Bright brit utazó úgy fogalmazta meg, hogy az intézmény a mezõgazdaság ismereteinek átadásával szakképzett gazdatiszteket, a Festetics-birtokok számára gyakorlati ismeretekkel rendelkezõ béreseket bocsát útjukra, az ország mezõgazdaságának javítása érdekében a földmûveléssel foglalkozók részére képzési lehetõséget nyújt. Bár az intézmény fõleg a gróf tisztjeinek a képzésére alakult, nyilvánosságát jelzi, hogy bárki fizetés vagy tandíj nélkül hallgathatta a kívánt órákat, a választott tárgyakból vizsgázhatott. Az alapító ösztöndíjak adományozásával azokat a hallgatókat is támogatta, akik nem az õ birtokán akartak elhelyezkedni, vagy csak tanulás céljából érkeztek Keszthelyre. A tanári karban a kibontakozó hazai agrár-szakoktatás kiemelkedõ alakjai találhatók: Pethe Ferenc, Nagyváthy János, Rumy Károly György stb. Az iskola hivatalosan a latin és a német nyelvet használta, mivel nem minden oktató tudott magyarul ill. voltak külföldi diákok is. A magyar nyelv 1846-ban vált egyeduralkodóvá mind az oktatásban, mind az ügyiratok kezelésében.A Georgikon épülete a hasonló nevû utcában állott egykoron. A gyakorlati oktatást szolgáló tangazdaság is már az alapítás évében létrejött, hiszen a szakoktatási intézményhez a kezdetektõl majorság is tartozott. Az eredeti épületek már nincsenek meg, a másodikként felépült épületegyüttes egy részében jött létre 1972-ben a Georgikon Majormúzeum az intézmény fennállásának 175. évfordulója tiszteletére.Az 1797. évi alapítás után, mintegy fél évszázados mûködést követõen, az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc, s a leveretést követõ önkényuralmi idõszak megszakította a Georgikon mûködését. Bár Festetics Tasziló gróf 1864-ben tanulmányi célokra már földet adott bérbe tangazdaságként az intézetnek, az iskola igazi ujjá születése a kiegyezéshez közeledõ politikai-társadalmi idõszakban, 1865-ben történt meg, Országos Gazdászati és Erdõszeti Felsõbb Tanintézet néven. Az intézmény mûködését a következõ évtõl Országos Gazdászati Tanintézet, majd 1869-tõl Magyar Királyi Felsõbb Gazdászati Tanintézet néven folytatta. 1865-ben felépült a major is, mely megfelelt a kor gazdasági kívánalmainak.Az intézmény szervezeti keretei 1874-ig gyakorlatilag ugyanazok maradtak. Az iskola az egykori mezõváros, Keszthely ma is létezõ, azonos nevû részén, a Fõ téren 1790-ben elkészült épületben kapott helyet, ahol a gazdasági tanintézet 1865-1897 között mûködött. Az 1874-ig terjedõ idõszak az újraindításért, a tárgyi és szakmai feltételek megteremtéséért folytatott küzdelem korszaka volt. A Habsburgok magyarországi birtokán, Magyaróváron 1818-ban létrehozott gazdasági intézet 1874-ben akadémiai rangot kapott, Keszthely, Debrecen, Kassa és Kolozsmonostor gazdasági tanintézet lett.1906-ban, a magyarországi agrárszakoktatás reformja során a többi gazdasági tanintézethez hasonlóan a keszthelyi M. Kir. Gazdasági Tanintézetet is akadémiává szervezték át. Így a középfokú gazdászképzés helyébe ismét a felsõfokú szakoktatás lépett.Az Akadémia a két világháború közötti idõben képzett gazdászok egész sorát bocsátotta ki. 1945 után a megváltozott politikai-társadalmi és gazdasági viszonyok új helyzetet teremtettek. A 4050/1945. M. E. rendelet szerint, minden agrároktatási intézmény a földmûvelésügyi tárca ellenõrzése alá került. Az Akadémiát elõször fõiskolává szervezték át, majd a 8740/1945. sz. törvény szerint létrejött a budapesti székhelyû Magyar Agrártudományi Egyetem és ennek lett Keszthely, valamint Mosonmagyaróvár és Debrecen is szervezeti egysége. Még ugyanebben az évben az egyetemen belül négy kart alakítottak ki: mezõgazdaság-tudományi, állatorvos-tudományi, erdõgazdasági és kertészet-szõlészeti tudományos területeket különböztetve meg.A keszthelyi osztály 1949 márciusáig mûködött. 1953-ban, elkülönítve egymástól a nagy múltú szakoktatási intézményeket, létrejött a három Mezõgazdasági Akadémia: Mosonmagyaróvár, Keszthely és Debrecen. Így a keszthelyi intézmény 5 évnyi kényszerszünet után 1954-tõl folytathatta munkáját immár Keszthelyi Mezõgazdasági Akadémia néven. Az 1957. évi 35. sz. törvényerejû rendelet szerint az akadémiák újból egyetemi rangot kaptak, tanulmányi idejük öt évre emelkedett, s a végzetteket mezõgazdasági mérnökké nevezték ki. 1960-ban az intézményhez csatolták a Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézetet, sikeresen ötvözve ezáltal az oktatást és a kutatást. 1963-tól az éppen kiépülõ szaktanácsadási hálózat irányítása is Keszthely feladata lett.1962-ben létrehozták a keszthelyi és mosonmagyaróvári Agrártudományi Fõiskolákat, majd 1970-tõl Agrártudományi Egyetem, Keszthely néven egyesítették õket. 1987-ben a Kaposvári Mezõgazdasági Fõiskolából alakult Állattenyésztési Kar is része lett az intézménynek. 1990-ben következett be a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Karának végsõ szervezeti átalakulása. Az ekkor kialakított szervezeti keretek között mûködött a kar 2000. január 1-ig, amikor is a Pannon Agrártudományi Egyetem a felsõoktatási intézmények integrációja következményeként megszûnt. Az országgyûlés a több, mint 200 éves intézményt a Veszprémi Egyetemhez csatolta.Az integrációval igazi régiós szerepet betöltõ szellemi központ jött létre Pannóniában. Az integrált Veszprémi Egyetem immár élõ és élettelen természettudományos, mérnöki, tanári és bölcsész, mûvészeti és közgazdasági képzést kínál diákjainak.

