Négyszáz évet töltöttek jégbe fagyva a Kanada sarkvidéki területén található Teardrop-gleccser alatt a mohák, de amint napfény érte őket, kihajtottak és új életre keltek.
A kanadai Teardrop-gleccsernél a felmelegedés következtében kiolvadtak az évszázadokkal ezelőtt lefagyott növények, és elkezdtek kihajtani. A növények egyike az Aulacomnium turgidum nevű mohafaj, amelyet szakemberek laboratóriumi körülmények között továbbnövesztettek és azóta megfigyelés alatt tartják.
Négyszáz éves moha – A globális felmelegedés hatása
A globális felmelegedés miatt a Teardrop-gleccser jelentős mértékben – folyamatosan, évente 3-4 méterrel - visszahúzódásnak indult, így megfeketedett növényi maradványok kerültek elő az elolvadt jég alól. A növénymaradványokat vizsgálva felfedezték a kutatók, hogy a fekete szárakon, néhány helyen friss, zöldes hajtások bukkantak elő. Megállapították azt is, hogy a talált növénymaradványok nem azonosak a gleccser környékén napjainkban is megtalálható növényfajokkal. A kormeghatározás alapján arra a következtetésre jutottak, hogy 400 évvel ezelőtt fagytak bele a gleccserbe, és néhány sejtjük épségben túlélte azt a 400 évet, amelyet a fagyos gleccserben töltött. Ezekből az épségben megmaradt sejtekből hajtottak ki vegetatív módon az új részek, mindenféle szaporító sejt és spórák nélkül.
Négyszáz éves moha – Hogyan maradt életben?
A kutatók meglepődtek ezen a jelenségen: köztudott, hogy a mohák hosszú ideig – akár száz évig is – életben tudnak maradni, mivel kiváló a biológiai ellenállásuk, de azt senki nem hitte volna, hogy négyszáz év után is képesek növekedni és új életre kelni.
A moha annak köszönheti a négy évszázados túlélést, hogy olyan sejtekkel rendelkezik, amelyek képesek arra, hogy más sejtekké átalakuljanak, így ezekből a növény sokféle szövete tud kifejlődni.
Négyszáz éves moha – Ökoszisztémák túlélése és feltámasztása
A moha mellett számos más fajta növény is elkezdett megjelenni a Teardrop-gleccser területén, melyekkel a tudósok többsége még soha nem találkozott. Ez a felfedezés jelentős abból a szempontból, hogy a világszerte jelentkező globális felmelegedés következtében a többi gleccser is visszahúzódásnak indul, és valószínűleg még több fajta, pár száz éve élt növényt vagy növénymaradványt találnak majd.
A négyszáz éves moha példája arra szolgálhat bizonyítékul, hogy az ökoszisztémák túlélik a ciklikus jégkorszakokat, és ilyen módon már rég kihaltnak hitt növényfajokat lehet feltámasztani.
