A szamóca gyökere
A szamóca sekélyen gyökeresedő növény, ezért az erkélyládának nem kell feltétlenül túl nagynak lennie. Ha viszont kis ládába, vagy dézsába ültetjük, figyelnünk kell arra, hogy a talaj ne száradjon ki, mivel a szamóca nagyon vízigényes, a száraz talajra rosszul reagál. A talaj lehetőleg jó víztartó-képességű, laza szerkezetű és magas humusztartalmú legyen. Ezt az igényét általában a kereskedelemben kapható általános virágföldekkel elégíthetjük ki.
Néhány tő esetén elegendő általános (szobanövény) tápoldatot használnunk. A növény vegetatív (zöld részeket növesztő) szakaszában használjunk magas nitrogénarányú tápoldatot, míg a generatív szakaszban (virágzáskor és termésérleléskor) a kálium- és foszforarány legyen magas. Ha nem szeretnénk gondoskodni a rendszeres tápoldatozásról, akkor még ültetéskor helyezzünk a földkeverékbe tartós hatású műtrágyát (Plantosan, Buviplant, Osmocote termékek).
Ne helyezzük a növényeket túlságosan árnyékos helyre, mert ez visszahat a virágképződésre és a termésérésre is. Tűző napon és nagy melegben a gyümölcsök szinte robbanásszerűen érnek, a gyümölcshús puha lesz és a szamóca ízanyagaiból is sokat veszt.
A tavaszi beültetés után a növények a növekvő nappalhosszúság és a felmelegedés hatására új leveleket hoznak, majd kifejlesztik virágzatukat is. Szerencsére a szamócafajták többsége öntermékenyülő, így nem kell több fajtát vásárolnunk ahhoz, hogy gyümölcsök képződjenek.
Egy szamócatövön akár 10 inda is képződhet, amelyeket csak a gyümölcsérés után tartsunk meg, így nem vonják el a tápanyagokat tőle. Miután az összes szamócát leszedtük a növényről, a indákat hagyjuk lecsüngeni az erkélyláda oldalára. Amellett, hogy szép látványt nyújtanak, biztosítják a növény szaporításának lehetőségét is.
Ha szeretnénk, hogy az erkélyládánk folyamatosan díszítsen, ültessünk a szamócatövek közé különböző növényeket. Ősztől tavaszig kerti árvácskát (Viola-Wittrockiana), a nyári időszakban pedig egyéb egynyári növényt ültethetünk mellé.
Sok lim-lom újrahasznosítható. Ilyen például a kiszuperált esőcsatorna is, ami remek konténer többek közt a szamóca számára. Ha kevés a hely, a legjobb megoldás. Fém esőcsatorna esetén lemezvágóval vágjunk le az újrahasznosított csatornából egy másfél méteres darabot. Jelöljük be a felét, ide kerül majd egy növény, és még növény a két végétől kb. 22 cm-re. Zárjuk a két végét csatorna véggel, amelyet fogóval rögzítünk a csatorna félkörhöz, belülről pedig szilikon tömítővel lezárunk.
A tömítést hagyjuk megkötni, mielőtt a földet beletöltjük a csatornába. Fektessük le a nyitott résszel lefelé egy sík munkafelületre. 10 cm-enként jelöljünk ki rajta drénnyílásokat és fúrjuk ki 0,6-os fúróval. Olyan helyre tegyük, ahol legalább 6 óra napsütés éri. Rögzítsük kerítéshez, korláthoz, falhoz, téglákra vagy kövekre állíthatjuk, hogy a növény ne érjen a le. Töltsük fel földdel, a megjelölt helyen ültessük be a palántákat úgy, hogy előzőleg a gyökerüket 15 cm-esre levágjuk.
