talajmikrobiológia
a ->talaj mikroorganizmusaival foglalkozó biol. tudományág. Foglalkozik a növények —>gyökérzónájában élő mikrobák és a növény kölcsönhatásaival, a szerves anyagok lebontása folyamán az egymást követő mikroszervezetek —>szukcessziójával, a talajban élő, főként az avarlebontó és a talajevő állatok emésztőrendszerében levő, ún. bélflóra szerveződésével, szerepével, a ->szimbiózisban élő baktériumok működésével, a növények és a gombák mikorrhizás együttélésével, valamint a különböző —>talajtípusokra jellemző, és a ->talajképződés folyamatában fokozatosan átalakuló, mikrofauna és -flóra összetételével. A talajbaktériumok különböző rendszertani kategóriákba tartoznak; a ->talajélet szempontjából jelentősek a levegő nitrogénjét megkötő, a nitrifikáló, az igen aktív fehérjebontó, valamint a nitriteket szabad nitrogénné alakító fajok. A sugárgombák a nehezen bontható ciklusos vegyületek (humusz, lignin) lebontásában jelentősek. A moszatok v. algák főleg a talaj felszíni rétegeiben fordulnak elő, ahol a napfény energiájával fotoszintetizálnak (->fotoszintézis), de vannak közöttük ->-heterotróf szervezetek is. A gombák egy része az avar lebontásában, a nyersfoszfátok feltárásában, a talajba került mérgező anyagok átalakításában fontosak, de jelentős szerepük van az egyes növényekkel együtt élő gombáknak is, amelyek a magasabb rendű növény tápanyagfelvételét segítik elő. A talajban élnek növényi kórokozó mikrobák is, a mg. művelés alatt álló talajokat ezek fertőzik, a fertőzés mértéke a helytelen agrotechnikai eljárásokkal, a rosszul megválasztott ->vetésforgóvá növekedhet, ami a terméshozam csökkenéséhez, súlyos fertőzöttség esetében a talaj terméketlenné válásához vezethet. A ->szaprobionta mikroorganizmusok elszaporodása és aktivitásuk növekedése a kórokozó mikrobák számát csökkenti, ugyancsak a kórokozók csökkentése, ill. kipusztulása érhető el a különböző ->biocidok és ->peszticidek alkalmazásával.
