A talajképződés és az erózió által kiváltott talajpusztulás kapcsolata a Tihanyi-félsziget példáján, talajművelés

Hirdetés

A talajképződés és az erózió által kiváltott talajpusztulás kapcsolata a Tihanyi-félsziget példáján

Centeri Csaba - Császár Alexandra
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A mezõgazdasági mûvelés alatt álló dombvidéki területek drasztikus változáson estek át az elmúlt évszázad során. Az emberi hatások által érintett táj alakulásának egyik látványos megnyilvánulása a talaj változása. A talaj pusztulásának üteme egyes területeken olyan gyors lehet, amely messze meghaladja a talajképzõdés ütemét. A talajvédelem egyik alappillére a talajveszteség ütemének ismerete. A talaj pusztulásának mértéke, a megengedhetõ talajveszteség értékének meghatározása erõteljesen befolyásolhatja a talaj vastagságának, a talajfelszín színének, a szedimentációs területek kiterjedésének és számos, ebbõl eredeztethetõ tulajdonság alakulását. Az eróziós mérések pontossága, a tényezõk mértékegységének pontos feltüntetése, a kimeneti adatok és a talajveszteség-kategóriák tudományos megalapozottsága jelentõsen befolyásolja a táj alakulását a mezõgazdasági mûvelés alatt álló területeken.
A talajképződés és az erózió által kiváltott talajpusztulás kapcsolata a Tihanyi-félsziget példáján, talajművelés

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

Bevezetés
A talaj nemcsak hazánk, hanem az egész emberiség egyik legfontosabb természeti erõforrása, a táplálék termelésének egyik alapvetõ közege. A természetes élõhelyek világszintû beszûkülése, a természeti erõforrások minõségének drasztikus romlása felértékeli a jó minõségû termõtalajok értékét. Éppen ezért általában a termõtalaj, és ezen belül különös tekintettel a jó minõségû termõtalaj védelme, a talajveszteség becslése elengedhetetlen fontosságot kell, hogy élvezzen a mezõgazdasági termelés fenntarthatóságának biztosításához.
A jelenlegi mezõgazdasági gyakorlat, a kedvezõtlen birtokszerkezet, a talajvédelmi
tervek hiánya, és központi támogatásának átgondolatlan volta rányomja bélyegét a mai magyar, mezõgazdasági területek képére. A hosszútávú emberi behatások tanulmányozása, és tájalakító hatása kiválóan tanulmányozható a Tihanyi-félsziget területén, ahol már a Római Birodalom elõtt is találkozhatunk emberi tevékenység nyomaival.
A tájelemzés elsõdleges feladata a kiválasztott terület természeti adottságainak felmérése, majd javaslattétel a táj védelmére, ápolására. Az értékelés során minden ökológiai, ökonómiai és területrendezési szempontot figyelembe kell venni, és azt szembe kell állítani a tájpotenciált használó társadalmi igényekkel. A komplexitás szem elõtt tartása tehát fontos feladat, de a talajok hangsúlyos szerepet kaphatnak (HARRACH 1973).
VÁRALLYAY (1994a, 1994b) szerint a fenntartható tájhasználat egyik legfontosabb alappillérét a talajokról szóló adatok jelentik.

Anyag és módszer
A talajerózió becsléséhez leggyakrabban használt modell a WISCHMEIER és SMITH (1965, 1978) által megjelentetett egyetemes talajvesztési egyenlet (USLE = Universal Soil Loss Equation). A modell erodálhatósági tényezõjét a Tihanyi-félsziget területén esõztetõ berendezéssel vizsgáltuk (CSEPINSZKY et al. 1999). A modell segítségével készített talajveszteség becslés részletes leírása megtalálható CENTERI (2002) munkájában. Ebben a cikkben olyan értékhatárokat találunk, amely nem követi az eddigi kategóriarendszereket. A talajveszteséget ábrázoló térképeken különbözõ színezéssel jelölik a különbözõ mértékben erodált területeket. A Tihanyi-félszigetre elkészült térkép esetében a javasolt értékhatárok a tolerálható talajveszteség alapján lettek meghatározva. A talajképzõdés potenciálisan elérhetõ, becsült, maximális üteme képezte a tolerálhatóság felsõ, míg a szántó mûvelés alatt reálisan elérhetõ talajképzõdés üteme az alsó határát. Ennek megfelelõen a talajerózió által nem érintett területek a 0–2 t*ha–1*év–1, a közepesen erodált területek a 2–12,5 t*ha–1*év–1, az erõsen erodált területek pedig a >12,5 t*ha–1*év–1 értékhatárokhoz kerültek besorolásra.
A hazai szakirodalomban ettõl lényegesen eltérõ értékeket olvashatunk.
A t*ha–1*év–1-ben kifejezett, barázdás erózióra vonatkozó talajveszteséghez tartozó kategóriákat az 1. táblázat ismerteti (STEFANOVITS 1992).
Bár az USLE egyenlete nem alkalmas a vonalas erózióból származó talajveszteség
becslésére, az egyenlet megalkotásához végzett kísérletek során az évi átlagos talajveszteség érték számításakor a barázdás erózióból adódó veszteségek is megjelentek a mért lehordásban, így az egyenlet kidolgozásánál is.
A Tihanyi-félsziget az egyik legjobban kutatott hazai célterület. A talajveszteség 1:10000-es méretarányban történõ becsléshez szükséges adatok közül a legtöbb itt áll rendelkezésre. A digitális talajtérkép elkészítése során BARCZI (1996, 2000), BARCZI és GYIMÓTHY (1987), BARCZI et al. (1998) figyelembe vette az addig rendelkezésre álló térképeket, és részletes terepi- és laboratóriumi méréseket végzett. ZSEMBERY (1999) ugyanilyen részletességgel végzett vegetáció térképezést a félszigeten, míg PATAKI (2000) elkészítette a digitális domborzat modellt.

