A gombákat általában nem könnyű felismerni, főleg, ha az a szem elől eltakarva, a föld alatt található. A szarvasgomba a vele együtt élő gazdanövénynek mindig a legszélső gyökérzetén helyezkedik el. A gombavilág két nagy csoportra osztható.
Lehet beszélni alsóbbrendű (mikroszkopikus) és magasabb rendű, nagyobb gombákról. A szarvasgombákat az utóbbiakhoz, a földalatti nagyobb gombák közé sorolják. A két csoport egymástól nehezen elkülöníthető, mivel a humuszrétegben, vagy kevéssel az alatt is vannak alsóbbrendű gombák.
A mikorrhiza (görögül: gombás gyökér) a gombák és a növények között kialakult szimbiózis (mutualizmus) egyik formája. Nevezik gyökérkapcsoltságnak is. A gyökérasszociált gomba micéliumából kiinduló gombafonalak (a hifák) behálózzák a gazdanövény gyökereit, a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását.
A szarvasgombák termőteste föld alatti módosult apotécium termőtest párna, a termőréteg a termőtest belsejében van gyűrten, agyvelőszerűen, alakja csaknem gömbölyű, gumó alakú, melyet többé-kevésbé fejlett kéreg veszi körül.
Ez lehet sima, varangyos vagy gidres-gödrös. Belseje állhat egyetlen üregből, de lehet tömör, márványos mintázattal vagy labirintusos. A tömlősöknél (ascomycota) a néhány nagyméretű termőtestet képező nemzetség, például a csészegombák, kucsmagombák, papsapkagombák, szarvasgombák termőteste a bazídiumos gombákéhoz hasonlóan álszövetes felépítésű.
Forrás: Wikipédia