Cím:
Keszthely
Deák Ferenc út 16.
8360
Magyarország


Telefon:
+36-83- 545-102


Fax:
+36-83-510-167

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Hiéna

Az intelligens foltos hiéna

A Michigan Állami Egyetem kutatói elég érdekes dolgokra jöttek rá a foltos hiénákkal kapcsolatban. Ez az állat ugyan nem valami népszerű, amit talán a külsejének köszönhet....

Akácfa a kertben

Használjuk fel az akácfát a kertben!

Azt már mindenki tudja, hogy Magyarország Európa legnagyobb akácfa termelője, a sokoldalúságát viszont kevesen ismerik. A most következő cikkben elmondom, hogyan használhatjátok...

A meggy bemutatása, a meggy jótékony hatásai

Elfeledett csodagyümölcs – A jótékony meggy bemutatása

A meggyet már az ókorban ismerték, az idők során viszont sajnos sokan elfelejtkeztek róla. Pedig a meggy hihetetlenül egészséges, számos jótékony hatással rendelkezik,...

Természetes és alkalmi legelők

Legelők

Az állattartás legősibb módja a legeltetés, a legelő füve pedig a gazdasági állatok legtermészetesebb tápláléka. A legelő nemcsak tápanyagforrás, hiszen a mozgás, friss...

Olyan veszélyes állatokat mutatunk most be nektek, melyeket érdemes elkerülnöd, hogyha gyermeked van

Állatokat, melyeket semmiképp se vegyél a gyermekednek

Egy új családtagra van szükséged? Akkor mindenképp kerüld el ezeket a potenciálisan veszélyes állatokat! Olyan háziállatokat mutatunk most be nektek, melyekkel vigyáznod kell...

Gyermekek és a kis kedvencek.

Gyermekek és a kis kedvencek

Előbb-utóbb minden kisgyermekes családban előjön a kérés a gyermek részéről: „szeretnék valamilyen háziállatot”. A szülök jórészt elutasítják, mert egyből...

Ma már a házikedvencek együtt alszanak a gazdáikkal ez probléma lehet

Házikedvencektől elkapható veszélyes betegségek

Ma már a házikedvencek együtt alszanak a gazdáikkal, egy háztartásban élnek velük. Sokan nem is számolnak azokkal a betegségekkel, melyeket elkaphatnak az állatoktól. Nem árt...

A világ legszebb díszhagymája

A világ legnagyobb és legszebb díszhagymája szebbé varázsolja a te kertedet is!

A léggömbhagymák kertünk csodálatos díszei lehetnek, ugyanis ez a növény a világ legnagyobb díszhagymája! Szakértőnk cikkéből mindent megtudhatsz erről a nem mindennapi csodáról!

Facsemete ültetése ősszel

Itt az ideje a facsemeték ültetésének - Szakértői útmutató!

Nagyon sokan abban a tévhitben vannak, hogy a facsemete ültetésének ideje tavasszal kezdődik. Ha te is így gondolod, akkor ez a cikk neked íródott, ki kell, hogy ábrándítsalak...

Tormagyökér és reszelt torma

A hajdúsági tormatermesztés

Egyetlen más kertészeti kultúrának sem annyira koncentrált területileg a termesztése, mint a tormáé. Az 1400-1450 hektárra becsülhető hazai termőfelület 90-92%-a 9 hajdúsági...

Juh fajta

Őshonos juhfajták

Bemutatunk három őshonos juhfajtát, melyeknek mindegyike rendkívül nagy, nemzeti értéket képvisel, ezért mindenféleképpen meg kell őriznünk. Az őshonos állományokat a...

Háztartási talajjavítók használata

Természetes talajjavítók, amiket érdemes bevetni tavasszal!

Miután megismerkedtünk táptalajunk erősségeivel és gyengeségeivel, ideje összeállítani, hogy mikre lehet még szüksége, hogy egészségesebb alapot szolgáltasson a benne termő...