Hirdetés

Eredmények
A részletes alapadatokkal elkészült talajveszteség-becslõ térképen t*ha–1*év–1-ben leolvasható a talajveszteség-érték. A térkép elkészítése további feladatokat ró a készítõre. A nemzetközi és a hazai szakirodalom elemzése alapján osztályokat kell készíteni, amelyek leírják, hogy melyik terület milyen mértékben erodált. Az egyetlen, t*ha–1*év–1-ben mérhetõ kategorizálás az 1. táblázatban olvasható hazai viszonyokra. A táblázat szerint a 0 és 40 t*ha–1*év–1 talajveszteség a gyenge kategóriába tartozik. Ezzel párhuzamosan a talajképzõdés átlagos évi ütemét az egyes szerzõk (NEIL 1982, HAYES és CLARK 1987, HALL et al. 1985, STEFANOVITS 1966) átlagosan 2 t*ha–1*év–1-ben határozzák meg. Az USA-ban a tolerálható talajveszteség ütemét a potenciálisan elérhetõ talajképzõdési ütemhez igazítják, amelyet 11 t*ha–1*év–1-ben határoztak meg. A különbözõ országokban készített talajveszteség-becslõ térképek gyenge eróziós kategóriáinak t*ha–1*év–1-ben kifejezett értékeit a 2. táblázatban találjuk. A kategóriák kialakítására vonatkozóan a szerzõk nem adnak útmutatót. A talajveszteséget becslõ térkép azonban elsõsorban a gyakorlat számára készül, így különösen fontos az alacsony kategória határértékeinek meghatározása. Láthatóan országtól függõen az egyes szerzõk más-más értékeket tartanak mérvadónak. Attól függõen, hogy melyik értéket tartjuk mérvadónak, akaratlanul is befolyásoljuk az adott terület talajviszonyainak jövõbeli képét.
Az alacsony eróziós fokozatú területeken a gazdák talajvédelmi eljárások bevezetése
nélkül gazdálkodhatnak. A talajképzõdés becsült üteme és a megengedett minimális talajveszteség között lényeges különbségek vannak. Az elkészített Tihanyi eróziós térkép elemzése szerint a szõlõ és szántó területek többsége a 2–11 és a 11 < t*ha–1*év–1 kategóriákba esik. Nézzünk egy egyszerû elemzést egy Tihanyi-félszigeten található, nyiroktalajon telepített szõlõ esetében a 3. táblázatban. Arra vonatkozóan találunk adatokat, hogy az egyes szerzõk által meghatározott alacsony kategória milyen következményekkel jár a talajvastagság csökkenésére, ha:
1. az itteni nyiroktalajok átlagos vastagsága 40 cm,
2. a talajképzõdés átlagos üteme 2 t*ha–1*év–1,
3. a felsõ talajveszteség határértékkel számolunk,
4. 15 tonna talajveszteség 1 mm talajvastagság csökkenést eredményez,
5. 500 évig szántó vagy szõlõ mûvelés történik a területen.
A 3. táblázatból kitûnik, hogy egyetlen szerzõ becslése esetén várható, hogy a talaj mûvelése fenntartható módon történik, sõt a talajvastagság növekedésére számíthatunk.
Az összes többi esetben csekély, illetve jelentõs talajvastagság változás történik, amely a tájkép jelentõs változását, a bazalttufa felszínre kerülését vonhatja maga után. Ez a jelenség a nem nyirokkal borított alapkõzeten már megfigyelhetõ a Levendulás aljában fekvõ friss szõlõtelepítéseknél.

Hirdetés

Értékelés
A jelenlegi gazdasági helyzetben nincs mûködõ rendszer a gazdák ellenõrzésére, a talajvédõ beavatkozások kötelezése ellehetetlenítené helyzetüket. Ugyanakkor a döntéshozók felelõsséggel kellene, hogy tartozzanak a talajpusztulási határértékek kijelölésénél. A talajvédelmi eljárások bevezetésére kötelezni kell a gazdálkodókat, már ma több olyan terület van a Tihanyi-félsziget területén is, ahol az alapkõzeten folytatnak gazdálkodást, a termõréteg már régen a múlté.

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!

Forrás: Tájökológiai Lapok

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

izotóptemető

a közepes és hosszú felezési idejű radioaktív izotópot tartalmazó hulladékok tárolására... Tovább

aktivált iszap (eleveniszap)

a ->biológiai szennyvíztisztításban alkalmazott, szennyező anyagok elbontására alkalmas... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.